Bevezetés | |
Plankton szervezetek gyűjtése | 8 |
Gyűjtés planktonhálóval | 8 |
Nagyságrend kérdése | 8 |
A planktonhálók felépítése és formái | 10 |
Gyűjtés planktonhálóval | 12 |
Egyszerű planktonháló készítése | 14 |
Merített minták gyűjtése | 15 |
Merített minták szerepe a mennyiségi vizsgálatokban | 15 |
A merített vízminta vételének néhány fontos eszköze | 16 |
Merített minta tömörítése a helyszínen | 17 |
Planktonminták vízoszlopból | 17 |
Élőanyag kezelése a laboratóriumba való szállításig | 18 |
Planktonszervezetek konzerválása | 22 |
Baktériumok és plankton algák rögzítése és konzerválása | 22 |
A zooplankton rögzítése és konzerválása | 24 |
Gyűjtőnapló, a minták jelölése, adminisztrálása | 26 |
Plankton minták laboratóriumi feldolgozása | 28 |
A plankton minták tömörítése | 28 |
A mikroszkóp használata | 31 |
A mikroszkóp rövid története | 31 |
A mikroszkóp felépítése és működése | 32 |
Speciális mikroszkópok | 36 |
A mikroszkópi mérés, rajzolás, fényképezés | 37 |
Az algák vizsgálata | 39 |
Algafajok meghatározása | 39 |
Bakterioplankton vizsgálata | 46 |
A baktérium fajok meghatározása | 46 |
A bakterioplankton mennyiségének meghatározása | 47 |
Zooplankton vizsgálata | 52 |
A planktonban élő egysejtűek | 52 |
A három legfontosabb zooplankton csoport mennyiségi elkülönülése | 53 |
Kerekesférgek (Rotatoria) vizsgálata | 55 |
A rákplankton (Crustacea) vizsgálata | 56 |
A zooplankton (Rotatoria és Crustacea) számlálása | 59 |
Fito- és zooplankton eredmények ábrázolása | 63 |
A plankton szervezetek biomasszájának meghatározása | 71 |
A biomasszáról általában | 71 |
Fito- és zooplankton súlyának meghatározása | 71 |
Bentosz szervezetek gyűjtése | 73 |
Sekély tavak fenékzónája, a bentosztagok nagyságrendje | 73 |
A makrobentosz fontosabb gyűjtőeszközei | 78 |
Bentosz gyűjtése az iszapból, konzerválás a helyszínen | 83 |
A bentosz szervezetek és iszapminták feldolgozása a laboratóriumban | 86 |
Makrobentosz feldolgozása | 86 |
Meio- és mikrobentosz gyűjtése iszapból | 86 |
A bentosz tagok biomasszájának meghatározása | 91 |
A vízi makrovegetáció gyűjtése és feldolgozása | 92 |
A makrovegetáció kutatások elméleti és gyakorlati jelentősége | 92 |
A vízi makrovegetáció fogalma és helye a növényrendszertanban | 92 |
A vízi makrovegetáció gyűjtésének módszerei | 93 |
A vízi növénytársulások meghatározásának módszere | 96 |
Növénykörnyezettani alapfogalmak és az ekológiai módszer | 96 |
Növénycenológiai alapfogalmak és a cenológiai módszer | 98 |
A hínár-fitomassza produkciójának meghatározása | 103 |
A makrovegetáció között és annak felszínén élő szervezetek gyűjtése, vizsgálata | 105 |
Az élőlények kapcsolata a makrovegetációhoz | 105 |
Gyűjtés a nádas-övben | 106 |
A nádszálak közötti szabadvíz | 106 |
A nádas élőbevonatának vizsgálata | 108 |
Gyűjtés a hínár-sávban | 109 |
Félig kísérletes módszerek a bevonat vizsgálatára | 111 |
Az ivóvíz biológiai vizsgálata | 115 |
Vízellátásról és víztisztításról általában, vízellátás és környezetvédelem | 115 |
Az ivóvizek bakteriológiai vizsgálata | 117 |
Grahm-festés | 117 |
Coli-csoport meghatározása Endo-féle agaron | 118 |
Az ivóvíz baktérium-számának meghatározása | 122 |
Az ivóvíz növényi és állati szervezeteinek gyűjtése és vizsgálata | 122 |
Idézett irodalom | |
Melléklet | |