A veszély fogalma és jelentősége a büntetőjogban

Előszó

Részlet a könyvből:

"A VESZÉLY JELENTŐSÉGE A BŰNCSELEKMÉNY FOGALMÁBAN

A veszélyeztető bűntettek lényegének és a büntetőjogban betöltött szerepének megismeréséhez a legbiztosabban akkor jutunk el, ha a bűncselekmény általános fogalmából indulunk ki. A „jogsértés", „a tárgyveszélyeztetés" a bűntett egyik, a lényeget érintő ismérve. A bűntett általános fogalmából vezethető le, hogy mely indokok alapján döntött úgy a jogalkotó, hogy egyes magatartásokat csak a sértés, másokat viszont már a veszélyeztetés szakában nyilvánít befejezett bűntetté. A sérelem, a veszélyeztetés szorosan kapcsolódik a bűntett fogalmához, annak a külvilágban is érzékelhető objektív megjelenési formája. A büntetőjogilag releváns emberi magatartás mindig a védett tárgy megsértését vagy legalább is veszélyeztetését jelenti. A sérelem vagy a veszély emberi magatartás következménye - s ebből a szempontból a bűntett eredménye - ugyanakkor kifejezője a bűntett objektív jellegének. A büntetőtörvénykönyv Különös Részében megfogalmazott bűncselekményi tényállásokban kifejezetten megjelölésre került a büntetendővé nyilvánított magatartás, gyakran olyan megfogalmazásban, amely a következményre is utal. A „megöl", „meghamisít", „megrongál" kifejezések a magatartásra utalnak, anélkül, hogy a végrehajtás módját megjelölnék. Minthogy a bűncselekmény szerves része a sérelmet vagy veszélyt létrehozó emberi magatartás, szükséges, hogy a bűncselekmény fogalmával - ezen belül is a magatartással támadott tárgy problematikájával foglalkozzunk." Vissza