A modern kémia

A vegyi folyamatok különféle bámulatos hatásainak és a modern mindennapi életben való szereplésüknek népszerű ismertetése

Szerző

Dr. Philip C. James

Fordító

Dr. Unger Emil

Budapest

'Dr. Philip C. James: A modern kémia ' összes példány

Kiadó:	Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1916
Kötés típusa:	Aranyozott, színezett kiadói egész vászonkötés
Oldalszám:	389 oldal
Sorozatcím:	Ismeretterjesztő Könyvtár
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés:	15 szövegközti rajzzal és 24 képmelléklettel illusztrálva. Nyomatta a Franklin-Társulat nyomdája. Irta Philip C. James dr. a South Kensingtoni «Imperial College of Science and Technology» Intézetben a kémia segédtanára.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A kémia tudományában a német nemzet vezet, a vegyészeti ipar Németország «nemzeti ipara». Nem utolsó sorban ezeknek a tényeknek köszönheti e hatalmas nemzet nagyságát, erejét a népek versenyében,... Tovább

Fülszöveg

KÉPEK JEGYZÉKE.
Segítségnyújtás tudományos alapon, egy bányakatasztrófa esetén
Egy alkimista laboratóriuma 14
Vasolvasztás olvasztókemencze nélkül 62
Platinaszálak beolvasztása villamos izzólámpába 64
Kémiai tűzoltógép.... 84
Hogyan vehet lélekzetet baj nélkül mérges légkörben? 88
Egy egyszerű kémiai átalakulás 92
Hosszú ideig tartó kémiai hatás csodás eredménye 100
Ahol a stalaktitek teremnek 102
Bámulatos mennyezet 104
Hatalmas láng Bakuban 140
Ahol petróleum-eső esik 142
Égő petróleumkút lefödése 144
Természetes gáz Angliában 142
Mire képesek a modern robbantószerek 182
Egy robbantószer gyártásának egyik fázisa 184
Munkaközben védelem alatt 186
Veszedelmes terület 190
Különféle trágyák hatása a búza növekedésére 240
A természet segítésének eredménye 244
Túlságos trágyázás és annak orvoslása
Gyertyaöntés nagyban 270
Hogyan leplezi le a mikroszkóp az élelmiszerhamisítást ? 294
Egy vegyészeti gyár szeméttömege 298
A... Tovább

Tartalom

A kémia gyermekkora	3
Kémia az ókorban
A fémek és plánéták
Rendszertekenség
Spekuláczió a kisérlet ellen
Tűz, levegő, föld, víz
Az alkimia és a Bölcsek Köve	8
Kémia a középkorban
Kén és higany
A fémek átváltoztatása
A vas látszólagos átváltozása rézzé
Kuruzslás
Az alkimia ördöge és miként lett mindez csak a történelemé
A természet építő anyagai	16
Állat, növény, ásvány
Szerves és szervetlen
A tovább nem bontható
Elemek és miként lesznek ezek alkotórészek
A vegyi erők okozta különbségek
Atomok és molekulák
A mire a mikroszkóp már nem képes
A láthatatlan anyagok és miképpen vehetünk tudomást azok létezéséről	28
Látás nélküli hit
Hogyan veszszük észre a gázokat
Hidrogén és ballonok
A levegő, a mit belélekzünk
Gyertya és egér mint veszélyre figyelmeztető jelek
Miként alkalmazkodik a gáz a környezethez
Szüntelen tevékenység ott, a hol látszólag nyugalom van
A gázmolekula és a gyorsvonat
Kettős természetű elemek	42
Miként változtatja valamely elem a természetét a nélkül, hogy lényege megbáltoznék
Vörös és sárga foszfor
Gyémánt és szén
Mesterséges gyémántok
A gyémánt mint hasznos anyag és mint ékszer
Oxigén és a «villamosság szaga»
Két molekula, mely külsőleg ugyanaz, szerkezetre nézve különböző lehet
Egy sajátságos példa a kristályok átváltozására
Közönséges és nemes fémek	54
A fémek arisztokrácziája
Arany és platina
A vas a modern életben
Öntött vas, kovácsolt vas és aczél
Miként keményítik meg a borotvát és az órarugót
Aluminium és annak vonzódása (affinitása) az oxigénhez
Termit
Egy fém, a mely nem rozsdásodik
Platina a villamoslámpákban
Mire kell a tantál napjainkban?
A mikor két fém jobb mint egy	66
A fémek nem mindig olyanok, a minőknek látszanak
Ónlemez, galvanizált vas és a közönséges gombostű
Miért nem készítik az aranyérmeket tiszta aranyból?
Közönséges fémforrasztó anyag
Tűzjelzők és fecskendők
Az ötvözetek olvadáspontja
Savak és lúgok	79
Mi a sav és hogyan lehet azt «megölni»
Vésés a fémekbe
Üveget maró tinta
A vitriololaj (kénsav) és annak vonzódása a vízhez
A kémiai tűzoltógép
Lúgok mint ellenmérgek
Hogyan lépjünk be mérges légkörbe, hogy biztonságban legyünk
Ammónia és mész
A mészoltásnál fölszabaduló energia
A malter, mint folytonos kémiai folyamatok színhelye
A természetes vizek és tartalmuk	94
Miként lesz két gázból folyadék
A víz némely fizikai sajátság
Kemény és lágy víz
Habzás
Mészkarbonát és kazánkő
Cseppkövek és a kövesítő források
Miként nyerhető a tengervízből édesvíz
Baktériumok a vízben és azok elpusztítása
Ásványvíz, keserűvíz és kénes források
Fény- és hőtermeléssel járó kémiai folyamatok	107
A «piros virág» (vörös kakas)
A gyertya kémiája
A lámpacső
Elemészthető-e a füst?
Gázkályha és széntüzelés
A Bunsen-égő
Az elégéskor végbemenő csodás folyamatok
Az emberi test lassú égése
Mely tekintetben egyenlő értékű két ember egy gázégővel?
A rizsdásodás a lassú égés egy alakja
Hogyan gyujthatunk tüzet	121
Dörzsöléssel gerjesztett tűz
Két percz kellett a világossággyujtáshoz
Kova és aczél
A levegőtűzszerszám és a gyujtólencse
Az első gyujtófa
A foszfor veszélyessége és miként kerülhető az el
Háromszázmillió gyufa egy nap alatt (Angliában)
Döbereiner lámpája és a katalitikus hatás
A modern szivargyujtó
Hirtelen égés
Miért fog tüzet a szénaboglya és az olajos rongycsomó magától
A természet tüzelőanyag-raktárai	135
Fa, tőzeg, kőszén
Miért lángol jobban a fa, mint a szén
Hogyan «ütött» olajat egy amerikai mérnök
Földalatti folyékony tüelőanyag-raktárak Amerikában és Oroszországban
A természetes földgáz
Mikor kell majd New-Castle-ba kőszenet szállítani?
Tüzelőanyag tőzeges területekről
A krumpli mint tüzelőanyag
Mégegyszer a tüzelőanyagokról	148
Kezdetleges kísérlet a kőszéngáztermelésre
Mi történik, ha a szenet hevítjük
Értékes gázgyártási termékek
Vasolvasztó koksz
Vízgáz
Egy font szénben levő helyzeti energia
Folyékony és szilárd tüzelőanyag
Stephenon György és a «palaczkba zárt» napfénysugár
Mi a láng?	163
Láng nélkül is lehet égés
Hogy égetjük el a levegőt
A láng szerkezete
Mitől világít a láng
Gyertyák a Mont-Blanc tetején
Gyulás-hőmérsékletek
A láng veszélyessége szénbányákban
Davy biztosító lámpája
Hogyan árulja el a láng dróthálója a robbanó gáz jelenlétét
Robbanások és robbantó szerek	176
Egy érzékeny anyag, mely a légy mászkálását sem tűri
A durranó higany
A «gyulékony» és «robbanó» közötti különbség
Puskapor
Erős robbanóanyagok és füstnélküli puskaporok
Miként lesz a gyapotból lőgyapot
Nedvesség iránt érzéketlen puskapor
A robbantó anyagok különös tulajdonságai (hatásai)
Nitrogliczerin és dinamit
A zérus fok alatt	192
Sarkvidéki kutatások a laborítóriumban
Miért szövetkeznek só és jég egymással a hideg fokozására
Széndioxid-hó
Folyékony levegő előállítása automatikus hűtéssel
Hogyan nyerjük a folyékony levegőt
Baktériumok és magvak nagyon alacsony hőmérsékleten
Folyékony hidrogén és hélium
Az igazi (abszolút) zérus fok
A magas hőmérsékletek kémiája	208
A fémek desztillálása
Hogyan bomlanak fel a vegyületek magas hőmérsékleten
Az oxigén-hidrogénláng (durranó gázlánfg)
Az elektromos kemencze
Hogyan változtatható gőzzé a homok
Kalciumkarbid és aczetilén
Nitrogén a levegőből mezőgazdasági czélokra
A csillagok kémiája	220
Miből van a Nap és a csillagok?
Meteoritek
A spektroszkóp csoda hatalma
A Nap színképe
A Napban levő elemek
A hélium és története
Miként vezetett a spektroszkóp új elemek felfedezéséhez
A sarki fény
A kémia és a mezőgazdaság	234
A növények kémiája
Hogyan táplálkoznak a vetések
Keményítő és czukor széndioxidból
A réti fű alkotórészei
Nitrogén a talajban és miként jut az oda
Segítsük a természetet
A trágyázás különféle módjai
Chilisalétrom és ammóniumszulfát
Csontliszt és thomassalak
Czukor és keményítő	248
Tápláló anyagok és ezek alkotórészei
Szénhidrátok, zsírok és fehérjék
Mit jelent valóban a «czukor»
Répaczukor és nádczukor
Miképpen használják a szenet a czukor tisztítására
A glükóz (szőllőczukor) és származása
Arzén a sörben
A czukorrá változott keményítő
Alkohol pamutrongyokból
Czellulóz és czelluloid
Zsírok és olajok	237
A zsírok és olajok különféle forrásai
Ehető zsírok
Margarin
Száradó olajok festékekben és fényező anyagokban
Ablakragasztó és linoleum
Kenő és világító olajok
Faggyúgyertya és koppantó
Stearin- és paraffin-gyertya
Kemény és lágy szappan
Gliczerin
Hogyan versenyez az ember a természettel	273
Romboló és építő munka a kémiában
Analizis és szintézis
Ünnepnap 1828-ban
Wöhler előállítja a húgyanyagok
Miképpen épülnek fel a szerves anyagok szervetlenekből
Miként szorította ki a mesterséges alizarinfesték a természeteset a piaczról
A természetes indigó alkonya
Mesterséges kámfor a természetes ellen
Mesterséges rubintok
Az élelmiszerek hamisítása	287
A hamisítás nem új dolog
A közönséges ételek nem mindig azok, a miknek látszanak
Vaj és tej
A mikroszkóp az élelmiszerhamisítások földerítésének szolgálatában
Élelmiszerkonzerváló anyagok
Bórsav, formaldehid, só, czukor
A tojást helyettesítő különleges táppor
A melléktermékek értéke	298
A modern czivilizáczió hulladékanyagai
Az olvasztó kemencze salakja
Czement és salakgyapot
Műtrágya az aczélgyártás mellékterméke
A szódagyártás csodás mellékterméke
Miként lett a szemétből érték
A szódagyártás hulladékanyagának értékesítése
Ahol a magánhaszon és a közérdek találkoztak
A régi módszereket új eljárások fenyegetik
Értékes anyagok szokatlan forrásokból	311
A gázgyártás kellemetlen melléktermékei és mi lett azokból
Nem kívánatok tisztátalanságok hasznos anyagokká váltak
Kén- és ammóniumszulfát
Kőszénkátrány
Mr. Mackintosh és a vízhatlan anyag
Fatelítés
Az anilinfestékipar megalapítása
Angol alaposság
A kátrány térhódítása
Liddit, fenaczetin, szakharin
A kémia és az elektromosság	323
Hogyan indítanak kémiai folyamatok elektromos áramot
Volta oszlopa
A kémiai energia munkába állítása
A villamosság a kémia haladását gyorsítja
Elektrolízis
Sir Humphry Davy kísérletei
A réz finomítása
Hogyan állítják elő az aluminiumot
Egy új esemény a Skót Hegyvidéken
Néhány érdekes dolog az oldatokról	337
Czukor és só a vízben oldva
Az oldatok mint folytonos tevékenység színterei
Diffúzió és ozmózis
A vértestecskék viselkedése vízben és sóoldatban
Az oldatok fagyás- és forráspontja
Hogyan nyerünk édesvizet sósvízból
Molekuláris öngyilkosság
Érdekes vándorlás
Az oldaoktól a kristályokig	350
Hogyan kristályosodik a saléstrom
A túltelített oldatok
A foszfor kristályosodása
A kristályosodás megindítása karczolással
Száraz kristályok, a melyek vizet tartalmaznak
Különös színváltozások
Szimpatikus tinták
Kristályok fémekben és miként fedezték fel azokat
A Röntgen-sugarak különleges alkalmazása
Kis okok nagy hatásai	364
A kis mennyiségek nagy jelentősége
Hogyan okoz egy csekély víz nagy különbséget
A gázok szárítása
Izzó harisnyák és világító festékek
Katalitikus hatások
Forradalom a kénsavgyártás terén
Miként égethető el a hidrogén rendes hőmérsékleten
Katalitikus hatások az emberi testben
Hogyan vezetnek jelentéktelen megfigyelések nagy fölfedezésekre	375
Hogyan fedezte fel Pristley az ocigént
Az ujj bevágása a robbanó zselatin fölfedezésére vezet
Mire volt jó egy megrepedt üvegedény
Egy véletlen esemény, a mely a mesterséges indigógyártásnál szerepet játszott
Egy híres vegyész elmulaszt valamit fölfedezni
Az argón fölfedezése
Csekély súlykülönbség jelentősége
Betűrendes tárgymutató	384