Tulajdonjogunk ma

Tartalom

Rövidítések 15
I. FEJEZET
A DOLOGI JOG - TULAJDONJOG 17
1. § A dologi jog fogalma 17
A dologi jog fogalma általában 17
2. § A dologi jog alapelvei 19
A tulajdonjog védelme 19
A gazdasági hatalom elválasztása a politikai hatalomtól 20
A tulajdonjog konvertálhatósága 22
A tulajdonok egyenértékűsége 22
A dologi jogviszonyok zárt köre (a típuskényszer elve) 23
3. § A tulajdonjog fogalmáról általában 24
4. § A tulajdon, mint elsajátítás 25
Az elsajátítás és a tulajdonjog összefüggései 25
Az egyéni és a közösségi elsajátítás 26
Közösségi elsajátítás a fejlett társadalmakban 28
5. § Gazdasági hatalom és tulajdonjog 30
6. § A teljes és az irányított tulajdon 33
7. § Befogadó vagy kirekesztő tulajdonjog 35
8. § A tulajdonjog belső tartalma 35
A hagyományos triász 35
9. § A birtok és a birtokvédelem joga 3g
10. § A használat és a hasznok szedésének joga 39
11. § A rendelkezési jog 40
A birtok átruházása 40
A használati jog átengedése 40
A dolog megterhelése 41
A dolog átruházása, a dologgal való felhagyás 41
Vagyonkezelői jog, földhasználati jog engedése 42
12. § A felelősség-keletkeztető tulajdon 43
A tulajdonos általános kötelezettségei 43
Teher, veszteség, valamint kár viselése 43
Mások zavarásától való tartózkodás és a szomszédjog 45
Tűrési kötelezettség szükséghelyzetben vagy más okból 50
A közérdekű rendszabályok megtartásának kötelezettsége 53
13. § Összefoglalás a tulajdonjog fogalmáról 54
II. FEJEZET
A TULAJDONJOG ALANYAI 56
1. § Tulajdonformák 56
2. § A tulajdonos 57
3. § Az állam, mint tulajdonos 58
4. § Az önkormányzat, mint tulajdonos 61
5. § Több jogosult a tulajdonjogban 62
6. § Tulajdonközösség és társaság 63
A közös tulajdon: átmenet a jogi személyhez 63
A társaság jogi lényege és fokozatai 65
7. § A képviselő-vagyonkezelő joga 57
III. FEJEZET
A TULAJDONJOG TÁRGYAI 70
1. § Fogalom-meghatározás 70
A dolog fogalma 70
Szellemi alkotás, mint a tulajdonjog tárgya 71
Vállalat, mint a tulajdonjog tárgya 72
A dologi jog egyedisége 74
A vagyon, mint a tulajdonjog tárgya 75
2. § A dolgok osztályozása 75
3. § A pénz és az értékpapír 80
4. § Az emberi test 82
5. § A természeti erők 82
6. § A föld 82
7. § Az állami tulajdon kizárólagos tárgyai, a köztulajdon 84
IV. FEJEZET
KÖZÖS TULAJDON 88
1. § A közös tulajdon fogalma 88
2. § A közös tulajdon tartalma 89
A tulajdonostársak belső jogviszonya 89
Döntés a birtoklás és a használat kérdéseiben 91
A hasznok, kötelezettségek és a károk megosztása 92
Bírói út a birtoklás és a használat kérdésében 93
A tulajdoni hányaddal való rendelkezés, az elővásárlási jog 94
3. § A tulajdonjog védelme közös tulajdon esetén 95
4. § A közös tulajdon megszüntetése 96
A közös tulajdon megszüntetéséhez való jog 96
A megszüntetés lehetőséges módjai 97
5. § A társasháztulajdon 103
A társasháztulajdon fogalma 103
A társasház alapító okirata 105
A tulajdonostársak jogai és kötelességei 105
V. FEJEZET
OSZTOTT TULAJDON 109
1. § Az osztott tulajdon fogalma 109
2. § A vagyonkezelői jog 112
3. § A földhasználat 115
4. § Lakásszövetkezeti tag állandó használati joga 117
VI. FEJEZET
A TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE 118
1. § A tulajdonszerzés általában 118
2. § Ingó tulajdonának megszerzése 120
3. § Az ingatlantulajdon megszerzésének esetei 121
VII. FEJEZET
TULAJDONSZERZÉS ÁTRUHÁZÁSSAL 123
1. § Az átruházásról általában 123
Az átruházás mozzanatai 123
A tulajdonátruházás jogcíme (animusa) 124
A szerzésmód (corpus) 126
Az absztrakt ügylet 130
Az átruházás összefoglalása 130
2. § Ingó dolog átruházása 131
3. § Az ingatlan átruházása 132
Az ingatlanszerzés külső jelzése 132
A telekkönyvi bejegyzés 133
A corpussal megerősített tulajdonszerzés elsőbbsége 134
Tulajdonszerzés nem tulajdonostól 138
VIII. FEJEZET
AZ ÁTRUHÁZÁSON KÍVÜLI SZERZÉSMÓDOK 145
1. § Az átruházáson kívüli szerzésmódokról általában 145
2. § Hatósági határozattal való tulajdonszerzés 145
A hatósági határozattal való tulajdonszerzésről általában 145
Az állam felelőssége tulajdonszerzés esetén 147
3. § Kisajátítás útján való tulajdonszerzés 149
A kisajátítás fogalma 149
A kisajátítás feltételei 153
A kisajátítási jogcímek 153
A kártalanítás 154
Változó rendeltetésű területen lévő ingatlan kisajátítása 157
A kártalanítás mértékét növelő tényezők 158
Az ingatlan részbeni kisajátítása 159
Tehermentes tulajdon szerzése 160
A kártalanítás jogosultja 161
A kisajátítási eljárás 162
4. § Árverés útján való tulajdonszerzés 162
Az árverés fogalma 162
Ingatlan árverése 162
5. § Az elbirtoklás 164
Az elbirtoklás fogalmáról általában 164
Az elbirtoklás feltételei 169
Az elbirtoklás kizártsága 173
Elbirtoklás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés nélkül 173
Elbirtoklási idők összeszámítása 174
Az elbirtoklás nyugvása 176
6. § A gazdátlan javak elsajátítása 177
7. § Találás 177
A találás fogalma 177
A találó kötelességei 178
Nyilvános helyen történő találás 178
A találódíj 179
Találás esetén az állam tulajdonszerzése 179
Kincslelet 180
Régészeti lelet találása 181
8. § Halak, vadak tulajdonjogának megszerzése 182
A hal, vad tulajdonjogának megszerzéséről általában 182
A vad tulajdonjoga 183
A hal tulajdonjoga 183
9. § A dologból származó új érték megszerzése 184
A dolog formájában megjelenő új érték 184
A termék, termény, szaporulat megszerzése 185
A növedék 187
10. § A dolgok (értékek) egyesülése 188
A dologegyesülés fogalma 188
A feldolgozás vagy átalakítás 189
A munkavégzéssel történő tulajdonszerzés 191
Az egyesítés 192
Beépítés 194
11. § A ráépítés 195
A ráépítés fogalma 195
A ráépítés jogkövetkezményei 196
Ráépítés meglevő épülethez 199
Ráépítés tulajdonostársak között 200
A fold és az épület értékének számbavétele 201
A ráépítést kizáró körülmények 202
Az elbirtoklás és a ráépítés kapcsolata 203
A túlépítés szabályainak alkalmazása 203
12. § Az öröklés, valamint a házastárs és az élettárs
részesülése a megszerzett vagyonból 204
IX. FEJEZET
A TULAJDONJOG KORLÁTOZÁSA 205
1. § A tulajdonjog korlátozásáról általában 205
A tulajdonjogi korlátozás fogalma 205
A tulajdonjog korlátozásának esetei 207
2. § Használati korlátozások 208
3. § A rendelkezési jog korlátozása 209
Forgalomképtelenné nyilvánítás 209
Az elidegenítési és terhelési tilalom 210
Az elő- és visszavásárlási jog, valamint a vételi jog 213
X. FEJEZET
A KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK 218
1. § A korlátolt dologi jogokról általában 218
2. § A haszonélvezet 220
A haszonélvezet fogalma és tárgya 220
A haszonélvezet keletkezése 222
A haszonélvezeti jogviszony alanyai 225
A haszonélvezet tartalma 227
A haszonélvező kötelességei a haszonélvezet
gyakorlása során 230
A tulajdonos jogállása a haszonélvezeti jogviszonyban 233
A rendkívüli javítási és helyreállítási munkálatok elvégzése 236
A haszonélvezet megszűnése 238
A dolog elpusztulása 241
Haszonélvezet kamatozó követelésen vagy más hasznot hajtó dolgon 243
3. § A használat joga 245
A használat jogának fogalma 245
A használat mértékének korlátozottsága 246
A haszonélvezet szabályainak alkalmazása 247
4. § A telki szolgalom 248
A telki szolgalom fogalma 248
A telki szolgalom keletkezése 250
A telki szolgalom esetei 252
Telki szolgalmi jog elbirtoklása 254
A telki szolgalom gyakorlásának mértéke és módja 255
A telki szolgalom megszűnése 256
5. § A közérdekű használati jog 258
6. § A zálogjog 259
A zálogjog fogalma 259
Kézizálogjog 263
Zálogjog jogon és követelésen 263
Vagyont terhelő zálogjog 265
Jelzálogjog 265
Önálló zálogjog 267
A zálogjog érvényesítése 267
A zálogjog megszűnése 269
Ranghely biztosítása 269
XI. FEJEZET
A TULAJDONJOG VÉDLEME, A TULAJDONI IGÉNY 271
1. § A tulajdoni igény 271
A tulajdoni igény fogalma 271
A tulajdoni igény terjedelme 273
2. § A tulajdonjog védelme 275
A tulajdonjog védelmének esetei 275
A tulajdon védelme önhatalommal 275
A tulajdonháborítás megszüntetése iránti per 276
A tulajdoni per 276
Az igényper 277
3. § Az ingatlan-nyilvántartási igény 278
Az ingatlan-nyilvántartási igény fogalma és esetei 278
A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére vonatkozó igény 278
Az ingatlan-nyilvántartásba történt bejegyzés törlésére vagy kiigazítására vonatkozó igény 280
4. § A köztulajdon védelmében, illetőleg a közveszély
elhárítása érdekében fellépők kártalanítása 285
A kártalanítás fogalma 285
A kártalanítás mértéke 287
A kártalanítást nem befolyásoló tényezők 287
Kártalanításra kötelezettek 288
XII. FEJEZET
A BIRTOK 289
1. § A birtokjog elvi és történeti alapjai 289
Történeti alapok 289
A birtok alanyi jog 293
2. § A birtok 294
A birtokos fogalma 294
A birtokos tudati állapota 296
A tényleges helyzet 298
A birtok megszerzése 298
A birtok megszűnése 300
3. § A birtokvédelem 300
A birtokvédelemről általában 300
A birtokháborítás fogalma 301
A birtoksértés elkövetője 303
A birtokvédelemre való jogosultság 304
Birtokvédelem közös birtok esetén 304
A birtokvédelem eszközei 305
Az eljáró közigazgatási szerv 306
Az igazgatási szerv eljárásának tárgya 308
A jegyző határozata 309
A birtokvédelem bírósági úton (birtokper) 310
Végrehajtás a per befejezése után 310
Közvetlenül a bíróság előtt megindítható per 310
A birtokháborítási per fogalma 311
4. § Birtoklás jogalap nélkül 312
A birtokos visszatartási joga 313
A dologra fordított költségek 314
A dolog haszna 315
A károk 316
5. § A felelős őrzés 317
A felelős őrzés fogalma 317
Az őrzött dolog használata 319
Az őrzött dolog hasznai 320
A dolog értékesítése (felhasználása) 320
XIII. FEJEZET
A TELEKKÖNYVI JOG 322
1. § Elvi és történeti alapok 322
A nyilvántartás jelentősége 322
Társadalmi igények az ingatlanok nyilvántartására 324
A telekkönyv története 327
2. § Az ingatlan-nyilvántartás belső rendszere 331
Az ingatlan-nyilvántartás módja 331
Az ingatlan-nyilvántartás tartalma és szerkezete 332
A tulajdoni lap 333
Az okirattár 333
Az ingatlan-nyilvántartási térkép 334
A törölt bejegyzések jegyzéke 334
3. § Az ingatlan-nyilvántartás elve 334
Az alapelvek 334
A bejegyzési elv 336
A nyilvánosság elve 338
A közhitelesség elve 339
A bizalom elve 343
A kérelemhez kötöttség 347
A rangsor elve 348
Az okirati elv 350
4. § Az ingatlan-nyilvántartás tárgya 353
Az önálló ingatlan 353
A földrészlet 353
Az alrészlet 354
Egyéb önálló ingatlan 355
5. § Az ingatlan-nyilvántartás tartalma 356
6. § Az ingatlan adatai 356
7. § Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok 358
A tulajdonjog bejegyzése 358
Tulajdonszerzés ingatlan-nyilvántartáson kívül 358
Tulajdonjog átruházása 359
Az állami tulajdon bejegyzése 361
Melyik időpontban történik meg az ingatlan megnevezése? 362
Lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog bejegyzése 364
Földhasználati jog bejegyzése 365
Tartós földhasználati jog 365
Haszonélvezeti jog és a használat joga bejegyzése 366
Telki szolgalmi jog bejegyzése 367
Közérdekű használati jogok bejegyzése 367
Elő- és visszavásárlási, valamint vételi jog bejegyzése 367
Tartási és életjáradéki jog bejegyzése 370
Jelzálogjog (önálló zálogjog) bejegyzése 370
Végrehajtási jog bejegyzése 371
8. § Az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető tények 372
9. § Értelmezési problémák az ingatlan-nyilvántartás tartalmával kapcsolatban 376
10. § Rendezetlen tulajdoni állású ingatlanok 378
XIV. FEJEZET
TULAJDON JOGUNK MA - ÉS AZ ÚJ PTK.? 382
1. § Az új Ptk. dologi rendelkezésének jellemzői 382
Elvi alapok 382
2. § A tervezett változások 385
A birtok 385
Tulajdonszerzés átruházással 386
Hatósági határozat (árverés) útján való tulajdonszerzés 387
Elbirtoklás 387
Ráépítés 388
Közös tulajdon 388
Zálogjog 389
Haszonélvezet 390
A használat joga 390
3. § És ami hiányzik az új Ptk.-ból 391
Irodalomjegyzék 394

Témakörök