Ábrázoló geometria II.

Fülszöveg

Az első részben szóltunk arról, hogy mi az ábrázoló geometriának a szerepe a müszaki tudományok kutató- és kivitelező eljárásában. Itt hangsulyozni kivánjuk, hogy az első részben tárgyalt szerkesztési eljárások, szerkesztések kivitelezésének a különböző ábrázoló geometriai módszerekben való ismerete, a második féléves anyag megértéséhez elengedhetetlen.
A második részben a bevezető axonometriai fejezettől eltekintve, főként a görbe vonalak és felületekről tanulunk. Célkitüzésünk az, hogy a gyakorlati alkalmazás követelményének mennél jobban megfeleljünk. Természetesen, nem az egyes konkrét eseteknek az összefüggéstelen tárgyalása lesz itt a feladatunk. Rendszerbe foglaljuk mindazt, amire az alkalmazás támaszkodik. Általános elveket tanulunk és készséget szerzünk arra, hogy helyes logikával az általános ismeretében a különlegeset - annak bármilyen jelentkező változatát - helyesen megoldjuk. Igy természetesen nem nélkülözhetjük a geometria néhány fontos, különösen a görbékre és a felületekre vonatkozó általános tételét sem, melyeket igyekeztünk szemmel látható és kézzel foghatóvá tehető alkalmazási feladatokon ismertetni.
Ábrázoló geometriai tanulmányunk eredményes akkor, ha megtanultunk logikus, önállóan a térlátásra támaszkodóan gondolkozni. Az itt szerzett ismereteinknek olyan mélyen kell gyökeret verni, hogy azok birtokában a müszaki tudományok tanulása lényegesen könnyebb legyen. Ha az ábrázolással kapcsolatosan alkalmazott szerkesztési részletek az időben el is homályosulnak, azért a tanulás folyamán leülepedett geometriai érzék, a kifejlődött térszemlélet és nem utolsó sorban a rajzolvasás- és a kivitelező rajzmunkai képesség feltétlenül, mint szükséges, - birtokunkban marad. Vissza