Kémia

A dolgozók 4 éves és a szakmunkások 3 éves szakközépiskolája számára

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Fürstné dr. Kólyi Erzsébet

Z. Orbán Erzsébet

Róna Artur

Fotózta

Budapest

'Dr. Perczel Sándor: Kémia ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1986
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	231 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-176-390-0
Megjegyzés:	Tankönyvi szám: D 14107. Fekete-fehér ábrákkal, fotókkal illusztrálva. Negyedik kiadás.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A világegyetemben - az univerzumban - és szűkebb környezetünkben az anyag nagyon változatos formában jelenik meg. Az élőlények - az ember, az állatok, a növények - teste, a Föld kőzetei, a Földünket körülvevő levegőréteg, a Nap és az egész naprendszerünk mind-mind különböző szerkezetű és tulajdonságú anyagból épül fel.
E kimeríthetetlen változatosságú anyag létezési módja a mozgás. Korunk természettudományos ismeretei - fizikai, kémiai, biológiai - egybehangzóan bizonyítják az anyag és a mozgás elválaszthatatlanságát, azt, hogy az anyag nem létezhet mozgás nélkül és a mozgás anyag nélkül. A természetben megfigyelhető minden jelenség, változás az anyag mozgásával kapcsolatos.
Az anyag a körülményektől függően különböző változásokon mehet keresztül. Ilyen pl. a testek helyváltoztatása, a hő-, a fény-, az elektromos és a mágneses jelenségek, kémiai, átalakulások, az életjelenségek. Tapasztaljuk, hogy a természetben az anyag emberi beavatkozás nélkül is megváltozik, átalakul és mozog. Például a víz elpárolog, lecsapódik, megfagy. A kőzetek elmállanak, a vas rozsdásodik, a bor megecetesedik stb.
A kémia a környezetünkben levő anyagfajták összetételével, szerkezetével, tulajdonságaival és a különböző szerkezetű anyagok egymásra hatásakor bekövetkező változásokkal foglalkozik. Úgy is mondhatjuk, a kémia az anyag kémiai mozgásformáit tanulmányozza.
A kémia jelentősége mind az élettelen, mind az élő természet megismerése szempontjából igen nagy.
A kémiai alapismeretek - a természettudományok részeként - hozzátartoznak korunk emberének általános műveltségéhez. A kémiai ismeretek elméleti és gyakorlati tartalmukkal pedig hozzájárulnak a mindennapi életünkben és munkahelyünkön alkalmazott anyagok szerkezetének és tulajdonságainak tudatos megismeréséhez. Nem lehet közömbös számunkra, hogy a kezünkbe került anyagnak milyen tulajdonságai vannak, és az anyag sajátságainak mi a magyarázata. Ugyanakkor a kémiai ismeretek az általános természettudományos műveltség alapjainak kialakítása mellett hozzásegítenek az iskola szakirányát képviselő tantárgyak tartalmának befogadására is. Vissza

Tartalom

Bevezetés 3
Hogyan tanuljunk a tankönyvből? 4
1. Az anyag felépítése, szerkezete (dr. Perczel Sándor munkája) 7
1.1. Az atom szerkezete (kiegészítő anyag) 8
Az atom részei és mérete 10
Az atommag összetétele, izotópatomok, az atom tömege 13
Az atom elektronszerkezete 19
Az elemek periódusos rendszere 23
Összefoglalás 28
1.2. A kémiai kötés 30
Az ionok képződése atomokból, az ionok jelölése 30
Az elektronegativitás (kiegészítő anyag) 34
Az atomok és ionok mérete (kiegészítő anyag) 36
Összefoglalás 37
Molekulák képződése atomokból 38
A molekulaképletek 43
A molekula térbeli felépítése és polaritása (kiegészítő anyag) 45
A fémes kötés 47
Másodrendű kötések 48
Összefoglalás 50
2. Az anyag állapota. Anyagi halmazok (dr. Perczel Sándor munkája) 53
2.1. Az anyag három halmazállapota 54
A gázhalmazállapot 54
A folyadékok 56
A szilárd halmazállapot 58
A molekularácsas kristályok 60
Az ionrácsos kristályok 61
Az atomrácsos kristályok 63
A fémes rács 64
Összefoglalás 65
2.2. Az oldatok 67
Az oldat fogalma, kialakulása 67
Az oldhatóság 71
Összefoglalás 75
Anyagi rendszerek (kiegészítő anyag) 75
A kolloid állapot (kiegészítő anyag) 77
Az adszorpció (kiegészítő anyag) 79
3. A kémiai átalakulások (dr. Perczel Sándor munkája) 81
3.1. A kémiai reakciók általános jellemzése 81
A kémfai számítások 84
A kémiai reakciók sebessége 87
Összefoglalás 90
3.2. A kémiai reakciók típusai 91
Disszociációs egyensúly (kiegészítő anyag) 94
A protonátmenettel kapcsolatos reakciók 95
A sav-bázis reakciók 95
A savak és bázisok erőssége 97
A hidrolízis 99
Az elektronátmenettel kapcsolatos átalakulások 101
A redoxireakciók 101
Elektrokémiai alapjelenségek 102
összefoglalás 104
4. Kémiai elemek és szervetlen vegyületek (dr. Várnai György munkája) 107
4.1. Néhány kémiai elem 107
A hidrogén 108
A klór 111
A nitrogén 113
Ászén 114
A fémes elemek 115
összefoglalás 118
4.2. A hidrogénvegyületek (hidridek) 120
A víz 120
Az ammónia 124
A sósavgáz 126
összefoglalás 128
4.3. Oxidok, hidroxidok, oxosavak, sók 130
A nátrium-hidroxid 132
A kalcium-hidroxid 133
Az oxosavak 135
A szénsav 135
A kénessav 137
A kénsav 139
A salétromsav 141
összefoglalás 144
4.4. Fémek előállítása és a korrózió 147
összefoglalás 151
Az alumínium gyártása 151
A timföldgyártás 152
Az alumíniumkohó 153
Az acélgyártás elvi alapjai 154
Összefoglalás 155
Az ötvözetek (kiegészítő anyag) 156
A korróziós folyamatokat kiváltó hatások (kiegészítő anyag) 158
A galvánelem mint kémiai áramforrás (kiegészítő anyag) 160
Az elektrokémiai korrózió (kiegészítő anyag) 161
5. A szerves vegyületek (dr. Várnai György munkája) 163
5.1. A szerves kémia és legegyszerűbb vegyületei, a szénhidrogének 164
A szénhidrogének 164
A szénvegyületek csoportosítása 166
A telített, nyílt szénláncú szénhidrogének 167
A metán 168
A szubsztitúciós reakció (kiegészítő anyag) 169
Az izomer vegyületek 170
A telítetlen szénhidrogének 171
Az acetilén 173
Az aromás gyűrű vegyületei 174
A kőolaj és a földgáz 175
Összefoglalás 176
5.2. Az alkoholok, az aldehidek és a ketonok 178
Az alkoholok 180
A metil-alkohol 180
Az etil-alkohol 180
Az aldehidek 181
A ketonok 183
Összefoglalás 184
A fenol (kiegészítő anyag) 185
5.3. A karbonsavak és az észterek 185
Az étkezési zsírok, szilárd észterek 188
Az étkezési olajok (növényi olajok) cseppfolyós észterek 188
Összefoglalás 189
Mosószerek (kiegészítő anyag) 190
Szappan és mosóhatása (kiegészítő anyag) 190
5.4. Makromolekuláris vegyületek 1. Poliszacharidok, polipeptidek 192
Szénhidrátok - szacharidok 193
A keményítő 195
A cellulóz 196
A monoszacharid 196
A szőlőcukor 197
A répacukor 198
Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 199
Összefoglalás 201
Az enzimek (kiegészítő anyag) 203
A savamid (kiegészítő anyag) 204
5.5. Makromolekuláris vegyületek II. Műanyagok 204
A gumi 205
A cellulóz átalakítása 206
A celluloid 207
A bakelit 208
A polietilén és származékai 208
Poli(vinil-klorid), röviden PVC 209
Polisztirol 210
A poli(tetrafluor-etilén), a teflon 211
Poliamid 212
Szilikonok (kiegészítő anyag) 212
Összefoglalás 213

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem