Előszó
Gépjármű-vezetők figyelmébe!
Gépjármű vezetésére csak ép szervezetű, jól látó és halló egyén vállalkozzék, mert akinek érzékei nem épek, vagy aki beteg, az könnyen sodorhatja bajba utasait és...
Tovább
Előszó
Gépjármű-vezetők figyelmébe!
Gépjármű vezetésére csak ép szervezetű, jól látó és halló egyén vállalkozzék, mert akinek érzékei nem épek, vagy aki beteg, az könnyen sodorhatja bajba utasait és önmagát.
A vezetőnek mindenekelőtt kipihent, nyugodt idegzetre van szüksége és ez okból fontos, hogy felzaklatott kedéllyel, avagy alkoholtól felizgatott idegzettel ne vezessen, mert vakmerőségét ilykép fokozva, ítélőképességében az alkoholtól gyengülve, igen könnyen okozhat balesetet.
Ha pedig már baleset érte, ne elégedjék meg azzal hogy a sérültet gyorsan kocsira teszi és kórházba szállítja, mert időközben is súlyosbodhatik a sérült állapota, sőt el is vérezhetik. Igy legfeljebb akkor cselekedjék, ha, kórház közelében történt a baleset.
A sérülést egyéb esetben előbb észszerűen el kell látni, s különösen a vérzést kell értelmesen csillapítani! Ezt a célt szolgálja a vezetők kiképzése az első segélynyujtásra és az autókon elhelyezett mentőszekrény a benne lévő használati utasítással, mely felfrissíti a segélynyújtó emlékezetét és rendelkezésére adja a szükséges felszerelést.
A segélynyujtó távolítsa el a bámészkodó, mindenbe beleavatkozó közönséget; csak egy-két higgadt, lehetőleg hozzáértő embert vegyen segítségül s haladéktalanul lásson munkájához.
Természetes, hogy nem elégedhetik meg az ilykép nyújtott szükségbeli segéllyel, hanem azonnal vigye, vagy legalább is utasítsa a sérültet orvoshoz, aki még idejekorán pótolhatja az esetleg elmulasztottakat. Az első segélynyújtó tekintse azonban saját működését az első sebellátással, illetve segélynyújtással és esetleges szállítással feltétlenül befejezettnek s ne vetemedjék kuruzslásra, mert bajt okoz önmagának és embertársának!
Vissza