A lélektan alaptanai

Tartalom

Bevezetés.
A psychologia fogalma. Feladata. Forrásai. Módszere.
A lelki élet fogalma. Önállósága. A testi és lelki jelenségek kapcsolata. Az idegrendszer: Idegszálak és idegsejtek. Associatió- és projectió-rendszer. Az idegalkat. Individualitás. Az organisatió mulékony hatásának eredményei: alvás, álmodás, hypnotismus. Lelki betegségek 9-32
A LELKI JELENSÉGEK FÓBB CSOPORTJAI.
I. FEJEZET.
AZ ÉRZETEK.
Az érzetekről általában. Az érzet fogalma. Határozmányai. Az érzetek általános okai. Az érzet-ingerek. A specificus érzék-energia. Wundt álláspontja 33-39
Az érzetek intensitása. Az érzet-inger nagysága és az érzet intensitása közti viszony. E viszony meghatározásának nehézségei. Az ú. n. psychophysikai alaptörvény. Alkalmazása. Az érzékenység és fogékonyság 39-44
Az érzet qualitása. Egyforma és különféle érzetek. Az érzet-minőség különféleségének okai. Az érzetek osztályozása. Az érzék-érzetek. Az érzéki szervek szerkezeti viszonyai. Az idegszálak functionális különbözetlensége 45-51
Az érzet-hangulat. Mibenléte. A hangulat keletkezésének főfeltételei: az intensitás, minőség, kapcsolat, vonatkozás, analógia. Az érzethangulat formái: az érzéki ösztön, vágy, hajlani, ragaszkodás, szokás. Az érzet-hangulat functiói. Mozgás-folyamatok. Reflex- ozgások. Formáik 51-68
II. FEJEZET.
A KÉPZETEK.
A képzetekről általában. A képzet fogalma. Határozmányai. Értelmezésök az érzetek alapján 69
A képzetek minősége. Objectiv és subjectiv képzetek. A képzetek főalakjai Wundt szerint. Az érzék-képzetek. Az általános érzék képzetei. Tér- és időképzet. A látás és hallás képzetei. A szaglás és ízlés. Complex képzetek. Általános képzetek vagy közképek. Subjectiv képzetek: Emlékképek, költői képek, phantasmák. Hallucinatiók. lllusiók. Álomképek 70-97
III. FEJEZET.
A KÉPZETEK INTENSITÁSA.
A tudat.
A tudat fogalma. A tudat kibontakozása. Feltételei. Physiologiai és psychologiai tényezői. A tudat egysége 98-101
A tudat tartalma és térfogata. Figyelem. Perceptió és apperceptió. Az apperceptió minőségének feltételei. Accomodatió és adaptatió. Meglepetés 101-106
A tudat-élet további jelenségei. A képzetek váltakozása. E váltakozás feltételei: külső és belső okok. A külső érzéki benyomások appercipiálása. Physiologiai idő. Reactió-
kisérletek 106-111
A képzetek összekapcsolódása és elemeikre újra szétbomlásuk. Reproductió és associatió. A reproductió elmélete. Az associatió ú. n. alaptörvényeinek analysise. A functionalis dispositió elmélete. Az emlékezet időmérő functiója 111-119
Az associatió elmélete. Psychologiai associatió. Formái: a simultán és successiv associatió. A logikai associatió. Az apperceptiv kapcsolatok formái: analyticus, syntheticus és analyt-syntheticus apperceptió. Ez utóbbi, mint a discursiv gondolkodás főeszköze. Funktiója: a fogalomalkotás és itélés 119-133
IV. FEJEZET.
A KÉPZET-HANGÜLAT.
A képzet-hangulat értelmezése. Természetének általános vonásai. Keletkezésének
feltételei 134-135
A képzet-hangulat formái: Az érzelmek. Indulatok. Vágyak. Hajlam és szenvedély 135-136
Az érzelem értelmezése. Formái. Az aesthetikai érzelem. Az értelmi, erkölcsi, vallási, társadalmi érzelmek. Lelkiismeret. Önzés. Önzetlenség 136-139
Az indulat fogalma. Keletkezésének értelmezése. Lekötő és feloldó indulatok. Hatásuk a szervezetre 140-144
A vágy. Fogalma. Mozzanatai. A vágy alapformája: a vágyakozás 144-145
A hajlam és szenvedély. Nyilvánulataik és psychologiai kifejlödésök. A hajlam és szenvedély mint az apperceptió folyamatának eredményei 145-146
A képzet-hangulat functiói. Mozgás-tünemények. Az önkénytelen és önkénytes mozgások formái. Tudattalan és tudatos mozgások 146-147
Kifejező mozgások. Értelmezések. Wundt felosztási princípiumai. A direct innervatió-változás elve. Az analóg érzetek associatiójának elve. Az érzék-képzetek és bizonyos mozgások között constatálható vonatkozás elve. A gondolatok kifejezése. A mimikai nyelv. Beszéd. A phrenologia és physiognomia 147-157
Az Önkénytes mozgások. Gharacteristicus tulajdonságaik. Psychologiai és mechanikai okság. Az akarat. Értelmezése. Functiója. Indeterminismus. Physiologiai determinismus. Az akarat kettős determinatiója. Szabadakarat. Ethikai akarat. Gharacter. Felelősség és beszámítás. Értelmök és alkalmazásuk 157-169
V. FEJEZET.
REFLEXIÓK ES ELMÉLETEK.
1. Reflexiók.
A psychogenesis tényei a lelki élet fejlődésére vonatkozólag. A gyermek érzéki és lelki életének periódusai. Jellemző vonásaik. Szervi érzetek összehalmozása mint a lelki élet kezdete. Az összes érzékek functióba lépése. Az öntudat kibontakozása. Beszéd. Az értelmi
functiók kezdete. Abnormitások a lelki életben. Okaik. A subcorticalis góczpontok zavartalan functiója. A fehérállomány megbetegedésének következményei. A nép-lélek fejlődési stadiumai. A néplélektan feladata. A társadalmi élet fejlődésének phasisai. A társadalmi bajok, socialis és egyéb mozgalmak párhuzamban állanak az egyes egyén lelkületében végbemenő változásokkal 170
2. Elméletek.
A materialismus és főbb érvei. A spiritualismus és argumentumai, Wundt elmélete a szellemi causalitásról és törvényeiről.
Megjegyzések az ismertetett elméletekre. A materialismus és spiritualismus, mint a substantiális lélek-fogalomnak két formája, nem alkalmas elméletek a lélektani problémák megoldására. A test és lélek közti viszony mint érthetetlen és értelmezhetetlen kérdés e rendszerekben.
A kifejlődési elmélet. Leibniz elmélete. A természetes kölcsönhatás. Az alkalmi okok felvétele 180-191
Wundt elmélete ellentétben a materialisticus és spiritualisticus elmélettel. Az actualitás fogalma. Elégtelensége. A causalitás törvényei. Birálatok.
A szellemi causalitás egyetemes törvényei: Az individualitáshoz kötött fejlődés törvénye. A folyamatokban való fejlődés törvénye. Az akaratfolyamatok törvénye: az akarat kettős determinatiójának a törvénye. Az érzet- és képzetfolyamatok törvénye: az associatió törvénye 191-204
Befejezés.
A psychologia különböző feldolgozása. E feldolgozás fejlődéstörténete. Orvostani psychologia. Speculativ és empiricus psychologia. Spiritualisticus és materialisticus (sensualisticus) lélektan. Különböző irányzatok 204-209

Témakörök