1.062.312

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A lélektan alaptanai

Vezérfonálul egyetemi előadásaihoz és tanárjelöltek számára

Szerző
Budapest
Kiadó: Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői papírkötés
Oldalszám: 208 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: Hatodik kiadás. Nyomtatta Franklin-Társulat nyomdája.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A psychologia fogalma. Feladata. Forrása. Módszere.
A psychologia azon keletkezésében tapasztalati, végső kifejlődésében elméleti tudomány, mely a lelki élet jelenségeit, a lelki állapotokat... Tovább

Előszó

A psychologia fogalma. Feladata. Forrása. Módszere.
A psychologia azon keletkezésében tapasztalati, végső kifejlődésében elméleti tudomány, mely a lelki élet jelenségeit, a lelki állapotokat ismerteti meg, s e tünemények törvényeit kutatja, hogy azokból ama psychikai jelenségeket kimagyarázhassa.
Feladata, hogy a lelki tüneményeket természeti törvényeikre visszavezesse, és ezen az alapon azok keletkezését, lefolyását, hatását kimutassa. A mit csak úgy oldhat meg, ha 1. szétszedi és egyszerű elemeire bontja az öntudat összetett tüneményeit; 2. kimutatja, miképen keletkeznek az egyszerű alaptüneményekből az összetettebb lelki jelenségek; 3. felkutatja azon törvényeket, a melyek szerint e tünemények képződnek; végre 4. elméleteket is állít fel1 egyes jelenségek értelmezésére és azok értékét és érvényességét a belőlük levonható eredmények szerint állapítja meg. Tapasztalati akkor, a mikor a tapasztalás adatain épül fel, és tantételeit inductive, azaz tapasztalati tényekből alkotja, függetlenül minden metaphysikai alapnézettől a lélek lényegéről, és egyéb hasonló metaphysikai tantételektől a lélekről - s egyáltalán nem avatkozik oly kérdések fejtegetésébe, melyek ilyetén elméleteken alapulnak. Elméletivé akkor lesz, a mikor a tapasztalás - megfigyelés és kísérletezés - utján szerzett eredményei között keresi a kapcsolatot és ezek utján állítja fel (elméleti) tételeit. Vissza

Tartalom

Bevezetés.
A psychologia fogalma. Feladata. Forrásai. Módszere.
A lelki élet fogalma. Önállósága. A testi és lelki jelenségek kapcsolata.
Az idegrendszer: Idegszálak és idegsejtek. Associatio- és projectio-rendszer. Az idegalkat. Individualitás. Az organisatio múlékony hatásának eredményei: alvás, álmodás, hypnotismus. Lelki betegségek 7-29
A LELKI JELENSÉGEK FŐBB CSOPORTJAI.
I. FEJEZET.
AZ ÉRZETEK.
Az érzetekről általában. Az érzet fogalma. Határozmányai. Az érzetek
általános okai. Az érzet-ingerek. A specifikus érzék-energia. Wundt
álláspontja 30-35
Az érzetek intensitása. Az érzet-inger nagysága és az érzet intensitása
közti viszony. E viszony meghatározásának nehézségei. Az ú. n. psychophysikai alaptörvény. Alkalmazása. Az érzékenység és fogékonyság 36-41
Az érzet qualitása. Egyforma és különféle érzetek. Az érzet-minőség
különféleségének okai. Az érzetek osztályozása. Az érzék-érzetek. Az
érzéki szervek szerkezeti viszonyai. Az idegszálak functionalis különbözetlensége 41-47
Az érzet-hangulat. Mibenléte. A hangulat keletkezésének föltételei : az
intensitás, minőség, kapcsolat, vonatkozás, analógia. Az érzet-hangulat formái: az érzéki ösztön, vágy, hajlam, ragaszkodás, szokás.
Az érzet-hangulat functiói. Mozgás-folyamatok. Reflex-mozgások.
Formáik 47-64
II. FEJEZET.
A KÉPZETEK.
A képzetekről általában. A képzet fogalma. Határozmányai. Értelmezésök az érzetek alapján
65
A képzetek minősége. Objectiv és subjectiv képzetek. A képzetek főalakjai Wundt szerint. Az érzék-képzetek. Az általános érzék képzetei. Tér- és időképzet. A látás és hallás képzetei. A szaglás és
ízlés. Complex képzetek. Általános képzetek vagy közképek. Subjectiv képzetek : Emlékképek, költői képek, phantasmák. Halluci-
natiók. Illusiók. Álomképek 66-93
III. FEJEZET.
A KÉPZETEK INTENSITÁSA.
A tudat.
A tudat fogalma. A tudat kibontakozása. Feltételei. Physiologiai és
psychologiai tényezői. A tudat egysége 94- 97
A tudat tartama és térfogata. Figyelem. Perceptio és apperceptio.
Az apperceptio minőségének feltételei. Accomodatio és adaptatio.
Meglepetés 97-102
A tudat-élet további jelenségei A képzetek váltakozása. E váltakozás
feltételei: külső és belső okok. A külső érzéki benyomások appercipiálása. Physiologiai idő. Reactio-kisérletek 102-107
A képzetek összekapcsolódása és elemeikre újra szétbomlásuk. Reproductio és associatio. A reproductio elmélete. Az associatio ú. n.
alaptörvényeinek analysise. A functionalis dispositio elmélete. Az
emlékezet időmérő functiója 107-116
Az associatio elmélete. Psychologiai associatio. Formái: a simultan és
successiv associatio. A logikai associatio. Az apperceptiv kapcsolatok formái: analytikus, synthetikus és analyt-synthetikus apperceptio. Ez utóbbi, mint a discursiv gondolkodás főeszköze. Functiója: a fogalomalkotás és itélés 116-128
IV. FEJEZET.
A KÉPZET-HANGULAT.
A képzet-hangulat értelmezése. Természetének általános vonásai. Keletkezésének feltételei 129-130
A képzet-hangulat formái. Az érzelmek. Indulatok. Vágyak. Hajlam
és szenvedély 130-131
Az érzelem értelmezése. Formái. Az aesthetikai érzelem. Az értelmi,
erkölcsi, vallási, társadalmi érzelmek. Lelkiismeret. Önzés. Önzetlenség 131-134
Az indulat fogalma. Keletkezésének értelmezése. Lekötő és feloldó
indulatok. Hatásuk a szervezetre 135-139
A vágy. Fogalma. Mozzanatai. A vágy alapformája: a vágyakozás 139-140
A hajlam és szenvedély. Nyilvánulataik és psychologiai kifejlődésök.
A hajlam és szenvedély mint az apperceptio folyamatának eredményeid 140
A képlet-hangulat functiói. Mozgás-tünemények. Az önkénytelen és
önkénytes mozgások formái. Tudattalan és tudatos mozgások 141-142
Kifejező mozgások. Értelmezések. Wundt felosztási princípiumai. A direct innervatio-változás elve. Az analóg érzetek associatiójának elve.
Az érzék-képzetek és bizonyos mozgások között constatálható vonatkozás elve. A gondolatok kifejezése. A mimikai nyelv. Beszéd.
A phrenologia és physiognomia 142-151
Az önkényles mozgások. Characteristikus tulajdonságaik. Psychologiai
és mechanikai okság. Az akarat. Értelmezése. Functiója. Indeterminismus. Physiologiai determinismus. Az akarat kettős determinatiója. Szabadakarat. Ethikai akarat. Character. Felelősség és beszámítás. Értelmök és alkalmazásuk 151 - 163
V. FEJEZET.
REFLEXIÓK ÉS ELMÉLETEK.
1. Reflexiók.
A psychogenesis tényei a lelki élet fejlődésére vonatkozólag. A gyermek érzéki és lelki életének periódusai. Jellemző vonásaik. Szervi érzetek összehalmozzása mint a lelki élet kezdete. Az összes érzékek functióba lépése. Az öntudat kibontakozása. Beszéd. Az értelmi functiók kezdete.
Abnormitások a lelki életben. Okaik. A subcorticalis góczpontok
zavartalan functiója. A fehérállomány megbetegedésének köve kezményei.
A nép-lélek fejlődési stadiumai. A néplélektan feladata.
A társadalmi élet fejlődésének phasisai. A társadalmi bajok, socialis
és egyéb mozgalmak párhuzamban állanak az egyes egyén lelkületében végbemenő változásokkal 164
2. Elméletek.
A materialismus és főbb érvei. A spiritualismus és argumentumai.
Wundt elmélete a szellemi causalitásról és törvényeiről.
Megjegyzések az ismertetett elméletekre. A materialismus és spiritualismus, mint a substantiális lélek-fogalomnak két formája, nem
alkalmas elméletek a lélektani problémák megoldására. A test és
lélek közti viszony mint érthetetlen és értelmezhetetlen kérdés e
rendszerekben.
A kifejlődési elmélet. Leibniz elmélete. A természetes kölcsönhatás.
Az alkalmi okok felvétele 174-184.
Wundt elmélete ellentétben a materialistikus és spiritualistikus
elmélettel. Az actualitás fogalma. Elégtelensége. A causalitás törvényei. Bírálatok.
A szellemi causalitás egyetemes törvényei: Az individualitáshoz kötött fejlődés törvénye. A folyamatokban való fejlődés törvénye. Az.
akaratfolyamatok törvénye: az akarat kettős determinatiójának a
törvénye. Az érzet- és képzetfolyamatok törvénye : az associatio
törvénye 185-196
Befejezés.
A psychologia különböző feldolgozása. E feldolgozás fejlődéstörtenete. Orvostani psychologia. Speculativ és empirikus psychologia.
Spiritualistikus és materialistikus (sensualistikus) lélektan. Különböző irányzatoké 197-201
Irodalom 202-208

Dr. Pauer Imre

Dr. Pauer Imre műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Pauer Imre könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem