Acta Conventus de Iure Civili VIII.

Tartalom

Előszó 13
Jenovai Petra: Emberi környezet - polgári jogi felelősség 15
I. Bevezetés 15
1. A polgári jogi felelősség funkciói, jellemzői 17
2. A veszélyes üzemi felelősség 18
2.1. Veszélyes üzemek a jogszabályokban 22
2.1.1. Explicit módon meghatározott veszélyes üzemek 23
2.1.2. Implicit módon meghatározott veszélyes üzemek 23
2.1.3. A veszélyes üzemi felelősség határesetei a hatályos jogszabályokban 23
II. A környezetvédelem szabályozási rendszere 24
1. A speciális és a generális szabályok viszonya 24
2. A Tvt. különleges helye 25
2.1. A Kvt. és a Tvt. viszonya 25
2.2. A Tvt. és a speciális szabályok viszonya 25
3. Az egyes külön szabályok közös jellemzői 26
III. A környezetvédelem szabályozási rendszere és a veszélyes üzemi felelősség 26
IV. A környezeti kárfelelősség alapja - a Kvt. alapfogalmai 27
1. Környezetszennyezés - környezetveszélyeztetés - környezetkárosítás 27
1.1. A környezetszennyezés elhatárolása a környezetkárosítástól 27
1.2. A környezetveszélyeztetés elhatárolása a szennyezéstől 28
2. Környezetvédelmi határértékek és szerepük a környezeti kárfelelősség körében 29
2.1. A határértékek túllépése a bírói gyakorlatban 31
2.2. A minősített szennyezés ítélkezési gyakorlata 31
2.3. A nem minősített szennyezés ítélkezési gyakorlata 32
V. A 2004/35/EK irányelv a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti kárfelelősségről 35
VI. Egyes felelősségi esetek a jogszabályokban 37
1. Általános felelősségi alakzatok és a Ptk. 345.§-a 38
1.1. A Kvt. felelősségi szabályai 40
1.2. A Tvt. felelősségi szabálya 42
1.3. A Hgt. felelősségi szabálya 43
2. Különös környezeti kárfelelősségi tényállások 44
2.1. Az atomenergia alkalmazásával okozott károkért való felelősség 45
2.1.1. Az atomkárokért való felelősség 45
2.1.2. Az Aet. felelősségi szabályain kívülálló ionizáló sugárzás okozta kárért való felelősség 47
2.2. A vadakkal, a vadászattal kapcsolatos felelősség 48
2.2.1. A vad által a mezőgazdaságon, erdőgazdálkodáson belül okozott kár 49
2.2.2. A vadászati jog gyakorlása során okozott kár 51
2.2.3. A vad elpusztításával okozott kár 52
2.3. A bányászati tevékenységgel okozott károkért való felelősség 53
VII. A környezeti károkért való veszélyes üzemi felelősség a gyakorlatban 54
1. A környezeti kár megállapítása a bírói gyakorlatban 56
2. Jellegzetes tárgyak - tipikus magatartások 56
2.1. Jellegzetes sértett, illetve károsult tárgyak 57
2.2. Tipikus károkozó magatartások 58
VIII. Tanulságok levonása 60
Irodalomjegyzék 62
Buzási Barnabás: A nyilvános ajánlattétellel történő vállalatfelvásárlás szabályai európai és jogösszehasonlító aspektusban 71
I. Bevezetés 71
II. Az Európai Unió vállalatfelvásárlási szabályozása 72
2. 1. A 13. társasági jogi irányelv történeti áttekintése 73
2. 1. 1 Az első generációs takeover tervezetek 73
2. 1. 2. A második generációs takeover tervezetek 75
2. 1. 3. A Winter - jelentés 78
2. 1. 4. A 2002-es irányelvtervezet 79
2. 2. Az Európai Parlament és a Tanács 2004/25/EK irányelve .80
2. 3. Összegzés 86
III. A vállalatfelvásárlás hazai szabályozásának fejlődése 87
3. 1. A vállalatfelvásárlás fogalma, valamint a konszernjoghoz való viszonya 87
3. 2. A vállalatfelvásárlás első hazai szabályozása 88
3. 3. Az ajánlattételi eljárás 91
3. 4. A vállalatfelvásárlás újraszabályozása 94
3. 5. Az irányelv átültetése a hazai szabályozásba 99
IV. Az amerikai takeover szabályok és védekezési taktikák bemutatása 102
4. 1. Az amerikai modell 102
4. 2. A védekezési taktikák és hazai alkalmazhatóságuk 105
4. 2. 1. Az első csoport 106
4. 2. 2. A második csoport 107
4. 2. 3. A harmadik csoport 107
V. Utószó 109
Felhasznált irodalom 111
Horváth Máté József: Az élettársi kapcsolat de lege ferenda hazánkban és Európában 119
Előszó 119
Történeti bevezetés 120
I. Római jog 120
II. Középkori szabályozás 120
III. A polgári kor 121
IV.A rendszerváltást megelőző korszak 121
Az élettársi kapcsolat jogon kívüli fogalma 123
I. Demográfiai jellemzők 123
1. Településtípusonkénti eltérés 124
2. Az együtt élők életkora 124
3. A családi állapot szerepe az élettársi kapcsolatokban
4. Iskolázottság az élettársi kapcsolatokban élőknél 126
II. Statisztikai fogalma 126
III. Néprajzi értelmezés 127
Az élettársi kapcsolat tényállási elemei 127
Rendszerbeli helye 127
II. Fogalma 128
1. Két személy 128
2. Házasságkötés nélkül 129
3. Közös háztartás
4. Érzelmi közösség
5. Gazdasági közösség 129
6. Együttélés
7. Összegzés
Az élettársak vagyoni viszonyai 130
I. Közös vagyonszerzés 131
II. Szerzésben való közreműködés 132
Házasság kontra élettársi kapcsolat, avagy mi is a különbség? . .133
I. A jogviszony keletkezése és megszűnése 134
II. Öröklési jogi szempontok 135
III. Tartás 136
IV. Családi jogi viszonyok 136
V. Egyéb jogviszonyokban 137
Az élettársi kapcsolat és az Európai Unió 138
I. Bejegyzett élettársi kapcsolat 138
II. Törvény által elismert élettársi kapcsolat más formái 139
III. A de facto élettársi kapcsolat 140
IV. Töredékes jogok 140
V. Az Európai Unió készülő irányelve 141
VI. Összegzés 141
Az élettársi kapcsolat de lege ferenda, avagy a Ptk. koncepciójának
tükrében, lépések a Javaslat felé 142
I. Az élettársi kapcsolat rendszerbeli helye 143
II. A regisztrált élettársi kapcsolat felé 143
1. A regisztráció ellen 143
2. A regisztráció mellett 144
III. Élettársi jogosultságok rendezése 145
1. Általános rendelkezések 145
2. Az élettársi tartás 146
3. Az élettársak vagyoni viszonyai 147
4. A lakáshasználat szabályai 148
5. Öröklési viszonyok 149
A családjogi kodifikáció jelenlegi állása 150
I. Általános rendelkezések 151
1. Az élettársi jogviszony 151
2. Az élettársi jogviszony létrejötte és megszűnése 151
3. Az élettársi jogviszony nyilvántartása 151
4. Az élettársi jogviszony családjogi hatásai 154
II. Az élettársi tartás 156
1. Az élettársi tartásra való jogosultság 156
2. A tartásra való érdemtelenség 156
3. A tartási képesség 156
4. A tartás sorrendje az élettárs és a házastárs között 157
5. A rokontartás szabályainak alkalmazása 157
III. Az élettársak vagyoni viszonyai 157
1. Az élettársi vagyonjogi szerződés 157
2. Élettársak közti törvényes vagyonjogi rendszer 158
IV. Az élettársak lakáshasználatának rendezése 158
1. A lakáshasználat szerződéses rendezése 159
2. A lakáshasználat bírói rendezése 159
3. Az élettársak közös jogcíme alapján lakott lakás használatának rendezése 159
4. Az élettárs feljogosítása a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján lakott lakás használatára 160
5. A lakáshasználat újrarendezése 160
V. Összegzés 160
Utószó 161
Irodalomjegyzék 163
Pákozdi Zita: Okirati bizonyítás tekintettel a technikai újszerűségekre 173
I. Bevezetés 173
II. A bizonyításról általában 174
1. A bizonyítás fogalma, célja, tárgya- fogalmi elhatárolások 174
2. A szabad bizonyítás rendszere 176
3. Jogellenes bizonyítékok 177
III. Az okirat- fogalom tekintettel a technikai újszerűségekre 179
IV. Okiratok és más bizonyítási eszközök viszonya 181
V. Az okirati bizonyítás szabályai a magyar polgári perben 182
1. Az okiratok osztályozása 182
1.1. A közokiratok 183
1.2. A magánokiratok 185
2. Az okirati bizonyítás eljárási szabályai 189
2.1. Az indítványozás 189
2.2. Az okirat felmutatása, becsatolása, megőrzése 190
2.3. Az okirat beszerzése más hatóságtól 192
2.4. Szemle 192
3. Külföldi okiratok a bizonyításban 193
VI. Új dimenzió a bizonyításban - elektronikus okiratok 193
1. A magyar szabályozás előzményei 195
2. Elektronikus okirat vagy elektronikus dokumentum?
Néhány alapfogalom tisztázása az Elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény szerint 197
3. Az elektronikus aláírás létrejövetelnek technikája 198
4. Az elektronikus okirat bizonyításban betöltött szerepe 200
4.1. Elektronikus közokiratok 202
4.2. Elektronikus magánokiratok 203
5. Az elektronikus bizonyítással kapcsolatos további kérdések 204
VII. Okiratok az Európai Unióban 206
1 Jogharmonizációs törekvések 206
2 A Brüsszeli és Lugánói Egyezmények 208
3 Közokirati fogalom a közösségi jogban 209
4 A Brüsszel I. és Brüsszel II. rendeletek 211
5 Határokon átlépő bizonyítás-felvétel 212
6 Európai polgári eljárásjog vagy a nemzeti eljárásjogok egységesítése? 214
Összegzés 215
Felhasznált irodalom 216
Felhasznált jogszabályok, internetes hivatkozások 217
Jogesetek jegyzéke 218
Tóth Imola: A távollevők között kötött szerződések speciális megjelenési formája - a csomagküldő kereskedelem 223
Bevezetés 225
Első Rész - A csomagküldő kereskedelem jogszabályi környezete 225
A szabályozás szükségessé válása 225
A csomagküldő kereskedelemre vonatkozó jogszabályok 225
Második Rész - A csomagküldő kereskedelem és kapcsolata más szerződésekkel 228
A csomagküldő kereskedelem fogalma 228
Nevesített szerződésekhez való viszonya 229
Szállítási szerződés 230
Fuvarozási szerződés 230
Az adásvétel különös nemei 231
Mezőgazdasági termékértékesítési szerződés 231
Kapcsolata más atipikus szerződésekkel 232
Elektronikus szerződés 232
Franchise-szerződés 233
Harmadik Rész - A szerződés létrejötte 235
A szerződéskötés folyamata 235
A felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kijelentése 235
A nyilatkozatok közvetítő eszköze 235
Felhívás ajánlattételre 236
Ajánlat 237
Ajánlati kötöttség 238
Ajánlat elfogadása - a szerződés létrejöttének időpontja 240
A szerződés létrejöttének helye 241
A nyilatkozatok alakszerűsége 241
Általános szerződési feltételek (ÁSZF) 242
Szerződés érvényessége 243
Szerződési szabadság 244
A szerződés alanyai 245
A szerződés tárgya 247
A szerződés tartalma 248
A szerződés teljesítése 254
A teljesítés helye, ideje 254
A teljesítés módja 255
Szerződésszegés és a szerződés megszűnése 256
Negyedik Rész - A csomagküldő kereskedelemmel kapcsolatban felmerülő problémák 258
Fogyasztóvédelemmel kapcsolatban felmerülő problémák 258
Versenyjogi problémák 260
Befejezés 263
Irodalomjegyzék 264

Témakörök