Döntéselmélet és módszertan

Tartalom

BEVEZETÉS 1
1. ELVI-MÓDSZERTANI ALAPVETÉS 11
1 1. A vezetői („menedzseri") döntések alapvető problémái 11
1.2. Módszertani következtetések; erős és gyenge módszerek 14
1.3. A rendszerelvű problémakezelés jellemzői 18
1.4. A döntés megbízhatóságának („minőségének") ellenőrzése 25
2. A PROBLÉMAMEGOLDÓ SZEMÉLY ÉS/VAGY SZERVEZET 27
2.1. A problémák taxonómiája, a megoldás módja és folyamata 27
2.2. A vezetői problémák néhány jellemzője (nyitott és zárt problémák) 29
2.3. A problémamegoldási folyamat szintjei ill. fázisai 31
2.4. A csoportmunka mint a vezetői problémamegoldási folyamat eszköze 33
3. A DÖNTÉSEK RACIONALITÁSA 34
3.1. Döntés és racionalitás. Az érték- és a célracionalitás fogalma 34
3.2. A racionalitás alternatív felfogásai. - A racionalitás defektusai. 36
3.3. A racionalitás és a meghatározó döntéselméleti iskolák viszonya.
A döntési folyamat „rendezőmodellje". 39
4. A DÖNTÉSI PROBLÉMA DEFINIÁLÁSA. A CÉL- ÉS
PREFERENCIA RENDSZER KIALAKÍTÁSA 44
4.1. A döntés mint a problémamegoldó folyamat része és eszköze.
A „megoldás semleges" problémamegfogalmazás követelménye. 44
4.2. A rendszerelvű problémaelemzés alapjai. Többcélúság a vállalati (vállalkozói) döntéseknél 47
4.3. A célok feltárása és strukturálása. A hierarchikus cél- és preferenciarendszerek kialakítása. 49
4.3.1. A többtényezős és többszintű (hierarchikus) cél- illetve kritériumrendszerek kialakítása (a Saaty-féle „hierarchikus módszer" alkalmazása) 49
4.3.2. A hierarchia különböző szintjein történő analitikus
vizsgálatok összekapcsolása (-rendszerbe integrálása) 56
4.3.3. A bemutatott eljárás hatékonysága, rugalmassága és
illesztése a különböző típusú problémák kezeléséhez, illetve
megoldásához 63
4.4. A cél-és preferencia rendszerek számszerű (kvantifikált) kezelése 69
4.4.1. A cél- és preferencia rendszerek számszerű kezelésének (kvantifikálásának) szükségessége és lehetőségei. 69
4.4.2. A Saaty-féle sajátérték-sajátvektor módszer alkalmazása (a skálaszintek kiegyenlítését célzó skálatranszformációk elvégzésére) 71
4.4.3. Megbízhatósági vizsgálatok az eredmények „minőségének" biztosítása érdekében (konzisztencia és szignifikancia vizsgálatok) 78
4.4.4. Számpéldák és esettanulmányok az eljárás alkalmazástechnikai szintű elsajátítása („begyakorlása") érdekében. 82
5. A DÖNTÉSI ALTERNATÍVÁK ÉRTÉKELÉSE ÉS AZ OPTIMÁLIS MEGOLDÁS MEGHATÁROZÁSA
5.1. Az alternatívák értékelése cél-és kritérium rendszerek esetén
(Tényezőnkénti értékelés a célelérés hatékonysága szempontjából)
5.2. A változatok (döntési alternatívák) komplex összemérése és az optimális megoldás kiválasztásának lehetőségei (-és problémái)
5.3. A rendszerelvű optimum vagy „optimális kompromisszum" elvére épülő módszerek
6. OPTIMALIZÁLÁS ÉS DÖNTÉS KÜLÖNBÖZŐ SZINTŰ INFORMÁCIÓK RENDELKEZÉSRE ÁLLÁSA ESETÉN 104
6.1. A rendszerelvű (cél- és preferencia rendszeren alapuló) optimalizációs eljárások karakterisztikus módszertani jellemzői és felosztásuk. 104
6.2. Döntés ordinális skálán rendelkezésre álló adatok esetén;
SZŰRŐ- és SOROLÓ MODELLEK alkalmazásával 106
6.2.1. A döntési rendszer felépítése és „eljárásmoduljai" 106
6.2.2. A döntési alternatívák szűrése és sorolása (ordinális
skálán rendelkezésre álló, diszkrét minősítések alapján) 109
6.3. Döntés multidimenziós (különböző mérési szinteken rendelkezésre álló) adatok esetén: MULTEPLIKATÍV MODELLEK
alkalmazásával 124
6.4. Döntés „hiányos információjú" illetve sztochasztikus (becsült) adatbázis esetén: a SZIMULÁCIÓS eljárások felhasználásával.
[Az un. KAHNE-féle szimulációs modell lényege és
eljárástechnikája] 130
7. A DÖNTÉS MINŐSÉGE ILLETVE MEGBÍZHATÓSÁGA. A
DÖNTÉSI JAVASLAT KIDOLGOZÁSA ÉS A MEGVALÓSÍTÁS
ELŐKÉSZÍTÉSE 136
7.1. A döntés minőségének javítása, a kockázat (bizonytalanság) csökkentése. Megbízhatósági vizsgálatok 35
7.2. A megbízhatóság növelése csoportos (vagy testületi) döntéselőkészítési módszerek felhasználásával
7.3. A döntési javaslat kidolgozása, a megvalósítás előkészítése 144
8. DÖNTÉS A KÖLTSÉG-HOZAM („COST-BENEFIT")
SZÁMÍTÁSOK ALAPJÁN 149
8.1. A különböző időpontokban fellépő gazdasági hatások
(„pénzértékek") intertemporális összehasonlításának alapjai 149
8.2. A tőkehatékonyság számítások alapvető módszerei és
karakterisztikus jellemzői
8.2.1. A tőkehatékonyság vizsgálatok módszerei és gyakorlati alkalmazásuk kérdései
8.2.2. A különböző gazdasági kritériumokat kielégítő
tőkehatékonyság vizsgálatok karakterisztikus jellemzői
8.3. Esetpélda a számítások elvégzésére és az eredmények
összehasonlító értékelésére 158
8.3.1. Az esetpélda bemutatása, a probléma megfogalmazása
és a számításokhoz szükséges adatok előállítása. 168
8.3.2. A gazdasági számítások elvégzése és az eredmények
összehasonlító értékelése 170
IRODALOMJEGYZÉK 175
Javasolt szakanyagok 177
1. SZ. MELLÉKLET: A CSOPORTOS (TESTÜLETI) DÖNTÉSEK
ALAPJAI 179
1.1. A csoportvélemény aggregálásának problémái és módszerei 179
1.2. Esetpéldák a csoportvélemény aggregálásának problémáira és
megoldási lehetőségeire 184
2. SZ. MELLÉKLET: AZ ÉRTÉKELEMZÉS [FUNKCIÓ/KÖLTSÉG-ELEMZÉS] MINT A PIACI VERSENYKÉPESSÉG NÖVELÉSÉNEK DÖNTÉSELŐKÉSZÍTÉSI ESZKÖZE. 192
1. AZ ÉRTÉKELEMZÉS ELVI - MÓDSZERTANI ALAPJAI
(Az értékelemzés lényege, fogalmai, főbb típusai és alkalmazási területei) 196
1.1. Az értékelemzés kialakulása és helyzete a fejlett ipari országokban 196
1.2. Az értékelemzés mint a műszaki fejlesztés (innováció) eszköze 199
1.3. Az értékelemzés helye a költségcsökkentés célját szolgáló racionalizálási eljárások között 201
1.4. Az alapvető fogalmi meghatározások áttekintése 205
1.5. Az értékelemzés módszerei, főbb típusai és legfontosabb alkalmazási területei 212
1.5.1. Az értékelemzés módszerei (technikái) 212
1.5.2. Az értékelemzés főbb típusai („gyökér-módszerei") 213
2. AZ ÉRTÉKELEMZÉSI MUNKA MENETE (ELJÁRÁSTECHNIKÁJA) 217
2.1. Az értékelemzési munka menete (általános „algoritmusa" illetve főbb lépései) 217
2.2. A funkciók feltárása és a funkciódiagramm (FAST, vagy funkció fa) megszerkesztése 223
2.3. A költségelemzés elvégzése, a funkcióköltségek meghatározása és az un. „gyenge pontok" feltárása 231
2.3.1. A költségelemzés elvégzése 232
2.3.2. A funkcióköltségek meghatározása 233
2.3.3. Az un. „gyenge pontok" feltárása 237
2.4. Megoldási változatok keresése; az un. „alkotó fázis" lényege (ötletgyűjtés, ötletrendezés valamint az ötletek kiértékelése) 239
2.4.1. Megoldási változatok keresése 239
2.4.2. Az ötletek kiértékelése 240
2.5. A javaslatok kidolgozása és bevezetése (az implementálás előkészítése) 248

Témakörök