Döntéselmélet és módszertan

Előszó

Az esettanulmányok, esetpéldák, esetjátékok módszereit, mint a gyakorlati és intenzív oktatás eszközeit több tudományágban, régóta és napjainkban egyre szélesebb körűen alkalmazzák. (Lásd bővebben például Fülöp-Simán: „Esettanulmányok és vállalati játékok" c. könyvét.)
Céljuk - az elméleti ismeretek megszerzése mellett - a gyakorlati alkalmazni tudás, illetve az ehhez szükséges készségek és képességek ki- és/vagy továbbfejlesztése.
Érdemes megjegyezni, hogy az elmélet és a gyakorlat korábbi szembeállása (vagy inkább állítása) helyett ma már inkább T.J. Peters-R.H. Waterman: „A siker nyomában" (Tanulságok a legjobban vezetett amerikai vállalatokról)" c. könyvének filozófiája, crédója fogadható el, miszerint: „Nincs szebb elmélet egy sikeres gyakorlatnál - de a sikeres gyakorlat: az elméletet is magába foglalja!"
Ezért kerültek előtérbe tárgyunk oktatása során is az olyan intenzív és interaktív tanulási formák (a workshoppok, tréningek, az „on the job" vagy learning by doing" (-csinálva tanulni) típusú oktatási technikák), amelyek a gyakorlati alkalmazni tudás szintjére emelik az előadásokon és/vagy szakkönyvekből már elsajátított ismereteket.
Ily módon az esettanulmányokat, esetjátékokat ili. esetpéldákat feldolgozó hallgatók elsajátítják (-hatják) azokat a praktikus problémamegoldó technikákat, „fogásokat" is, amelyeket maguktól csak jóval hosszabb időtartam alatt és - főleg - a saját kárukon okulva lennének csak képesek megtanulni.
A fenti célokat szolgáló (és a jelen anyagban bemutatott) esettanulmányok, esetpéldák kiemelten kezelik:
- a projektdöntések megalapozását szolgáló, valamint
- a projektszemléletű feladatvégzést segítő tervezési-szervezési-irányítási és ellenőrzési módszereket és technikákat.
Az első három esettanulmányban igyekszünk - példákon keresztül - megvilágítani a mára már divatszóvá vált „projekt" valós jelentéstartalmát, lényegét és főleg: a valóban projektszemléletű feladatvégzés feltételeit, követelményeit illetve módszereit. Vissza