Állam, politika, jog | 5 |
Bevezetés | 5 |
Az állam és a jog létrejötte (A politika és a politikum végigkíséri az emberiség életét) | 6 |
Az állam sajátosságai | 7 |
A jog definíciója. A jog funkciói | 8 |
Állam, politika, jog | 9 |
Modern állam (közigazgatás), politika, jog a politikai rendszer, a közigazgatás helye a társadalom politikai rendszerében | 10 |
Bevezetés | 10 |
A modern állam (közigazgatás), politika, jog kialakulása | 12 |
A politikai rendszer. A közigazgatás helye a modern társadalom politikai rendszerében | 14 |
Igazgatás - közigazgatás | 17 |
Bevezetés | 17 |
Az igazgatás fogalma | 17 |
Az igazgatási tevékenység | 18 |
Az igazgatás fajtái (magánigazgatás, közigazgatás) | 18 |
Államigazgatás, társadalmi igazgatás mint az igazgatás fajtái az elmúlt évtizedekben | 20 |
Államigazgatás mint a közigazgatás szinonimája | 21 |
Közigazgatás (államigazgatás, önkormányzati igazgatás) | 22 |
A közigazgatás jellemzői, összetevői | 23 |
Bevezetés | 23 |
Tudományos nézetek a közigazgatás összetevőiről, elemeiről | 23 |
Az állami szervek sajátosságai. A közigazgatás jellemzői, sajátosságai | 25 |
A közigazgatás jellemzői, összetevői | 26 |
A közigazgatás tudományos vizsgálata | 28 |
Bevezetés | 28 |
A közigazgatás tudományos vizsgálatának kezdetei | 29 |
A XX. század új kihívásai | 31 |
Jeles magyar jogtudósok | 33 |
A közigazgatási jog mint jogi tantárgy a felsőoktatásban | 34 |
Bevezetés | 34 |
A magyar jogi, közigazgatási jogi felsőoktatás rövid története | 34 |
A közigazgatási jog mint jogi tantárgy oktatása napjainkban | 38 |
A közigazgatás feladatai, rendeltetése, funkciói | 40 |
Bevezetés | 40 |
A közigazgatás feladatai, rendeltetése, funkciói | 41 |
A közigazgatási feladatok ágazati osztályozása | 43 |
A gazdasági igazgatás fő ágazata | 43 |
A művelődésügyi, egészségügyi szociális igazgatás fő ágazata | 44 |
Az ország belső rendjének, biztonságának és külső védelmének az ellátását biztosító főágazat | 44 |
A közigazgatási feladatok funkcionális osztályozása | 45 |
A közigazgatás funkcióinak osztályozási lehetőségei | 46 |
A magyar köizgazgatás funkciórendszere | 47 |
A minden államban elltátott funkciók és az ennek megfelelő feladatcsoportok | 47 |
Az úgynevezett speciális funkciók és ennek megfelelő feladatcsoportok | 49 |
A minden államban ellátott funkciók melletti, ma is ellátandó közigazgatási funkciók | 49 |
A közgazgatási feladat, feladatkör, hatáskör, illetékesség | 51 |
A közigazgatás tevékenységfajtái | 54 |
Bevezetés | 55 |
A közigazgatás tevékenységfajtáinak osztályozási lehetőségei | 56 |
Az ún. szervi-alanyi osztályozás szerinti osztályozási mód | 56 |
Az igazgatottak szerinti osztályozási mód | 57 |
Használt eszközök szerinti osztályozási mód | 58 |
Irányítás | 59 |
Bevezetés | 59 |
Az irányítás tudományos vizsgálata | 62 |
Az irányítás mint a szociológia vizsgálati tárgya | 62 |
Az irányítás mint a politológia vizsgálati tárgya | 63 |
Az irányítás néhány igazgatástudományi jellemzője | 63 |
Az irányítás eszközei | 65 |
A közigazgatási szervek irányító tevékenységének jogtudományi jellemzése | 66 |
Az irányított szerv, szervezet viszonyai szabályozásának a joga | 68 |
Az irányított szerv, szervezet (vagy valamely vezetője) számára konkrét utasítás adásának a joga | 69 |
Az irányított szerv, szervezet konkrét ügyében a döntés (a határozathozatal) joga | 71 |
Az irányított szerv, szervezet aktusainak felülvizsgálati joga | 72 |
Az irányított szerv, szervezet ellenőrzésének joga | 73 |
Felügyelet | 74 |
Bevezetés | 74 |
A felügyelet mint a hierarchián kívüli igazgatás tevékenység-fajtájának tudományos vizsgálata | 76 |
A felügyelet fajtái, típusai | 77 |
Az ún. hierarchián kívüli felügyeletfajta típusai napjainkban | 80 |
Az állami felügyelet | 80 |
A közigazgatási felügyelet | 81 |
Az ellenőrzás | 82 |
Bevezetés | 82 |
Az ellenőrzés fajtái a közigazgatásban | 83 |
A hierarchikus ellenőrzés | 83 |
A hierarchián kívüli ellenőrzés | 83 |
A törvényességi ellenőrzés | 83 |
A hatósági ellenőrzés | 85 |
A pénzügyi-gazdasági, gazdálkodási ellenőrzés | 86 |
Közigazgatási szervezet, szervezetrendszer (Az államigazgatás) | 91 |
Bevezetés | 91 |
A közigazgatás szervezetrendszere | 93 |
Az államigazgatás szervezetrendszere, az államigazgatási szervek sajátosságai | 93 |
Az önkormányzati igazgatás szervezete | 94 |
A közigazgatási szervek általános jellemzői | 95 |
A közigazgatási szervek létesítése (létrehozatala, megalakulása) | 95 |
A közigazgatási szervek szervezeti jellemzői | 96 |
A közigazgatási szervek önállósága | 97 |
A közigazgatás szervezeti felépítésére ható tényezők | 99 |
A szervezeti rendszer tagolásának elvei | 100 |
A területi és a szintenkénti tagolás elvei | 100 |
A szakmai tagolás elve | 101 |
A feladatelosztás, illetve a hatáskör-telepítés elvei | 102 |
A centrális irányítású vagy dekoncentrált szervek | 103 |
A rendvédelmi szervek napjainkban, néhány jellemzőjük, helyük az állami szervek rendszerében | 104 |
A határőrség | 105 |
A rendőrség | 106 |
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok | 107 |
A büntetés-végrehajtási szervezet | 107 |
A vám- és pénzügyőrség | 107 |
A polgári védelem | 108 |
A tűzvédelem szervezete | 108 |
A közigazgatás központi szervei | 108 |
Az ún. adminisztráció szintje | 108 |
A koordináció első szintje | 109 |
A koordináció második szintje | 110 |
A Kormány feladat- és hatásköre | 110 |
A Kormány működése | 111 |
A közigazgatási szervezet, szervezetrendszer (az önkormányzati igazgatás) | 113 |
Bevezetés | 113 |
Az önkormányzatok fajtái napjainkban | 113 |
A testületi önkormányzatok vagy az ún. köztestületek | 116 |
A kisebbségi önkormányzatok | 116 |
A kisebbségek helyi önkormányzatainak típusai | 117 |
A kisebbségek helyi önkormányzatainak feladata és hatásköre | 118 |
A helyi kisebbségi önkormányzat szervezete és működése | 120 |
A helyi kisebbségi önrkományzat és a települési önkormányzat kapcsolata | 120 |
A kisebbségek támogatása, a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodása, vagyona | 121 |
A helyi önkormányzat fogalma, típusai | 121 |
A települési önkormányzat. A települési önkormányzat feladatai, szervei | 122 |
A települési önkormányzatok | 122 |
A települési önkormányzat feladatai | 122 |
A települési önkormányzat szervei | 123 |
A területi önkormányzat | 124 |
A területi önkormányzat feladatai | 125 |
A területi önkormányzat szervei | 125 |
A helyi önkormányzatok gazdasági alapjai | 126 |
A helyi önkormányzati hatáskörök | 127 |
A helyi önkormányzat igazgatás | 129 |
Gondoskodás a helyi közszolgáltatások ellátásáról | 129 |
Az ún. önkormányzati hatósági ügyek intézése | 130 |
Az ún. államigazgatási hatósági ügyek intézése | 131 |
A települési önkormányzatok társulásai | 133 |
A hatósági igazgatási társulás | 133 |
Az intézmény-irányító társulás | 133 |
A közjegyzőség | 133 |
A fővárosi, megyei közigazgatási hivatal, a közigazgatási hivatalvezető feladat- és hatásköre | 134 |
A polgári védelem és az önkormányzatok | 135 |
Az önkormányzatok és a tűzvédelem | 136 |
A helyi önkormányzatok és a rendőrség kapcsolata | 136 |
Közszolgálati jog. A közigazgatás személyi állománya | 140 |
Bevezetés | 140 |
Közszolgálati rendszerek | 142 |
Az angol modell | 143 |
A francia modell | 144 |
A német modell | 145 |
A hatályos magyar szabályozás főbb jellemzői | 145 |
A közszolgálati jogviszony keletkezése és megszűnése | 146 |
A közszolgálati jogviszony keletkezése | 147 |
A közszolgálati jogviszony megszűnése | 148 |
A köztisztviselők kötelezettségei és jogai (A közszolgálati jogviszony tartalma) | 148 |
A köztisztviselők kötelezettségei | 149 |
A köztisztviselők jogai | 150 |
A közszogálat felelősségi rendszere | 151 |
Fegyelmi és kártérítési felelősség | 152 |
A fegyelmi vétség | 152 |
A kártérítési (anyagi) felelősség. A vétkességen alapuló felelősség | 154 |
A vétkességre tekintet nélküli (objektív) felelősség | 155 |
A közigazgatási szervek kártérítési felelőssége | 156 |
A büntetőjogi felelősség | 157 |
A politikai, az alkotmányjogi felelősség. A vezetőség eredményfelelőssége | 158 |
A közigazgatás működése | 161 |
Bevezetés | 161 |
A szakmai és a szervi működés | 163 |
Az érdemi, nem érdemi működés. A kapcsolatok iránya szerinti működés | 163 |
Az érdemi és ügyviteli működés | 164 |
A hierarchia működése | 164 |
A horizontális működés | 165 |
A külső kapcsolatok működésének rendje | 165 |
Egy-egy sajátos (kiemelt jelentőségű) feladatcsoport intézése | 166 |
A közigazgatási jog. Elnevezése, fogalma, helye a jogrendszerben | 167 |
A közigazgatási jog forrásai | 167 |
Bevezetés | 167 |
A közigazgatási jog elnevezése, definíciója, helye a jogrendszerben, jellemzői, sajátosságai | 170 |
A közigazgatási jog elnevezése, definíciója | 171 |
A közigazgatási jog elhatárolása más jogágaktól | 172 |
A közigazgatási jog sajátosságai | 173 |
A közigazgatási jog forrásai | 174 |
A jogszabályok mint a közigazgatási jog forrásai | 175 |
Az állami irányítás egyéb jogi eszközei mint a közigazgatás jog forrásai | 177 |
A jogszabályok kihirdetése, a jogforrások közzététele | 180 |
Hivatalos lapok | 180 |
A jogismeret technikai eszközei, a jogszabálygyűjtemények | 181 |
A közigazgatási jogi norma | 183 |
Bevezetés | 183 |
A közigazgatási jog norma szerkezete, sajátosságai | 185 |
A hipotézis és a diszpozíció tartalma | 187 |
A hipotézis és a diszpozíció belső szerkezete | 187 |
A közigazgatási jogi normák típusai jogi tartalmuk (a befolyásolt magatartás, a jogi norma) | 189 |
A közigazgatási jogi normák osztályozása funkciójuk szerint | 191 |
A közigazgatási anyagi jogi normák | 191 |
Az alanyi jogokat és kötelezettségeket szabályozó normák | 192 |
A feladatmegszabó anyagi jogi normák | 192 |
A hatáskört megállapító anyagi jogi normák | 192 |
A szankcionáló normák | 193 |
A szervezeteket, intézményeket létesítő anyagi jogi normák | 194 |
A közigazgatási alaki jogi normák főbb típusai | 194 |
A közigazgatási hatósági eljárást szabályozó alaki jogi normák | 195 |
A közigazgatási szervek belső eljárását szabályozó alaki jogi normák | 195 |
Az ügyviteli alaki jogi normák | 196 |
Az ügyrendi alaki jogi normák | 196 |
A szervezeti alaki jogi normák | 196 |
A közigazgatási jogi jogviszony | 198 |
Bevezetés | 198 |
A közigazgatási jogi jogviszony fogalma, keletkezése, elemei (alanyai, tartalma, tárgya) | 200 |
A közigazgatási jogi jogviszony fogalma | 200 |
A közigazgatási jogi jogviszony keletkezése (módosulása, megszűnése) | 201 |
A közigazgatási jogi jogviszony alanyai | 202 |
A közigazgatási jogi jogviszony tartalma, tárgya | 204 |
A jogviszonyok osztályozási lehetőségei | 205 |
A közigazgatási jogi jogviszonyok fajtái, típusai | 206 |
A hatósági jogalkalmazással keletkező közigazgatási anyagi jogi jogviszonyok, főbb jellemzőik | 207 |
A hatósági jogalkalmazással összefüggő közigazgatási anyagi jogi jogviszonyok, főbb jellemzőik | 208 |
A közigazgatási szervezetirányítási (felügyeleti) anyagi jogi jogviszonyok, főbb jellemzőik | 208 |
A közigazgatási szerződéssel keletkező közigazgatási anyagi jogi jogviszonyok, főbb jellemzőik | 209 |
A közigazgatási "megállapodással" keletkező közigazgatási anyagi jogi jogviszonyok, főbb jellemzőik | 210 |
A közigazgatási aktustan alapjai | 212 |
Bevezetés | 212 |
A közigazgatási aktus fogalma, fajtái | 213 |
A közigazgatási aktusok fajtái a jogi hatás jellege irányultsága szempontjából | 214 |
A normatív aktus | 214 |
A konkrét vagy egyedi aktus | 214 |
A konkrét vagy egyedi közigazgatási aktusok | 215 |
Közigazgatási jogi vagy más jogági aktusok | 215 |
A közigazgatási jogi aktusok típusai (mellérendeltségi, közhatalmi aktusok) | 215 |
A közhatalmi aktusok jellemző típusai (hatósági jogalkalmazási aktusok, hatósági intézkedések) | 216 |
A közigazgatási aktusok egyéb osztályozási lehetőségei | 218 |
Konstitutív, deklaratív aktusok | 218 |
Érvényességi feltételként kiadott aktusok | 219 |
A címzettek érdekei szerinti (favorábilis, onerózus) aktusok | 219 |
Az aktusok típusai a jogszabályokhoz való viszony (a jogi kötöttség) szerint | 220 |
Az aktusokkal szembeni követelményeek | 222 |
Jogi (törvényességi) követelmények | 222 |
Az alkalmassági (célszerűségi) követelmények | 223 |
A hibás közigazgatási aktusok | 224 |
Az ún. technikai hibában szenvedő aktusok | 225 |
Az orvosolható érdemi hibában szenvedő aktusok és orvoslási módjuk | 225 |
A nem orvosolható aktusok | 225 |
A semmis (érvénytelen aktusok) | 226 |
A hatósági jogalkalmazó, jogérvényesítő tevékenység mint a hierarchián kívüli igazgatás tevékenységfajtája | 229 |
Bevezetés | 229 |
A hatósági jogalkalmazó, jogérvényesítő tevékenység | 231 |
A hatósági jogalkalmazó, jogérvényesítő tevékenység fogalma | 234 |
A hatósági jogalkalmazó, jogérvényesítő tevékenység sajátosságai | 234 |
A hatósági hatáskör szabályozásának a jellemzői | 234 |
A hatóság és az ügyfél közötti viszony korszerű szabályozásának szükségessége | 236 |
A hatóságok eljárási rendjének szabályozása | 236 |
A hatósági jogalkalmazás, jogérvényesítés szakaszai | 236 |
A tényállás megállapítása, tisztázása, a jogszabályok, a jogi normák megismerése | 237 |
A jogi norma, a jogszabály megismerése, értelmezése | 238 |
A döntés, a határozat meghozatala | 239 |
A hatóság fogalma. A hatóságok fajtái, típusai. A hatósági ügyintézések fórumrendszere | 240 |
Az önkormányzati hatóságok | 241 |
A képviselő-testület (a polgármester, a bizottság, a részönkormányzat testülete) | 241 |
A polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke (a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője) | 241 |
A települési önkormányzatok jegyzői, Budapest főváros főjegyzője, a megyei főjegyzők | 242 |
A testületi önkormányzatok vagy az ún. köztestületek | 242 |
Az államigazgatási hatóságok | 243 |
Az ún. centrális irányítású vagy dekoncentrált szervek | 243 |
A miniszter, az országos hatáskörű szerv vezetője | 243 |
A Kormány | 243 |
Az ún. kvázi közigazgatási szervek | 244 |
Felhasznált fontosabb jogszabályok | 245 |
Felhasznált irodalom | 246 |