| Általános anyagismeret | |
| Anyagtani alapismeretek | 15 |
| Az anyagtan és felépítése | 17 |
| Általános megjegyzések | 17 |
| Az anyagtan felépítése | 20 |
| Az igénybevehetőség | 22 |
| A mérnöki szerkezetek általában | 26 |
| Általános megjegyzések | 26 |
| Mérnöki - építészi szerkezetek | 26 |
| Mérnöki és építészi szerkezetek | 28 |
| A mérnöki szerkezetek anyagai s azok fejlődése | 31 |
| A mérnöki szerkezetek anyagai általában | 31 |
| A szerkezeti anyagok (az építőanyagok) fejlődése | 32 |
| Általános megjegyzések | 32 |
| Az ősi és az ókori kultúrák | 33 |
| A középkori fejlődés | 59 |
| Az újkori és a legújabb kori fejlődés | 68 |
| Az anyagtanelmélet kialakulása | 92 |
| Az ókor | 92 |
| A középkor | 96 |
| Az újkor és a legújabb kor | 97 |
| Az anyag felépítése | 109 |
| Általános megjegyzések | 109 |
| Az atomok szerkezete | 112 |
| A kémiai elemek | 115 |
| A molekulaszerkezet. A kötés | 123 |
| A molekulaszerkezet | 123 |
| A kötés | 124 |
| A vonzó-taszító erők | 128 |
| Az anyagi test szerkezete | 130 |
| Gázok, folyadékok | 130 |
| Általános megjegyzések | 130 |
| A gázok | 132 |
| A folyadékok | 132 |
| Különleges halmazállapotok | 137 |
| Kristályos szilárd testek | 137 |
| Általános megjegyzések | 137 |
| A kristályrácsok fajtái | 143 |
| Reális kristályok, rácshibák, kötőerők | 147 |
| Amorf szilárd testek | 149 |
| Makromolekulás szilárd testek | 151 |
| Irodalom | 152 |
| Fontosabb szabványok | 153 |
| A szerkezeti anyagok tulajdonságai | 155 |
| Bevezető | 157 |
| A mérés, a mértékrendszerek, a mértékegységek | 159 |
| A mérés | 159 |
| Általános megjegyzések | 159 |
| A mérés fejlődése | 159 |
| A mértékrendszerek | 160 |
| Általános megjegyzések | 161 |
| A Nemzetközi Mértékegységrendszer, SI | 161 |
| A mértékegységek | 162 |
| A mechanikai (fizikai) mértékegységek | 165 |
| A hőtechnikai mértékegységek | 167 |
| A fénytani mértékegységek | 168 |
| A hangtani (akusztikai) mértékegységek | 168 |
| Az elektrotechnikai mértékegységek | 170 |
| A műszaki sugárvédelem mértékegységei | 171 |
| A fontosabb műszaki egységek átszámítása | 171 |
| Az angolszász mértékegységek | 172 |
| A kémiai tulajdonságok | 176 |
| Vegyület, kémiai reakció | 716 |
| Vegyület | 176 |
| Kémiai reakció | 176 |
| Sav, bázis, só | 179 |
| A sav | 179 |
| A bázis | 179 |
| A só | 179 |
| A víz | 180 |
| Általános megjegyzések | 180 |
| Hidrogénion-koncentráció | 180 |
| A vízkeménység | 186 |
| Kémiai számítások | 186 |
| Kémiai számítási alapfogalmak | 186 |
| Kémiai számítások | 189 |
| A szervetlen vegyületek analízisének alapelvei | 192 |
| Kationok kimutatása | 194 |
| Anionok kimutatása | 194 |
| Kémiai vizsgálatok az építőiparban | 195 |
| A keverővíz (talajvíz) tájékoztató vizsgálata | 195 |
| A betonadalék tájékoztató vizsgálata | 198 |
| A szerkezeti anyagok fizikai tulajdonságai | 200 |
| A sűrűség, testsűrűség, tömörség, hézagosság | 200 |
| A sűrűség (anyagsűrűség) | 200 |
| A testsűrűség, halmazsűrűség | 202 |
| A tömörség, hézagosság, porózitás | 204 |
| A hidrotechnikai tulajdonságok | 208 |
| A nedvességtartalom | 208 |
| A vízfelvétel | 209 |
| A nedvfelvétel | 210 |
| A vízzáróság | 211 |
| A fagyállóság | 214 |
| Az időállóság | 216 |
| A keménység, a kopási ellenállás, a hasíthatóság | 216 |
| A keménység | 216 |
| A hasíthatóság | 224 |
| A hőtechnikai tulajdonságok | 225 |
| Hőtechnikai alapfogalmak | 226 |
| A hő okozta alakváltozás | 230 |
| A hő terjedése | 232 |
| A tűzállóság | 248 |
| A hő és a halmazállapot | 251 |
| Az akusztikai (hangtechnikai) tulajdonságok | 252 |
| Fontosabb akusztikai alapfogalmak | 253 |
| Az építőanyagok hangtechnikai tulajdonságai | 258 |
| A zaj elleni védelem alapelvei | 266 |
| A szerkezeti anyagok szilárdsági tulajdonságai | 270 |
| Általános szilárdsági alapfogalmak | 270 |
| Igénybevételek, feszültségek | 271 |
| Alakváltozások | 276 |
| A szilárdsági vizsgálatok felosztása | 279 |
| A szilárd test repedéselmélete | 284 |
| A szerkezeti anyagok alakváltozási-feszültségi jellemzői | 288 |
| Alakváltozások-feszültségek rövididejű teherre | 288 |
| Alakváltozások-feszültségek tartós teherre | 298 |
| Modellek az anyagok reológiai viselkedésének leírására | 304 |
| Egyszerű alapmodellek | 305 |
| Összefüggések összetett modelleken | 308 |
| Kúszás-függvények a kísérletek tükrében | 320 |
| A szerkezeti anyagok csoportjai az alakváltozás jellege szempontjából | 322 |
| A rugalmas (elasztikus) csoport | 322 |
| A rugalmas-képlékeny (elasztoplasztikus) csoport | 324 |
| A rugalmas felkeményedő csoport | 325 |
| A rugalmas-viszkózus (elasztoviszkózus) csoport | 325 |
| Néhány általános megjegyzés | 327 |
| Irodalom | 330 |
| Fontosabb szabványok | 332 |
| A szerkezeti anyagok szilárdsági vizsgálata és értékelése | 333 |
| Bevezető | |
| Statikus vizsgálatok | 337 |
| A szakítóvizsgálat | 337 |
| A nyomóvizsgálat | 348 |
| A hajlítóvizsgálat | 355 |
| A nyíróvizsgálat | 361 |
| A csavaróvizsgálat | 363 |
| Tartós vizsgálatok | 367 |
| Általános megjegyzések | 367 |
| A kúszás és az ernyedés | 368 |
| A tartós szilárdság | 370 |
| A tartós folyás | 374 |
| Fárasztó vizsgálatok | 377 |
| Általános megjegyzések | 377 |
| A kifáradási határ | 381 |
| Dinamikus vizsgálatok | 390 |
| Általános megjegyzések | 390 |
| Dinamikus (ütő-) vizsgálatok | 397 |
| Ütő-, húzó- (szakító-) vizsgálat | 397 |
| Ütő-hajlítóvizsgálat | 398 |
| Ütő-nyomóvizsgálat | 399 |
| A szilárdságvizsgáló berendezések | 400 |
| Általános megjegyzések | 400 |
| A törőberendezések | 402 |
| Vizsgáló és ellenőrző eszközök | 416 |
| Az alakváltozásmérő berendezések | 420 |
| Általános megjegyzések | 420 |
| A tulajdonképpeni alakváltozásmérők | 421 |
| Mechanikai, optikai mérőműszerek | 421 |
| Mérőóra | 421 |
| Deforméter | 421 |
| Tenzométer | 425 |
| Klinométer | 426 |
| Görbületmérő | 426 |
| Martens-féle tükrös készülék | 426 |
| Az elektromos hosszváltozásmérők | 431 |
| Induktív műszerek | 431 |
| Kapacitív műszerek | 432 |
| Ellenállásos műszerek | 432 |
| Adatrögzítők | 437 |
| A feszültség- és az alakváltozási állapot | 440 |
| A feszültségállapot | 440 |
| Általános megjegyzések | 440 |
| Térbeli feszültségállapot | 443 |
| Síkbeli feszültségállapot | 445 |
| Lineáris feszültségállapot | 448 |
| Az alakváltozás-állapot | 448 |
| Az alakváltozás-jellemzők, alakváltozás-állapot | 449 |
| Az elmozdulásfüggvények és az alakváltozások. Geometriai egyenletek | 451 |
| A feszültség és az alakváltozás | 452 |
| Alakváltozás - feszültség-összefüggések | 452 |
| Fizikai (szilárdsági) egyenletek | 453 |
| Összeférhetőségi egyenletek | 454 |
| A munkatételek | 455 |
| A külső és a belső erők munkája | 455 |
| A munkatételek | 457 |
| A töréselméletek | 458 |
| A feszültségállapot Mohr-féle ábrázolása | 458 |
| A töréselméletek | 463 |
| Az alakváltozások mechanikai értékelése | 471 |
| Az alakváltozás mérésének értékelése | 471 |
| Az alakváltozás és a feszültség közötti összefüggések | 478 |
| A rugalmasságtan alalpegyenletei | 482 |
| Az egyenletek leírása | 482 |
| Az alapegyenletek alkalmazásának bemutatása | 487 |
| Vastagfalú hengeres cső | 487 |
| Lyukkal gyöngített rúd | 490 |
| Az anyagvizsgálat eredmények matematikai értékelése | 493 |
| Általános megjegyzések | 493 |
| A mérés durva és rendszere hibái | 494 |
| A rendszeres hibák néhány példája | 945 |
| A véletlen hibákról általában | 500 |
| Valószínűségelméleti alapfogalmak | 501 |
| A leíró statisztika | 507 |
| Egyméretű elosztás | 508 |
| Többméretű elosztás | 515 |
| Valószínűségi eloszlások | 520 |
| Binominális eloszlás | 520 |
| Poisson-eloszlás | 521 |
| Geometriai eloszlás | 524 |
| Exponenciális eloszlás és gamma-eloszlás | 524 |
| A Gauss-féle szabályos eloszlás (normális eloszlás) | 525 |
| Lognormális eloszlás | 531 |
| A véletlen minta számtani középértékének és szórásnégyzetének eloszlása: X a négyzeten-eloszlás | 531 |
| Student-eloszlás | 535 |
| Pearson-eloszlások | 537 |
| A matematikai statisztika | 538 |
| Általános megjegyzések | 538 |
| Mintavétel nagy terjedelmű véletlen mintákkal | 542 |
| A mű-paraméter megbízhatósági határai | 542 |
| A -paraméter megbízhatósági határai | 545 |
| Mintavétel kis terjedelmű véletlen mintákkal | 547 |
| A terjedelem és a szórás korrelációja | 547 |
| Értékelés szúrópróbák alapján | 548 |
| A normális eloszlás mű és paramétereinek grafikus becslése | 551 |
| A maximum-likelihood-módszer | 553 |
| A statisztikai próbák | 555 |
| Az u-próba | 555 |
| A t-próba | 556 |
| Két várható érték eltérésének vizsgálata | 557 |
| Az F-próba | 557 |
| Az x a négyzeten-próbák | 563 |
| Tiszta illeszkedésvizsgálat | 563 |
| Becsléses illeszkedésvizsgálat | 565 |
| Függetlenségvizsgálat | 565 |
| Homogenitásvizsgálat | 567 |
| Anyagvizsgálati példák a matematikai statisztika alkalmazására | 567 |
| Egyméretű eloszlás | 567 |
| Nagy elemű minta vizsgálata | 567 |
| Kis elemű minta vizsgálata | 572 |
| Statisztikai próbák | 576 |
| Szekvenciális módszer | 578 |
| Kétméretű eloszlás | 579 |
| Szakítópróba | 579 |
| Cementvizsgálat | 584 |
| Eloszlásjellemzők átültetése | 585 |
| A mérési eredmények függvénykapcsolatai | 591 |
| Grafikus módszer | 592 |
| A legkisebb négyzetek módszere | 596 |
| Kísérletek tervezése. Szórásanalízis | 600 |
| Kísérlettervezés | 601 |
| Szórásanalízis | 605 |
| Gyakorlati megjegyzések | 610 |
| Általános megjegyzések | 610 |
| A minőségi követelmény és megállapítása | 613 |
| Általános tájékoztatás | 613 |
| A minőségi követelmény megállapítása | 615 |
| A minőségi követelmény ellenőrzése | 620 |
| Az ellenőrzés alapelvei | 620 |
| Egyetlen paraméter ellenőrzése | 621 |
| Az intervallum ellenőrzése | 622 |
| A küszöbérték ellenőrzése | 622 |
| Gyakorlati bemutatás példákkal | 627 |
| A beton minősége és a minőség ellenőrzése, egyéb szabályozások | 630 |
| A hazai régebbi szabályozás | 630 |
| Néhány külföldi szabályozási elv | 631 |
| Az OC-görbe | 632 |
| Néhány következtetés | 636 |
| Irodalom | 639 |
| Fontosabb szabványok | 641 |
| Név- és tárgymutató | 642 |
| Fa-kő-fémkötőanyagok | |
| A fa | 17 |
| A fa jelentősége, felépítése | 19 |
| Általános megjegyzések | 19 |
| A makroszkopikus vizsgálat | 21 |
| A mikroszkopikus vizsgálat | 29 |
| A fák felépítése | 33 |
| A fa termelése, a fatermékek | 36 |
| A fa termelése | 36 |
| A fatermékek | 37 |
| Az építőfa-fajták és jellemzőik | 43 |
| A tűlevelű fák | 43 |
| A lombos fák | 47 |
| A fagazdálkodás statisztikai adatai | 55 |
| A világ fagazdálkodása | 55 |
| A hazai fagazdálkodás | 57 |
| A faanyag vegyi tulajdonságai | 60 |
| A faanyag vegyi elemi összetétele | 60 |
| A fát alkotó vegyületek | 60 |
| A faanyag fizikai tulajdonságai | 63 |
| A nedvességtartalom | 63 |
| A duzzadás (dagadás) és a zsugorodás | 69 |
| A sűrűség és a testsűrűség | 73 |
| Hő-, elektro- és hangtechnikai tulajdonságok | 77 |
| A keménység, a kopási ellenállás, a súrlódási jellemzők, a hasíthatóság | 81 |
| A fa egyéb fizikai tulajdonságai | 85 |
| A faanyag mechanikai (szilárdsági) tulajdonságai | 86 |
| Általános megjegyzések | 86 |
| A nyomószilárdság | 87 |
| A szakító- (húzó-) szilárdság | 101 |
| A hajlítószilárdság | 104 |
| A nyírószilárdság | 110 |
| A csavarószilárdság | 112 |
| Az ütő-hajlítószilárdság | 113 |
| A fa terhelés okozta alakváltozásai | 115 |
| A fa szeg- és csavarállósága | 123 |
| A fa hibái és betegségei | 124 |
| A fa hibái | 124 |
| A fa betegségei | 128 |
| A fa tartóssága és védelme | 136 |
| A fa tartóssága általában | 136 |
| A fa tartósítása | 138 |
| A fa tűzvédelme | 142 |
| A nemesített faanyagok és a helyettesítő faanyagok | 143 |
| A faanyag nemesítése | 143 |
| A helyettesítő faanyagok | 144 |
| A nemesített illetve a helyetftesítő faanyagok vizsgálata és tulajdonságai | 147 |
| Irodalom | 154 |
| Fontosabb szabványok | 156 |
| A természetes építési kőanyagok | 157 |
| A természetes kőanyagok felépítése, osztályozása, fajtái | 159 |
| A kőanyagok jellemzése | 159 |
| A kristályos kőzetalkotók: ásványok | 161 |
| Alkattalan kőzetalkotók | 162 |
| A kőzetalkotók fizikai sajátságai | 163 |
| A kőzetalkotók közötti kötés | 164 |
| A kőzetszövet | 164 |
| A kőzetek települése | 166 |
| A kőzetek osztályozása | 167 |
| A természetes kőanyagok fajtái | 168 |
| A kőanyagok termelése, feldolgozása, megmunkálása | 178 |
| Az ásványvagyon és feltárása | 178 |
| A kőbányászat és a kőmegmunkálás | 179 |
| Kavics- és homokbányászat | 182 |
| A természetes kőanyagok fizikai-szilárdsági sajátságai | 184 |
| A kőanyagok minősége | 184 |
| Próbavétel - mintavétel | 186 |
| A kőzettulajdonságok összetevői | 187 |
| A vizsgálati anyag | 188 |
| A vizsgálandó tulajdonságok | 188 |
| Kőzettani jellemzés | 188 |
| Tömegeloszlási vizsgálatok | 188 |
| A szilárdsági tulajdonságok | 192 |
| Ultrahangsebesség | 200 |
| Keménység, kopás, hasíthatóság, megmunkálhatóság | 200 |
| Halmaztulajdonságok | 201 |
| Halmazszilárdság (zúzottkő-szilárdság) | 201 |
| A halmazok szemszerkezeti sajátságai | 203 |
| A természetes kőanyagok időállósága, tartóssága és védelme | 207 |
| Mállás és tartósság | 207 |
| A kőanyagok időállósága | 209 |
| Az időállóság vizsgálata | 210 |
| Az időállóság értékelése | 211 |
| Kővédelem és tartósítás | 211 |
| A természetes kőanyagok felhasználása a szerkezetekben | 214 |
| Irodalom | 226 |
| Fontosabb szabványok | 227 |
| A fémek | 229 |
| A fémekről általában | 231 |
| A fémek építőipari alkalmazása | 231 |
| A fémek jellemzése, felosztása | 232 |
| A fémek jellemzése | 232 |
| A fémek felosztása | 232 |
| A fémek szerkezete | 234 |
| A fémrács | 234 |
| A fémek kristályosodása | 236 |
| Az ötvözetek szerkezete, állapotábrák | 239 |
| Az ötvözetekről általában | 239 |
| Lehülési görbék | 239 |
| Anyagi rendszer | 243 |
| Halmazállapot- (fázis-) változások | 243 |
| Fázistörvény | 245 |
| Diffúzió | 245 |
| Az egyensúlyi diagramok megszerkesztése | 249 |
| Az egyensúlyi diagramok szabályai | 252 |
| Az ötvözetek szövetelemei | 255 |
| A szilárd oldat kristályosodása | 256 |
| Az egyensúlyi diagramok alapesetei, tulajdonságai | 259 |
| Az ötvözetek átalakulásai | 263 |
| A fémek fizikai tulajdonságai | 265 |
| Fajtérfogat | 265 |
| Villamos vezetőképesség | 267 |
| A fémek akusztikai és optikai sajátosságai | 269 |
| A fémek keménysége | 270 |
| A fémek korróziója | 272 |
| A korrózió alapfogalmai | 273 |
| Kémiai korrózió | 274 |
| Elektrokémiai korrózió | 274 |
| A korróziót befolyásoló tényezők | 274 |
| Oldási potenciál | 275 |
| Hidrogénion-koncentráció (pH) | 277 |
| Légkör | 278 |
| Oxigén | 278 |
| Hőmérséklet | 280 |
| Keletkező korróziós termék | 280 |
| Kóboráram | 281 |
| Koncentráció | 282 |
| A korrózió megjelenési formái | 283 |
| Egyenletes korrózió | 283 |
| Helyi korrózió | 283 |
| Kristályhatármenti korrózió | 285 |
| Szelektív korrózió | 285 |
| Feszültségi korrózió | 285 |
| Lemezes korrózió | 285 |
| Filiform korrózió | 286 |
| A korrózió elleni védelem | 286 |
| A vas és az acél | 287 |
| A vas nemzetgazdasági jelentősége | 287 |
| A vas- és az acélgyártás | 288 |
| A nyersvas | 288 |
| Az acélgyártás | 290 |
| A vas-szén-ötvözetek állapotábrája, szövetelemei | 294 |
| Állapotábra | 294 |
| Szövetelemek | 297 |
| A ferrit tulajdonságai | 301 |
| A perlit és a bainit tulajdonságai | 304 |
| A martenzit tulajdonságai | 304 |
| Az acél alakítása | 305 |
| Hideg alakítás | 306 |
| Meleg alakítás | 309 |
| Az acélok hőkezelése | 311 |
| Feszültségcsökkentés | 312 |
| Lágyítás | 312 |
| Újrakristályosítás | 313 |
| Normalizálás | 313 |
| Edzés | 313 |
| Nemesítés | 315 |
| Izotermikus hőkezelési eljárások | 317 |
| Az acél kérgesítése, felületi kezelése | 319 |
| A kérgesítés módszerei | 319 |
| Felületi kezelés (termokémiai kezelés) | 321 |
| Az acél hegesztése | 324 |
| Ömlesztő hegesztés | 324 |
| Gázlánghegesztés | 324 |
| Ívhegesztés | 324 |
| Védőgázos ívhegesztés | 327 |
| Fedettívű hegesztés | 329 |
| Salakhegesztés | 329 |
| Termites ömlesztő hegesztés | 330 |
| Plazmahegesztés | 330 |
| Elektronsugár-hegesztés | 330 |
| Ömlesztve sajtoló hegesztő eljárások | 331 |
| Ellenálláshegesztés | 331 |
| Ponthegesztés | 331 |
| Dudorhegesztés | 331 |
| Vonalhegesztés | 332 |
| Tömítő tompahegesztés | 332 |
| Leolvasztó tompahegesztés | 332 |
| A hegesztés hatása | 333 |
| Hőhatás | 333 |
| Zsugorodás | 333 |
| Hegeszthetőség | 336 |
| Hegeszthetőségi vizsgálatok | 338 |
| Edződésre való hajlam | 338 |
| Szénegyenérték | 340 |
| Jominy-görbe | 340 |
| Keménységvizsgálat | 341 |
| Edződés - repedés | 341 |
| A rideg törésre való hajlam vizsgálata | 342 |
| A hegesztés okozta rideg törési hajlam vizsgálata | 342 |
| Cabelka-próba | 343 |
| A hőkörzet keménysége | 343 |
| A Kommerel-féle hajlítóvizsgálat | 343 |
| Robertson-vizsgálat | 344 |
| Keresztpróba | 344 |
| Hegesztett kötések vizsgálata | 344 |
| Roncsolásmentes vizsgálatok | 344 |
| Vizuális vizsgálatok | 345 |
| Repedésvizsgálat folyadékkal | 345 |
| Mágneses repedésvizsgálat | 346 |
| Röntgenvizsgálat | 347 |
| Röntgenfényképezés | 348 |
| Röntgenátvilágítás | 353 |
| Elektronszámláló-cső | 353 |
| Izotópos vizsgálat | 354 |
| Ultrahangvizsgálat | 355 |
| Átvilágító eljárás | 357 |
| Impulzus-visszhang-eljárás | 357 |
| Hegesztett varratok roncsolásos vizsgálata | 358 |
| Szakítóvizsgálat | 359 |
| Hajlítóvizsgálat | 361 |
| Ütővizsgálat | 361 |
| Építéshelyi vizsgálat | 361 |
| Az acélok mechanikai tulajdonságai | 363 |
| Szakítószilárdság | 363 |
| Szakadónyúlás | 363 |
| Névleges folyáshatár | 364 |
| A szakítókísérletet befolyásoló tényezők | 368 |
| Munkabírás | 371 |
| Nyomószilárdság | 371 |
| Nyírás | 372 |
| Keménység | 372 |
| Csavarás | 373 |
| Dinamikus vizsgálatok | 373 |
| Az acélok fáradása | 378 |
| Az acélok ernyedése és kúszása | 381 |
| Ernyedés | 381 |
| Kúszás | 384 |
| Technológiai próbák | 385 |
| Hajlítópróba | 386 |
| Hajtogatás | 387 |
| Acélfajták | 388 |
| Az ötvözők hatása | 388 |
| Szénacélok (ötvözetes acélok, karbonacélok) | 390 |
| Szerkezeti acélok | 390 |
| Hegeszthető acélok | 391 |
| Melegen hengerelt betonacélok | 394 |
| Egyéb szénacélok | 398 |
| Hidegen alakított acélok | 398 |
| Hidegen alakított idomacélok | 399 |
| Betonacél-hálók | 399 |
| Csavart betonacél | 401 |
| Feszítőhuzalok (feszültségkorrózió) | 402 |
| Ötvözött acélok | 408 |
| Időjárásálló acélok | 408 |
| Korrózióálló acélok | 408 |
| Öntvények | 409 |
| A vas és acél korróziója és védelme | 410 |
| Atmoszferikus korrózió | 410 |
| A talaj korrozív hatása | 410 |
| Vegyi hatás | 411 |
| Bevonatok nélküli korrózióvédelem | 411 |
| Inhibitorok | 411 |
| A környezet megváltoztatása | 412 |
| Katódos védelem | 413 |
| Bevonatokkal való védelem | 414 |
| Fémtiszta felület | 414 |
| Fémbevonatok | 415 |
| Egyéb bevonatok | 416 |
| Az alumínium és egyéb fémek | 417 |
| Az alumínium és ötvözetei | 417 |
| Az alumínium előállítása | 417 |
| Az alumínium és ötvözetei | 420 |
| AISi-ötvözetek | 420 |
| AIMg-ötvözetek NAUTAL-csoport | 422 |
| AICu-ötvözetek | 422 |
| AlMgSi-ötvözetek MASZIL-típus | 422 |
| Alakítható ötvözetek | 423 |
| Öntészeti ötvözetek | 423 |
| Az öntés | 424 |
| Az alumínium megmunkálása | 425 |
| Az alumínium fizikai tulajdonságai | 426 |
| Az alumínium hőkezelése | 4218 |
| Lágyítás | 428 |
| Edzés | 428 |
| Öregítés, nemesítés | 429 |
| Az alumíniumötvözetek mechanikai tulajdonságai | 431 |
| Szakítóvizsgálat | 431 |
| Nyomószilárdság | 432 |
| A hőmérséklet hatása | 434 |
| Kifáradás | 434 |
| Az alumíniumszerkezetek kapcsolása | 436 |
| Az alumínium hegesztése | 436 |
| Az alumínium ötvözeteinek hegeszthetősége | 437 |
| Az alumínium hegesztő eljárásai | 439 |
| Forrasztás | 441 |
| Kemény forrasztás | 441 |
| Lágy forrasztás | 442 |
| Szegecselés | 443 |
| Az alumínium korróziója és védelme | 445 |
| Magnézium | 448 |
| Előfordulás és előállítás | 448 |
| Mechanikai tulajdonságok | 448 |
| Korrózió | 449 |
| A réz és ötvözetei | 450 |
| Előfordulás és előállítás | 450 |
| Felhasználás és tulajdonságok | 450 |
| Rézötvözetek | 452 |
| Sárgaréz | 453 |
| A bronz | 454 |
| Ónbronz | 454 |
| Alumíniumbronz | 454 |
| Ólombronz | 454 |
| A réz és a rézötvözetek korróziója | 455 |
| Az ólom | 456 |
| Az ón | 458 |
| A horgany | 459 |
| Egyéb fémek | 460 |
| Irodalom | 460 |
| Fontosabb szabványok | 462 |
| A kötőanyagok | 463 |
| A kötőanyagokról általában | 465 |
| A kötőanyag fogalma | 465 |
| A kötőanyag osztályozása | 465 |
| A levegőn szilárduló (nem hidraulikus) kötőanyagok | 468 |
| A mész | 468 |
| Általános megjegyzések | 468 |
| Az építési mész tulajdonságai és vizsgálata | 472 |
| A gipsz | 475 |
| Általános megjegyzések | 475 |
| Az építési gipsz tulajdonságai és azok vizsgálata | 478 |
| A magnézia | 480 |
| Gyengén hidraulikus kötőanyagok | 482 |
| Általános megjegyzések | 482 |
| A hidraulikus mész | 483 |
| A románcement (románmész) | 483 |
| A mészpuccolán | 484 |
| A hidraulikus kiegészítő anyagok, hidraulitok | 486 |
| Általános megjegyzések | 486 |
| A hazai hidraulitok és vizsgálatuk | 491 |
| A kohósalak | 491 |
| A savanyú hidraulikus kiegészítő anyagok | 492 |
| A hidraulitok aktivitása | 495 |
| A hidraulikus kötőanyagok | 499 |
| Általános megjegyzések. Osztályozás. Előállítás | 499 |
| A cementek osztályozása | 500 |
| A cement előállítása | 501 |
| A cement vegyi összetétele | 504 |
| A cementek oxidos analízise | 504 |
| A klinkerásványok | 507 |
| A hidratáció | 509 |
| A portlandcement hidratációja | 509 |
| A hidratációhő | 514 |
| Az aluminátcement hidratációja | 515 |
| A cementkő-struktúra vizsgálata | 517 |
| A cement fizikai és szilárdsági tulajdonságai | 521 |
| A kötési idő | 521 |
| Az őrlésfinomság | 528 |
| A térfogatállandóság | 531 |
| A kötőerő | 539 |
| Egyéb tulajdonságok | 548 |
| Halmazsűrűség, sűrűség | 548 |
| Víztartóképesség, vízzáróság | 549 |
| Hőtechnikai tulajdonságok | 549 |
| A cement raktározhatósága | 552 |
| A cementfajták és alkalmazási területük | 553 |
| A portlandcementek | 553 |
| A portlandcement | 553 |
| A szulfátálló portlandcement | 554 |
| A mélyfúrási cement | 554 |
| A fehér és a színes cement | 555 |
| Portlandcement azbesztcement-termékek gyártásához | 555 |
| Kiegészítő anyagos (heterogén) portlandcementek | 556 |
| A kohósalak-portlandcement | 556 |
| A pernye- (trasz-) portlandcement | 556 |
| Az aluminátcement | 557 |
| Egyéb cementek | 558 |
| A duzzadó cement | 558 |
| A szigmacement | 559 |
| A kis hőfejlesztésű cement | 560 |
| Különleges cementek | 560 |
| A cementek tárolása és próbavétele | 560 |
| A cementekhez adagolt adalékszerek (vegyszerek) | 561 |
| A korróziós ellenállás | 561 |
| Irodalom | 562 |
| Fontosabb szabványok | 564 |
| Név- és tárgymutató | 565 |
| Beton-habarcs-kerámia-műanyag | |
| A beton | |
| A betonról általában | |
| A beton fogalma | 19 |
| A beton fajtái és jelölésük | 20 |
| A beton alapanyagai | |
| A kötőanyag | 23 |
| A víz | 23 |
| Az adalékanyag | 25 |
| A betonjavító anyag | 79 |
| A levegő | 94 |
| A beton jellemzői | |
| Általános megjegyzések | 95 |
| A friss beton jellemzői | 96 |
| A megszilárdult beton fizikai jellemzői | 129 |
| A megszilárdult beton szilárdsági jellemzői | 150 |
| A megszilárdult beton alakváltozásai | 172 |
| A beton szilárdságelmélete | 211 |
| A beton jellemzőit befolyásoló tényezők | |
| Általános megjegyzések | 219 |
| A cement minősége és mennyisége | 219 |
| A vízmennyiség és a légtartalom | 226 |
| Az adalékanyag | 235 |
| A beton kora | 247 |
| Készítés, szállítás, kezelés és tárolás | 250 |
| A vegyi hatások | |
| Általános megjegyzések | 271 |
| A beton védelme korrózióval szemben | 275 |
| A korrózióvédelem hazai előírásai | 277 |
| Különleges tényezők hatása | |
| A hőmérsékletváltozás | 291 |
| A fagy | 292 |
| A mesterséges melegítés | 296 |
| Alakváltozások okozta saját feszültségek | 300 |
| A beton tervezése és ellenőrzése | |
| A beton tervezésének alapelvei | 309 |
| A betonkeverék megválasztása | 311 |
| A beton helyszíni ellenőrzése | 320 |
| Irodalom | 335 |
| Fontosabb szabványok | 344 |
| A könnyűbeton | |
| Általános megállapítások | |
| A meghatározás | 347 |
| A csoportosítás | 348 |
| A feszültségeloszlás | 349 |
| Az alapanyagok és azok hatása | |
| A kötőanyag | 354 |
| Az adalékanyag | 354 |
| A víz, a légtartalom, a porozitás, a javítóanyag | 362 |
| Hőszigetelő és teherhordó könnyűbeton | |
| A szemcsehézagos könnyűbeton | 367 |
| Az adalékos könnyűbeton | 369 |
| A sejtbeton | 375 |
| A jellemzők | 378 |
| Az összetétel tervezése | 382 |
| A teherhordó könnyűbeton | |
| Általános megjegyzések | 393 |
| A friss beton | 394 |
| A megszilárdult beton | 395 |
| A betonösszetétel tervezése | 397 |
| A könnyűbeton méretezése | 399 |
| Irodalom | 400 |
| A habarcs | |
| A habarcs meghatározása, felosztása | |
| A habarcs fogalma | 405 |
| A habarcs felosztása | 405 |
| A habarcs anyagai | |
| A kötőanyag, javítóanyagok | 407 |
| Az adalékanyag, a víz | 407 |
| A habarcs tulajdonságai és azok vizsgálata | |
| Az alapanyagok vizsgálata | 409 |
| A friss habarcs vizsgálata | 411 |
| A megszilárdult habarcs vizsgálata | 419 |
| A habarcsfajták minőségi követelményei | |
| A falazóhabarcs | 425 |
| A vakolóhabarcs | 427 |
| A felületképző habarcs | 429 |
| Az ágyazó-, burkoló- és simítóhabarcs | 430 |
| A vízzáró habarcs | 431 |
| Az injektálóhabarcs | 433 |
| Egyéb habarcsok | 438 |
| Irodalom | 442 |
| Fontosabb szabványok | 443 |
| A kerámia | |
| A kerámia fogalma és felosztása | |
| A kerámia fogalma | 447 |
| A kerámiák felosztása | 447 |
| A kerámiák gyártástechnológiája | |
| A gyártástechnológiáról általában | 450 |
| A nyersanyag megválasztása | 450 |
| Az agyagok tulajdonságai | 452 |
| A nyersanyagok előkészítése | 458 |
| A formázás | 458 |
| A szárítás | 459 |
| Az égetés | 461 |
| Mázazás és festés | 463 |
| A tégla- és a cserépgyártmányok leggyakoribb gyártástechnológiai hibái | 466 |
| Tégla és tetőcserép | |
| Téglafajták | 469 |
| Tetőcserép-fajták | 481 |
| A téglák és a tetőcserepek tulajdonságai | 483 |
| Hőszigetelő kerámiák | |
| Bekeveret éghető anyaggal előállított hőszigetelő kerámiák | 494 |
| Bekevert porózus adalékanyaggal készített hőszigetelő kerámiák | 496 |
| Kőagyag-gyártmányok | |
| Klinkertégla | 501 |
| Keramit | 502 |
| Kőagyag padlóburkoló lap (mettlachi) | 504 |
| Kőagyagcső | 508 |
| Egyéb díszítő és burkoló kerámiák | |
| Terrakotta | 509 |
| Mázas építő és diszítő kerámiák | 509 |
| Pyrogránit | 510 |
| Fajansz (kőedény) | 510 |
| Porcelán | 511 |
| Tűzálló építőanyagok | |
| A tűzállóság fogalma és kritériuma | 514 |
| A tűzálló építőanyagok főbb csoportjai | 518 |
| Irodalom | 522 |
| Fontosabb szabványok | 524 |
| A műanyagok | |
| A műanyagokról általában | 529 |
| A polimerek fogalma és általános jellemzése | |
| A polimer fogalma | 531 |
| A polimerek csoportosítása a polimerláncok alakja szerint | 532 |
| A molekulákban és a molekulák között ható erők | 533 |
| A polimerek fizikai állapotai a hőmérséklet függvényében | 535 |
| A polimerek jellemzése fizikai állapotuk alapján | 539 |
| A polimerek viselkedése tartós tehrre. A hiszterézis-hurok | 540 |
| A polimerek előállításának módszerei | 541 |
| Az építőiparban használt műanyagok főbb típusai | |
| Polimerizációs műanyagok | 544 |
| Poliaddíciós műanyagok | 551 |
| Polikondenzációs műanyagok | 553 |
| Természetes alapú műanyagok | 556 |
| A műanyagok formázása és feldolgozása | |
| Hőre keményedő műanyagok formázása | 557 |
| Hőre lágyuló műanyagok formázása | 558 |
| Különleges műanyagfeldolgozási technológiák | 561 |
| A műanyagok építőipari felhasználása | |
| Polimerrel impregnált beton (PIB) | 564 |
| Polimer-beton (PB) | 590 |
| Polimer-cementbeton (PCB) | 620 |
| Műanyag ragasztók | 633 |
| Hézagzáró anyagok | 646 |
| Tartószerkezetek megtámasztására használható elasztomerek | 655 |
| Műanyag csövek | 658 |
| Műanyag habok | 659 |
| Tekercselt lemezek | 662 |
| Műanyag kötésű táblák és lemezek | 668 |
| A műanyagok tulajdonságai és vizsgálata | |
| A szerkezeti műanyagok kiválasztásának szempontjai | 672 |
| A tömeggel kapcsolatos anyagtulajdonságok | 673 |
| Szilárdsági és alakváltozási jellemzők | 674 |
| Felületi tulajdonságok | 694 |
| Hőtani tulajdonságok | 695 |
| Egyéb fizikai tulajdonságok | 700 |
| Vegyszerállóság | 703 |
| Tűzállóság | 706 |
| A műanyagok öregedése | 713 |
| Kapcsolatok | |
| Teherviselő elemek toldása | 732 |
| Koncentrált erőátadás | 751 |
| Irodalom | 753 |
| Fontosabb szabványok | 767 |
| A szálerősítésű szerkezeti anyagok | |
| Rövid történeti áttekintés | |
| A szálerősítésről általában | 771 |
| A szálerősítésű műanyagok | 771 |
| A szálerősítésű kőszerű anyagok | 774 |
| Erősítésre használt anyagok | |
| Az üvegszál | 775 |
| Erősítésre használt egyéb anyagok | 788 |
| Szálerősítésű műanyagok | |
| Az erősített műanyagok összetétele | 792 |
| Az alkotók megválasztása | 793 |
| Az üvegszál felületi kezelése és az üveggyanta tapadási problémái | 795 |
| Az üvegszál-erősítésű műanyagok feldolgozása | 797 |
| Az üvegszám-erősítésű műanyagok tulajdonságai | 804 |
| Az üvegszál-erősítésű műanyagok felhasználási területe | 826 |
| Azbesztszállal erősített műanyag | 828 |
| Szénszállal erősített műanyag | 830 |
| A szálerősített műanyagok összehasonlítása | 830 |
| Szálerősítésű kőszerű anyagok | |
| A szórtszálas erősítés szerepe | 831 |
| Szórtszálas erősítésű cementkő | 835 |
| Rost-erősítésű gipsz | 839 |
| Kombinált technológiák | |
| Üvegszál-kötéllel erősített beton | 841 |
| Üvegszál-kötéllel feszített beton | 843 |
| Üvegszállal feszített beton nyomócsövetk | 843 |
| Irodalom | 844 |
| Név- és tárgymutató | 849 |
Folytatás Microsoft-tal