Geodézia

Tartalom

1. ELŐSZÓ
2.A FÖLDI HELYMEGHATÁROZÁS ALAPFOGAI 6
2.1 A földi helymeghatározás alapelve 6
2.1.1 A pontok térbeli helyzetének értelmezése 6
2.1.2 A függővonal és a szintfelület 7
2.J.3 Pontok az egydimenziós térben 8
2.1.4 Pontok a kétdimenziós térben 8
2.1.5 Pontok a háromdimenziós térben 9
2.1.5.1 A térelemek méretének kiválasztása 9
2.2 a föld alakja és közelítő felületei 9
2.3 a föld! ellipszoid mérete 10
3. A MÉRÉS. ÉS A MÉRÉSI HIBÁK ELMÉLETE 11
3.1 A mérési hibák csoportosítása 12
3.2 A megbízhatóság mérőszámai 14
3.3 a hibaterjedés 16
4. A VÍZSZINTES (KÉTDIMENZIÓS) MÉRÉSEK ALAPELVE ÉS OSZTÁLYOZÁSA 18
4.1. Hálózati geometriák 18
4.1.1. Háromszögelés 21
4.1.2. Geodéziai számítások 25
4.1.2.1. Geodéziai koordinátarendszerek 25
4.1.2.2 Az irányszög fogalma 26
4.1.2.3 Az irányszög és távolság számítása koordinátákból 26
4.1.2.4 A geodéziai számítások alapfeladatai 27
4.1.2.5 Koordináták transzformálása a koordinátarendszer eltolásával és elforgatásával 28
4.2 VÍZSZINTES ALAPPONT-MEGHATÁROZÁSI MÓDSZEREK 29
4.2.1 A háromszögelési pont koordinátáinak számítása 29
4.2.2 Pontkapcsolások 30
4.2.2.1 Pontmeghatározás tájékozott irányértékkel 31
4.2.2.2 Előmetszés 33
4.2.2.3 Az oldalmetszés 34
4.2.2.4 Kis háromszögelés vagy háromszögmérés 34
4.2.2.5 Hátrametszés
4.2.2.6 ívmetszés 39
4.2.2.7 Szabad álláspont-meghatározás 40
4.2.3 Sokszögszámítás 41
5. MAGASSÁGI HÁLÓZATOK 49
5.1 a magassági hálózat felépítése 49
5.2 A felsőrendű magassági alapponthálózat története 49
5.3 A függőleges földkéregmozgás vizsgálati szintezési hálózat 50
5.4 A felsőrendű szintezés végrehajtása 51
5.4.1 Az új magassági alapponthálózat 51
5.4.2 Az EOMA sűrítése 52
6. HÁROMDIMENZIÓS HÁLÓZATOK 53
6. l Térbeli koordinátarendszerek 55
7. A VÍZSZINTES MÉRÉS ALAPMŰVELETEI 57
7.1. pontok jelölése 57
7.1.1. Ideiglenes pontjelölések 57
7.1.2. Végleges pontjelölések 59
7.1.3. Különleges alappontjelölések 60
7.2. Egyenes vonalak kitűzése 61
7.3. állandó nagyságú szögek kitűzése 61
7.3.1. Az egyszerű és a kettős tükrözés elve 61
7.3.2. A szögprizmák törvényszerűségei
7.3.3. Az egyszerű szögprizmák 63
7.3.4. A kettős szögprizmák 63
7.4. vízszintes szögmérés 64
7.4.1. A vízszintes szögmérés feladata és műszerei 64
7.4.2. A teodolit műszerelemei 65
7.4.2.1. A libella 65
7.4.2.1.1. A libellák osztályozása 65
7.4.2.1.2. A csöves libella szerkezete 65
7.4.2.1.3. A csöves libella nevezetes pontjai és érintői 66
7.4.2.1.4. A csöves libella használata 68
7.4.2.1.4.1. A csöves libellával végezhető alapműveletek 68
7.4.2.1.4.2. A csöves libellával megoldható egy-két feladat 71
7.4.2.1.5. A szelencés libella 75
7.4.2.2. A vetítők 75
7.4.2.3. A távcső 76
7.4.2.3.1. Optikai alapfogalmak 76
7.4.2.3.1.1. A planparalel lemez 76
7.4.2.3.1.2. A lencsék 77
7.4.2.3.2. Az egyszerű távcső 80
7.4.2.3.3. A geodéziai távcső 80
7.4.2.3.3.1. A távcső használata 82
7.4.2.3.3.2. A belső képállítású távcső 83
7.4.2.3.3.3. Tükrös távcsövek 84
7.4.2.3.3.4. A távcsővel való irányzás megbízhatósága 84
7.4.2.4. Leolvasóberendezések 85
7.4.2.4.1. A leolvasás fogalma 85
7.4.2.4.2. A leolvasás részei 85
7.4.2.4.3. A becslés 85
7.4.2.4.4. Leolvasó mikroszkópok 86
7.4.2.4.4.1. Becslőmikroszkóp 86
7.4.2.4.4.2. Beosztásos mikroszkóp 87
7.4.2.4.4.3. Az egyszerű optikai mikrométeres mikroszkóp 88
7.4.2.4.4.4. A kettős körös átvetítőlencsés optikai mikrométeres mikroszkóp 89
7.4.2.4.4.5. A koincidenciás leolvasóberendezés 89
7.4.2.4.5. Elektronikus iránymérés 90
7.4.2.4.5.1. Statikus módszerek 90
7.4.2.4.5.2. Dinamikus eljárások 94
7.4.2.4.6. További fejlesztések 94
7.4.2.5. A műszerállvány 95
7.4.2.6. A beosztott körök 95
7.4.2.6.1. A limbusz 96
7.4.2.6.2. A magassági kör 96
7.4.2.7. A tengelyek 97
7.4.2.7.1. Az állótengely (v) 97
7.4.2.7.2. A fekvőtengely (h) 99
7.4.2.8. A kötő- és irányítócsavarok 99
7.4.2.9. Az egyszerű irányzék
7.4.3. A teodolit felállítása 100
7.4.4. A teodolit vizsgálata és igazítása 102
7.4.5. A szögmérés fontosabb szabályos hibaforrásai 105
7.4.6. Az irányérték 112
7.4.7. A vízszintes szögmérés módszerei 113
7.4.7.1. Az iránymérés 114
7.4.7.2. Az egyszerű szögmérés 115
7.4.7.3. Külpontos szögmérések 115
7.4.7.3.1. A külpontos iránymérés központosítása 115
7.4.7.3.2. A külpontos szögmérés központosítása 116
7.4.7.3.3. A külpontos pontjelölés központosítása 116
7.5. Távolságok meghatározása 117
7.5.1. A hosszmérés mértékegységei 117
7.5.2. A távolságok meghatározásának módszerei 117
7.5.3. Hosszmérési eljárások 118
7.5.3.1. A mérőszalag alakjai 118
7.5.3.2. A hosszmérés végrehajtása 119
7.5.3.3. A mérőszalag komparálása 119
7.5.4. Távmérési eljárások 120
7.5.4.1. Távmérés geometriai alapon 120
7.5.4.1.1. Belső alapvonalú távmérési eljárások 120
7.5.4.1.2. Külső alapvonalú távmérési eljárások 121
7.5.4.2. Távmérés fizikai alapon 123
7.5.4.3. A fizikai távmérők elve 124
7.5.4.4. A mért távolságok vízszintesre redukálása 127
7.5.4.5. A külpontos távmérés központosítása 128
7.5.4.6. A mért hosszak redukálása a tengerszintre 128
8. VÍZSZINTES RÉSZLETPONT MEGHATÁROZÁSI MÓDSZEREK 129
8.1. A RÉSZLETPONT FOGALMA ÉS HELYÉNEK AZONOSÍTÁSA 129
8.2. A FELMÉRÉSI ALAPPONT FOGALMA ÉS HELYÉNEK AZONOSÍTÁSA 129
8.3. A MEGHATÁROZÁSI MÓDSZEREK CSOPORTOSÍTÁSA 130
8.3.1. A derékszögű koordinátámé rés 130
8.3.1.1. A derékszögű koordinátaméréssel bemért pontok koordinátaszámítása 131
8.3.1.2. Derékszögű kitűzési méretek számítása 133
8.3.1.3. Területszámítás derékszögű koordinátákból 133
8.3.2 A poláris koordinátamérés 135
8.3.3. Részletpont meghatározása előmetszéssel 135
8.3.4. Részletpont meghatározása hátrametszéssel 135
8.3.5. ívmetszés 135
8.3.6. A tahimetria 136
8.3.6.1. Az egyszerű tahiméter szerkezete 136
8.3 6.1.1. Az állandó száltávolságú irányszálas távmérő 137
8.3.6.1.2. Az egyszerű prizmás távmérő 139
8.3.6.1.3. A tahimetrálás végrehajtása egyszerű tahiméterrel 140
8.3.6.2. A redukáló tahiméterek elve és osztályozása 141
8.3.6.2.1. A változó szál távolságú tahiméterek 142
8.3.6.2.2. A prizmás redukáló tahiméter 146
8.3.6.2.3. Az elektronikus tahiméterek 147
8.3.6.2.4. Az elektronikus-tahiméterek fő szerkezeti egységei 151
9. MAGASSÁGMÉRÉSEK 158
9.1 A MAGASSÁG FOGALMA 158
9.1.1 A Magyarországon használatos magassági alapszintek 158
9.2 A MAGASSÁGMÉRÉS FIZIKAI ALAPJAI 158
9.3 A MAGASSÁGMÉRÉS MÓDSZEREI
9.4 A SZINTEZÉS 159
9.4.1 A szintezés szabályos hibaforrásai 161
9.4.2 A szintezés gyakorlati szabályai 169
9.4.3 A szintezőléc 170
9.4.4 A szintezőműszerek osztályozása 171
9.4.4.1. A libellás szintezőműszerek 172
9.4.4.1.1 A libellás szintezőműszer vizsgálata és igazítása 174
9.4.4.2 Kompenzátoros szintezőműszerek 177
9.4.4.2.1 Az irányvonal-vezérlésű kompenzátoros szintező műszerek 178
9.4.4.2.2 Fősugár-vezérlésű kompenzátoros szintező műszerek 178
9.4.4.2.3 A kompenzátoros szintezőműszerek használata 179
9.4.4.2.4 A kompenzátoros szintezőműszer vizsgálata és igazítása 179
9.4.4.3 Az elektronikus szintezőműszerek 180
9.4.4.4 A forgótükrös lézerszintezők 180
9.4.4.5 A szintezési alappontok jelölése 181
9.4.5 A szintezés végrehajtása 182
9.4.5.1 A vonalszintezés végrehajtása 182
9.4.5.2 A hossz- és keresztszelvény szintezés 183
9.5 A TRIGONOMETRIAI MAGASSÁGMÉRÉS 184
9.5.4 A refrakció 185
9.5.5 A trigonometriai magasságmérés alapképlete 186
9.5.6 A trigonometriai magasságmérés mérési módszerei és a magasságkülönbség számítása 188
9.5.7 Folyamatos magasságmérés 190
10. HÁROMDIMENZIÓS PONTMEGHATÁROZÁS 191
10.1. Ml A GPS? 193
10.2. Hogyan működik a GPS? 193
10.2.1. Műholdas háromszögelés 193
10.2.2. Egy műhold távolságának mérése 194
10.2.3. Hibátlan időmérés 197
10.3. ismerni a műhold helyét 201
10.4. A hibák korrekciója 203
10.5. a mérés végrehajtása 207
10.6. térbeli koordinátarendszerek 208
10.7. IDŐRENDSZEREK 209
10.8. mérési módszerek 209
10.8.1. Abszolút statikus módszer 209
10.8.2. Abszolút-kinematikus módszer 210
10.8.3. Relatív-statikus módszer 210
10.8.4. Relatív-kinematikus módszer 210
10.9. a relatív GPS mérési módszerek jellemzése 211
10.9.1. Hagyományos statikus módszer 211
10.9.2. Gyors statikus módszer 212
10.9.3. Visszatéréses módszer 212
10.9.4. Félkinematikus módszer 213
10.9.5. Folyamatos kinematikus módszer 213
10.10. Differenciális GPS 214
10.11. A GPS, és a földrajzi információs rendszer kapcsolata 216
11. GEODÉZIAI VETÜLETEK 217
11.1 vetülettani alapfogalmak 217
11.2 A kettős vetítés 219
11.3 A magyarországi létező vetületi rendszerek 219
11.3.1 A sztereografikus síkvetület 219
11.3.2 A szögtartó hengervetületek 221
11.3.2.1 A hengervetületek 221
11.3.2.2 A ferdetengelyű hengervetületek 222
11.3.2.3 A Gauss-Krüger vetület 223
11.4 A Magyarországon használatos térképrendszerek szelvényhálózata 224
11.4.1 A vetületi meridiánkonvergencia 224
11.4.2 A szelvényhálózat célja 225
11.4.3 A méterrendszerű szelvényhálózatok 225
11.4.4 Az Egységes Országos Térképrendszer (EOTR) szelvénybeosztása 226
11.4.5 A Gauss-Krüger vetület szelvényhálózata 228
11.4.6 A digitális földmérési alaptérkép (DFT) szelvényhálózata 229
11.4.7 A szelvényhálózattól függetlenül készülő térképek 299
12. TÉRKÉPSZERKESZTÉS 230
12.1 A térképek osztályozása 230
12.2 A papír méretváltozása 232
12.3 A térképezés eszközei 232
12.3.1 A hosszfelrakók 233
12.3.2 A szögfelrakók 234
12.3.3 Az automatizált térképezés 235
12.3.3.1 Digitalizáló eszközök 238
12.3.3.1.1 Levilágító berendezések (szkennerek) 239
12.3.3.1.2 A kézi vezérlésű digitalizáló berendezések 239
12.3.3.2 Térképező szoftverek 240
12.3.3.2.1 Digitális vektortérképek létrehozása 241
12.3.3.2.2 Vektortérképek tisztítása és szerkesztése 241
12.3.3.2.3 Térképrendszer kezelése 241
12.3.3.2.4 Térképi objektumok leíró adatainak kezelése 241
12.3.3.2.5 Térképrendszer elemzése 241
12.3.3.2.6 Megjelenítés és kirajzolás 242
12.3.3.2.7 CAD-támogatás 242
IRODALOMJEGYZÉK 243
TARTALOM 245

Témakörök