Ásványtan és chemia

Tartalom

I. AZ ÁSVÁNYOK FIZIKAI TULAJDONSÁGAI.
A konyhasó 1
A kén 6
A pirit 10
A gipsz 13
A mészkő (Calcit) 16
A cseppkő 20
A mésztufa 21
A kréta 22
Az argonit 25
A kristályok képződése 26
Kristályalakok 27
A szabályos kristályrendszer 29
a) Teljes alakok 29
b) Feles alakok 31
c) Összetett kristályalakok 32
A négyzetes kristályrendszer 32
a) Teljes alakok 33
b) Feles alakok 34
c) Kombinációk 34
A hatszöges kristályrendszer 34
a) Teljes alakok 35
b) Feles alakok
c) Kombinációk
A rombos kristályrendszer 37
a) Teljese alakok 37
b) Kombinációk 39
Az egyhajlású kristályrendszer 39
A háromhajlású kristályrendszer 42
Ikerkristályok 43
Az ásványok chemiai összetétele és alakja között levő összefüggés 44
Az ásványok egynémely fizikai tulajdonsága.
A szin 45
A karc 45
A fény 45
Az átlátszóság 45
Az egyszerű és kettős fénytörés 45
A keménység 48
A sűrűség 48
Az oldhatóság 49
Az olvadás 49
A lángfedés 50
II. AZ ÁSVÁNYOK CHEMIAI ÖSSZETÉTELE.
A levegő 51
A nitrogén 53
Az oxigén 53
Az ozon 56
A víz 56
A desztillált víz 58
A víz összetétele 59
Hirdogén 60
Durranó-gáz 63
A víz szintézise 64
A hidrogénszuperoxid 65
Egyszerű test v. elem. Összetett test 65
Elegy 66
Keverék 66
Az égés tüneménye 67
A korhadás 67
A rothadás 67
Lélekzés 67
A redukció 69
Égésnél nincs anyagveszteség 69
A kén égéstermékei 70
A kéndioxid 71
A kéntrioxid 71
A kénhidrogén 72
A chlór előállítása konyhasóból 72
A sósav 74
A sósav quantitativ szintézise 74
A sósavgáz 76
A vegyülő gázak és a keletkezett termékek térfogati viszonyai 76
A molekulasúly 79
Atom. Molekula 80
Az egyszerű és összetett gyökök 80
Az egyenértéksúly és vegyérték 82
Az elemek táblázata 85
A vegyületek megnevezése 85
Oxidok 85
Chloridok 86
Szulfidok 86
Bázisok 86
Sók 88
Oxisók 90
Haloidsók 90
Normális só 90
Savanyú só 90
Kettős só 90
A chemiai jelzés alapelvei 91
Chemiai képletek 91
Chemiai átalakulások 91
Chemiai egyenletek 92
III. AZ ÁSVÁNYOK RENDSZERE.
FÉMES ELEMEK MINT ÁSVÁNYOK.
Arany 93
Ezüst 97
Platina 98
Higany 98
A vörösréz 99
A termésvas 100
A vas kiolvasztása 101
NEM FÉMES ELEMEK, MINT ÁSVÁNYOK.
Kén 103
Gyémánt 103
A grafit 108
Szulfidok és előállításuk 109
A pirit 110
Az argentit 110
A galenit 110
Az ólom 111
A szfalerit 112
A cink 112
A cinóber 113
Az antimonit 114
Az antimon 114
A realgár és az Auripigment 115
A chalkopirit 115
Oxidok és képződésük 116
A korund 116
A rubin 116
A zafir 117
A smirgel 117
Az aluminium 117
A hematit 118
A limonit 118
A magnetit 120
A kvarc 121
Az opál 124
A vízüveg 125
Üveggyártás 125
A víz 127
A SÓSAV IPARI ELŐÁLLÍTÁSA ÉS ÉRTÉKESÍTÉSE.
A sósav 131
A chloridok képződése 132
A konyhasó 132
A nátrium 132
A szilvin 134
A kálium 135
A szalmiak 136
A fluorit 136
A fluór 137
A fluórsav 137
A bróm 137
A jód 137
A KÉNSAV IPARI ELŐÁLLÍTÁSA ÉS ÉRTÉKESÍTÉSE.
A kénsav 138
A szulfátok képződése 140
A gipsz 141
A kalcium 141
A barit 141
A rézgálic 142
A vasgálic 143
A timsó 144
A SALÉTROMSAV IPARI ELŐÁLLÍTÁSA ÉS ÉRTÉKESÍTÉSE.
A salétromsav 145
Az ezüstnitrát 146
A kalisalétrom 146
A puskapor 147
A natronsalétrom 148
A bórax 149
A FOSZFORSAV ELŐÁLLÍTÁSA.
Foszforsav 150
Az apatit 150
A foszforit 151
A foszfor 151
A foszforhidrogén 153
A széndioxid 153
A KARBONÁTOK KÉPZŐDÉSE.
A mészkő 157
A dolomit 157
A sziderit 158
A malachit 158
Az azurit 159
A szóda 159
A kovasav 160
SZILIKÁTOK.
A gránát 160
A topáz 161
A turmalin 162
A csillám 162
A kaolin 163
Az augit 165
Az amfibol 165
A földpát 166
IV. AZ EGYSZERŰ ÉS ÖSSZETETT ALKOTÓRÉSZEK FÖLISMERÉSÉNEK MÓDSZERE.
Analízis 167
AZ ALKOTÓRÉSZEK MINŐLEGES MEGHATÁROZÁSA.
A lángfestés 168
Lángkísérletek üvegcsővel 170
Lángkísérletek bóraxgyöngygyel 172
Kvalitatív elemzés nedves úton 173
Stöchiométria 174
V. KARBONTARTALMÚ ÁSVÁNYOK.
A borostyánkő 178
Az aszfalt 179
A petroleum 180
A kőszén 182
A mocsárgáz 184
A világítógáz 186
Az etilén 187
Az acetilén 187
A szén négyvegyértékűsége 187
A SZÉNHIDROGÉN SZÁRMAZÉKAI.
A borszesz v. etilalkohol 188
Glicerin 189
A nitroglicerin 190
Az éter 191
A chloroform 191
Az ecetsav 191
Az ecetsavas ólom 193
Az ecetsavas réz 193
A palmitinsav 193
A hangyasav 193
A sóskasav 194
A SZÉNHIDRÁTOK.
A cellulóze 194
A papirgyártás 194
A robbanógyapot 195
A kollódium 196
A mézga 196
A keményítő 196
A dextrin 197
A szőlőcukor 197
A nádcukor 198
Cukorgyártás 198
A tejcukor 199
PROTEIN ANYAGOK.
A fejérje 199
A kazein 199
A fibrin 200
A sikér 200
SZERVES BÁZISOK V. ALKALOIDOK.
A nikotin 200
A koniin 200
A morfin 200
A chinin 201
A kokain 201
A strichnin 201
A teobromin 201
Az atropin 201
A kaffein és tein 201
CIÁNVEGYÜLETEK.
A ciánkálium 201
A ciánhidrogén v. kéksav 202
A sárga vérlúgsó 202
A MESTERSÉGES FESTŐANYAGOK.
A benzol 202
Az anilin 202
A fukszin 203
VI. A LEGFONTOSABB GEOLÓGIAI TÉNYEZŐK.
A víz 203
A levegő geologiai működése 207
A szervese világ geologiai működése 210
A kőzet és az ásvány közötti különbség 210
A vízeredetű kőzetek 211
A homok 211
A homokkő 212
A konglomerát 212
Az agyagpala 212
A márga 213
A mészkő 213
A vulkáni tevékenység mint geologiai tényező 213
A vulkánok 214
A földrengés 217
Emelkedés és sülyedés 218
Gyűrődések és vetődések 220
Hegységek keletkezése 220
Vulkáni kőzetek 221
A vulkáni tufa 222
A habkő 222
A bazalt 222
A trachit 224
A porfir 225
A diorit 226
A gránit 226
A gnájsz 227
A csillámpala 227
A FÖLD TÖRTÉNETÉNEK RÖVID VÁZLATA.
A geologiai őskor 228
A geologiai ókor 229
A geologiai középkor 231
A geologiai újkor 235
A harmadkor 235
A negyedkor 239
A geologiai korok áttekintése 243
FÜGGELÉK.
MAGYARORSZÁG TALAJÁNAK GEOLOGIAI VISZONYAI.
I. Az Északnyugati-Felföld 245
II. Az Északkeleti-Felföld 246
III. A Délkeleti-Felföld 247
IV. A Dunántuli dombosvidék 248
V. A Dráva-Száva köze és a Magyar tengerpart 248

Témakörök