Előszó
A Péterfy Sándor utcai kórház-rendelőintézet első Évkönyvét adjuk át az érdeklődőknek felszabadulásunk huszadik évében.
Korunkat a tudomány és a tudományos munka fokozott megbecsülése jellemzi. A tudomány általános fejlődésében, a mi szakterületünk, az orvostudomány is állandóan és rohamlépésekben fejlődik.
A tudomány fejlődését is meghaladja az egész világon az orvosi elméleti és gyakorlati közlemények száma.
A közlemények nagy száma nemegyszer alacsonyabb színvonalat is jelent világszerte.
Az orvostudomány általános már elért eredményei sokszor nem válnak közkinccsé, nem jutnak el a nagyon elfoglalt gyakorlati szakemberekhez. Bock itt egyenesen egy hiatus scientificusról beszél. Mások úgy vetik fel a kérdést, hogy, ha a kutatásra szánt összegeket és energiát most éveken át a már elért eredmények ismertetésére fordítanák - ezzel az emberiségnek többet használnánk, mint, ha a kutatásokat folytatva - az eredmények köztudatba való átvitele a jelen szinten maradna. Természetesen a kérdés ilyen felvetése helytelen és nem visz sehová, de mutatja, hogy világszerte problémát okoz a már elért eredményeket a gyakorlatban dolgozó orvostársainkkal megismertetni. A mi számunkra, mint Területi Vezető Kórház számára, az is fontos, hogy területünk gyakorló orvosai megismerjék azt, hogy Intézetünk orvosait ma mi foglalkoztatja és megfordítva, hogy - a kutatás teljes szabadsága mellett is - Intézetünk orvosai olyan kérdésekkel foglalkozzanak, vagy olyan kérdésekkel is, melyek a gyakorlatban működő orvosok leginkább érdeklődő csoportjai számára fontos és érdekes anyagot jelentenek.
Más szóval, mint Területi Vezető Kórházban működő orvosok úgy érezzük, hogy munkánkról be kell számolnunk.
Más intézetek már évek óta rendszeresen, vagy a szükséghez képest adnak ki évkönyveket. Ebben mi követjük a kezdeményező intézményeket, de figyelembe vesszük azokat a tapasztalatokat is, melyeket évkönyveik áttanulmányozása után leszűrtünk.
Az Évkönyvünk szerkesztésekor arra törekedtünk, hogy az Évkönyvbe ne kerüljenek bele azok az évek óta kallódó anyagok, melyek gyenge színvonaluk miatt, évek óta megjárták a hazai (és esetleg külföldi) szerkesztőségeket, de végül helyet kapnak "saját" intézeti évkönyvükben.
Vissza