Előszó
Az ipari szervezetek munkaerővel való ellátottságát a szervezetnél dolgozók létszámával jellemezzük. Az iparstatisztikában elsősorban azokat a dolgozókat vesszük számba, akik a vállalat állományi létszámába tartoznak. Ezt a létszámot nevezzük állományi létszámnak.
Az Országos Tervhivatal és a Központi Statisztikai Hivatal közös utasításai határozzák meg, hogy kiket kell állományi létszámba tartozóknak tekinteni. Az állományi létszámba - néhány esetet kivéve - beletartozik mindenki, aki a vállalattal munkaviszonyban van. A vállalattal munkaviszonyban levők közül azokat nem számítjuk az állományi létszámba, akik hosszabb ideig nem vesznek részt a vállalat munkájában. Ilyenek pl. a három hónapnál hosszabb ideig tartó fizetésnélküli és szülési szabadságon levők; a gyermekgondozási segélyt igénybe vevők; a tényleges katonai szolgálatot teljesítők. A vállalattal munkaviszonyban levők alkotják az un. munkajogi állományi létszámot.
Néhány kivételes esetben nem kell állományban tartani a vállalatnál munkát végző dolgozókat sem. Ilyenek azok, akik napi négy óránál kevesebbet dolgoznak és akiket a vállalat csak három napra, vagy annál rövidebb időre alkalmaz. Ezek a vállalat állományon kívüli dolgozói.
Az iparstatisztikai vizsgálatoknál az állományi létszám mellett, a foglalkoztatottak számának jellemzésére, a dolgozó létszámot használjuk. Az állományi létszámból azok tartoznak a dolgozó létszámba, akik tényleges munkát végeznek a vizsgált időszakban.
A vállalat dolgozó létszámába a munkanapokon munkára megjelent munkavállalók tartoznak, függetlenül attól, hogy előírt napi teljes munkaidejüket ledolgozták-e vagy sem. A dolgozó létszámba számítanak tehát azok is, akik a munkát az előírt idő után kezdték meg (pl. késtek), illetve előbb fejezték be, vagy akiknek a nap folyamán hosszabb-rövidebb ideig tartó munkaidőkiesésük volt. Viszont nem tartoznak a vállalat dolgozó létszámába azok, akik a vállalatnál munkát teljesítettek, de - az előzőekben említett valamelyik ok következtében - nem szerepelnek a vállalat állományában. Így a dolgozó létszám maximum elérheti az állományi létszámot, ha nincs hiányzás, azonban általában alatta marad. A dolgozó létszám általában 85, 90%-a az állományi létszámnak.
Vissza