Csonka-Magyarország határairól

Előszó

CSONKA-MAGYARORSZÁG HATÁRAIRÓL

A győztes hatalmak által tíz évvel ezelőtt - 1920. évi június hó 4-én - aláíratott trianoni békeparancs Magyarországtól oly területeket szakított el, amelyek a honfoglalás - tehát ezer év - óta szakadatlanul birtokában voltak.
A művelt Nyugat egy tollvonással megszüntette Magyarországnak nemcsak nemzeti, történelmi, gazdasági, természetrajzi és kulturális, hanem földrajzi egységét is. Nem vette a legcsekélyebb figyelembe sem a népek oly fennen hirdetett önrendelkezési jogát. A Wilson által megígért népszavazástól a magyarok és magyarbarát egyéb nemzetiségek millióit hatalmi szóval elütötte s így történt meg, hogy a béketárgyalásról kizárva, előzetes meghallgatásunk nélkül és távollétünkben hozták meg ítéletüket, melynek csak kihirdetésénél lehettünk jelen.
Az ítélet szerint Magyarország 1910. évi 325,411 km2 (Horvát-Szlavonországok nélkül 282,870 km2) területéből és 20.886,487 (Horvát-Szlavonországok nélkül 18.264,533) főnyi lakosságából Csehországé lett 62,366 km2 és 3.537,813 lakos, Jugoszláviáé 63,572 km2 és 4.141,121 lakos, Romániáé 102,181 km2 és 5.236,305 lakos, Ausztriáé 4022 km2 és 292,041 lakos, végül a trianoni békeparancs 53. cikkében le kellett mondanunk Fiume város és kerületéről, amely 21 km2-t és 49,806 lakost tett ki. Később Olaszország és Jugoszlávia osztozott meg ezen a területen. Lengyelország ugyancsak megegyezés alapján kapott Csehországtól 583 km2 magyar területet és 24,880 lakost... Vissza