Kémia

Előszó

A világ végtelenül sokféle, egymástól minőségileg különböző fajtájú anyagból áll. Az ember, az állatok, a növények teste, a Föld kőzetei, a Földünket körülvevő levegőburok, a Nap és egész naprendszerünk mind-mind különböző szerkezetű és tulajdonságú anyagokból épül fel. E szinte kimeríthetetlen változatosságú anyagoknak lényeges, közös sajátsága a mozgás. Korunk természettudományos ismeretei egybehangzóan bizonyítják az anyag és mozgás elválaszthatatlanságát, azt, hogy az anyag nem létezhet mozgás nélkül és mozgás anyag nélkül.
A természetben megfigyelhető minden jelenség, változás, folyamat az anyag mozgásával kapcsolatos. Ilyenek a testek helyváltoztatása, a hő-, fény-, elektromos és mágneses jelenségek, a kémiai átalakulások, az életjelenségek, a biológiai fejlődés stb. Az anyagok a körülményektől függően különböző változásokon mehetnek keresztül. Egyes esetekben ezek a változások igen mélyrehatók is lehetnek. Mindezekkel a változásokkal kapcsolatban azonban tudományosan igazolt tény, hogy anyag nem semmisülhet meg és nem keletkezhet a semmiből. Ezt a törvényt az anyagmegmaradás törvényének nevezzük.
A kémia a környezetünkben levő anyagok felépítésével, szerkezetével, a különböző anyagok egymásra hatásakor bekövetkező változásokkal foglalkozik. Úgy is mondhatjuk, a kémia az anyag kémiai mozgásformáit tanulmányozza. A kémia jelentősége mind az élettelen, mind az élő természet megismerése szempontjából igen nagy. Gyakorlati fontosságát elsősorban a szoros értelemben vett vegyipar rohamos fejlődése bizonyítja. A kémia azonban főleg a szerkezeti anyagokkal, illetve energiahordozókkal kapcsolatban behatol a népgazdaság valamennyi ágába. Sem az iparnak, sem a mezőgazdaságnak nincsen egyetlen olyan ágazata sem, amely közvetlenül vagy közvetve ne támaszkodnék kémiai folyamatokra. Vissza