Polgári jog és családi jog VI.

Előszó

Részlet a könyvből:


A családi viszonyok fejlődése.
A családjog fogalma. Alapintézményei

1. § A családjog fejlődése.

Minden emberi létnek-előfeltétele az ember életszükségleteinek /evés, ivás, lakás, ruházat stb ./ fedezése. Az emberi léttel együttjáró második alapvető tény, hogy maga a kielégített első szükséglet, a kielégítés művelete és a kielégítésnek már megszerzett eszköze új szükségletekhez vezet. Az új szükségleteknek ez a megteremtése az első történelmi tett A harmadik alapvető viszony abból áll elő, hogy az emberek, akik saját életüket naponként újratermelik, - szaporodnak is. Az élet termelése, mind a saját életé, mind az utódok életéé már kezdetben kettős viszonynak látszik egyfelől természeti, másfelől társadalmi viszonynak annyiban, amennyiben ezen több egyén együttműködését értjük, függetlenül attól, hogy az milyen módon és milyen célból történik. Kezdetben a család az egyetlen társadalmi viszony. Később, amikor megszaporodott emberi szükségletek új társadalmi viszonyokat és az emberek megszaporodott száma új szükségleteket teremi, a család szerepében és jelentőségében is változás áll be. /Marx-Engels: A német ideológia. Szikra 1952.- 11. és köv. o./ A társadalmi rendszert, amelyben valamely történelmi korszak és ország emberei élnek egyfelől a munkának, másfelől a családnak a fejlődési foka határozza meg. Minél kevésbbé fejeit a munka, minél kisebb termékeinek mennyisége, tehát a társadalom vagyona is, annál túlnyomóbbnak tűnik a család, a rokonsági kötelékek uralma a társadalmi rendben. A munka termelékenységének fokozódásával együtt fejlődik" a magántulajdon és a csere, növekednek a vagyoni különbségek, az idegen munkaerő értékesíthetősége. Vissza