Sexuális élet és a férfivilág

Előszó

E könyvecske kiadói felszólítottak, hogy ahhoz, amit e mű morál alapján oly szépen fejteget, orvosi szempontból bevezetést írjak.
Életünknek alig van része, mellyel annyian foglalkoztak és amelyben oly ellentétes nézetek merültek volna fel, mint a nemi élet kérdésében. Ethikai, szociológiai és természettudományi követelések, ideális és békaperspektívák, nemes emberbaráti szeretet és szemérmetlen perverzitás, nagyérdemű biológiai kutatók és arrogáns kontárok vitatkoztak e téren és a vita nivója, sajnos, mindinkább ellaposodott és lealacsonyodott a hangok zűrzavarában.
Divatos szólásmódok lettek úrrá korunkban, hogy például a nemi élet minden embernek éppen olyan magánügye, melyhez senki semmi köze nincs, mint például az emésztés. Hogy bizzuk annak szabályozását a természetre, mint egyedül illetékes faktorra, amely a legjobban tudja, hogy kiben mikor keltsen ébresztő gerjedelmeket...és hogy soha senkinek se legyen joga gátat vetni a csirázó vagy kifejlett nemi vágyak elé. A nő legyen egyenlő a férfival, tehát romboljuk le a társadalmi korlátokat, a család nyügét, az "előítéleteket". És mert "naturalia non sunt turpia", elégíthesse ki minden nő nemi éhségét azzal, akkor, ott, akivel és amikor neki tetszik, anélkül, hogy ebből reá gáncs háramolhatnék, a születendő gyermekről pedig gondoskodjék a társadalom.
Végnélküli és raffinált változatokban halljuk e témákat az újabb rongyirodalomban, feministák körében, egyes ligák ülésein, sőt komoly társaságokban is. Bizonyos kedvvel forgatják, szövik-fűzik, szélesre kenik, elejtik és megint felveszik, mintha e fejtegetésekkel új korszakot nyitnánk meg, mely reorganizálja az emberiséget és amely kornak jelszava a biológia szabályai szerint rendezett nemi élet lesz. Akkor majd nem szól a nemi életbe sem a haza, sem a társadalom, a család vagy a vallás, át kell engedniök a teret az egyes emberek korlátlan tetszésének, mint ahogy az állatok sem kérnek a nemi élet gyakorlására senkitől sem engedelmet. Vissza