A szocializmus politikai gazdaságtana I.

Tartalom

Első fejezet A szocialista termelési mód megteremtése
I. A szocialista termelési mód létrehozásának feltételei és fő eszközei 3
II. Az átmeneti korszak gazdasági és osztályviszonyai 8
1. Az átmeneti időszak többszektorú gazdasága 8
2. Az átmeneti korszak osztályviszonyai 15
3. A szocialista állam gazdaságpolitikája az átmeneti korszakban 19
III. A szocialista termelési viszonyok létrehozása 24
1. A szocialista tulajdon kialakításának közvetlen előzményei és fő útjai 24
2. A szocialista államosítás 26
3. A mezőgazdaság, szocialista átalakítása 28
A mezőgazdaság szocialista átszervezésének szükségessége és fő elvei 28
A teljes kollektivizálás 36
A termelőszövetkezetek megszilárdítása 41
IV. A szocialista iparosítás 45
1. A szocialista iparosítás lényege és szükségessége 45
2. Az ipar szerkezetének átalakítása és a nehézipar elsődleges megteremtése 49
3. A szocialista iparosítás anyagi eszközeinek forrása és üteme 54
4. Az ipar népgazdasági szerepének növekedése a szocialista iparosítás során 59
V. A szocializmus győzelme 65
1. A szocializmushoz vezető átmenet általános törvényszerűségei és a nemzeti sajátosságok 65
2. Az átmeneti korszak két fő szakasza - a szocializmus alapjainak lerakása és a szocializmus teljes felépítése 68
3. A szocializmus teljes és végleges győzelme 71
Második fejezet A szocialista tulajdon- és termelési viszonyok
I. A szocialista tulajdon 73
1. A szocialista tulajdon lépege 73
2. A szocialista tulajdon formái 74
3. Tulajdoni elkülönülés a szocializmusban 75
4. A személyi tulajdon 77
5. Társadalmi osztályok és rétegek a szocializmusban 78
6. Téves nézetek a szocialista tulajdonról 79
II. A munka társadalmi szervezete a szocializmusban 81
1. A szocialista munka jellegé 81
A munka kizsákmányolás alóli felszabadulása 81
Az új, szocialista munkafegyelem szükségessége és jellemző vonásai 82
Az élő- és holtmunka viszonyának megváltozása 83
A munka elidegenedésének problémái 84
Az egyéni, vállalati érdekek elkülönülése és az össztársadalmi érdekkel való összeegyeztetésének szükségessége 84
Az anyagi és erkölcsi ösztönzés szerepe 85
A munka, mint közvetlenül társadalmi tevékenység 86
A közvetlenül társadalmi munka objektív kritériumai 87
Az állami és szövetkezeti vállalatok társadalmi munkaszervezete 88
2. A termelés társadalmi szervezete formáinak tökéletesítése 88
A termelés koncentrációjának sajátosságai 88
A társadalmi munkamegosztás és a termelés specializációja 89
A szocialista kooperáció fő vonásai 92
A szocialista verseny 92
Harmadik fejezet A termelés és a szükségletek a szocializmusban
I. A szocializmus gazdasági alaptörvénye 96
1. A gazdasági alaptörvény fogalma 96
2. A szocializmus gazdasági alaptörvényének tartalma 97
3. A szocializmus alapvető ellentmondása - a termelés fő hajtóereje 98
II. A gazdasági alaptörvény fő követelményei és érvényesülésük a szocializmusban 100
1. A termelés gyorsütemű növelése 100
A társadalom munkatartalékainak ésszerű kihasználása 101
Az évi munkaidőalap növelése 101
A munka intenzitásának fokozása 104
A munka ágazatok közti elosztása 104
A munkatartalékok kihasználásának szerepe a termelés növelésében 106
2. A dolgozók anyagi és kulturális helyzetének, életfeltételeinek szüntelen javítása 107
Szükséges- és többlettermék a szocializmusban 108
Az életszínvonal fogalma, meghatározó tényezői, mérése 109
Negyedik fejezet A szocialista népgazdaság tervszerű fejlődése
I. A gazdasági élet tudatos fejlesztése 114
1. Mit értünk a gazdasági élet tudatos fejlesztésén? 114
2. A törvények objektív jellegének értelmezése 115
3. A gazdasági ellentmondások jellegének figyelembevétele 119
4. A gazdasági törvények érvényesülésének sajátos tendencia jellege 122
5. A szocialista állam gazdasági szerepe 127
6. A demokratikus centralizmus elve 131
II. Az arányosság lényege, általános és specifikus vonásai 137
1. Arány-arányosság 137
2. Az arányosság általános lényege 139
3. Az arányosság általános kritériumai 143
4. Az arányosság módosult tartalma 148
5. Az arányosság specifikus vonásai és sajátos érvényesülése 152
III. A szocialista gazdaság tervszerűsége 159
1. A társadalmi tudatosság és az arányos fejlődés kölcsönös feltételezettsége. A tervszerűség lényege 159
2. A népgazdaság tudatos irányításának általános formája 164
IV. A tervszerű arányos fejlődés törvénye és funkciója 172
1. A tervszerűség ellentmondása 172
2. A tervszerű átfogás módszere 173
3. A tervszerű arányos fejlődés törvénye 175
4. A törvény funkciója 177
5. A tervszerűség helye a szocialista gazdaság törvényeinek rendszerében 178
6. A gazdasági fejlődés tervszerűsége és üteme 182
Ötödik fejezet A munka, termelékenységének emelése
I. Az össz-társadalmi produktív munka termelékenységének növése 187
1. A munka termelékenységének fogalma 188
Termelékenység - termelőerők - takarékosság 188
2. A munka termelékenységének mérése és mutatói 190
3. A munkatermelékenység növelésének tényezői 192
A technika fejlődése, a munka technikai ellátottságának fokozódása 192
A technikai fejlődés fő irányai és a termelékenység 194
A termelékenység és a technikai felszereltség 197
A dolgozók általános műveltségi és szakképzettségi színvonalának emelkedése 198
A tudomány fejlődése és közvetlen termelőerővé válása 202
A termelés társadalmi szervezési formáinak tökéletesedése, a szocialista munkakooperáció fejlődése 203
A szocialista munkakooperáció 203
A munkamegosztás, a specializáció és koncentráció, a termelés ésszerű területi elhelyezése 204
A természeti viszonyok - "természetes termelékenység" 210
A termelékenység növekedési tényezőinek egysége 211
II. A munkatermelékenység növekedésének gazdasági, társadalmi és politikai jelentősége 212
Hatodik fejezet Árutermelés, értéktörvények és árak a szocializmusban
I. Az áruviszonyok szükségessége (okai) a szocializmusban 215
II. Az árutermelés alapvető sajátosságai a szocializmusban 222
1. A szocialista áruviszonyok nem a kizsákmányolás és konkurrencia, hanem a kölcsönös segítés viszonyai 222
2. A szocialista áruviszonyok a tervszerű együttműködés viszonyai 223
3. Az áruk köre és az árukapcsolatok fő területei a szocializmusban 225
Árukapcsolatok az állami tulajdon keretein belül 225
Árukapcsolatok az állami tulajdon és a kolhoztulajdon között 226
Állami vállalatok által termelt fogyasztási cikkek eladása a lakosságnak 227
Kolhozok és kolhozparasztok árueladásai a kolhozpiacon 228
III. A szocializmusbeli áruviszonyok funkciói 229
IV. Az áru használati értéke, értéke és önköltsége a szocializmusban 233
V. Az értéktörvény érvényesülésének jellege a szocializmusban 236
VI. Árak a szocializmusban 239
1. Az állami tulajdon körén belüli árak 241
2. A mezőgazdasági termelői árak 247
3. Fogyasztói árak 250
VII. Helytelen nézetek az értéktörvény szocializmusbeli érvényesüléséről 254
Hetedik fejezet Az önálló elszámolás
I. Az önálló elszámolás jellemző vonásai 257
II. A vállalat alapjai 264
1. Állóalapok 264
2. Forgóalapok és forgalmi alapok 267
II. Önköltség és rentabilitás 273
1. A szocialista állami vállalatok önköltsége 273
2. A társadalom és a vállalat tiszta jövedelme 275
3. A nyereség és az anyagi ösztönzés 277

Témakörök