A kapitalizmus politikai gazdaságtana

Tartalom

Első fejezet 3
A POLITIKAI GAZDASÁGTAN ALAPFOGALMAI 3
I. A POLITIKAI GAZDASÁGTAN HELYE A TUDOMÁNYOK RENDSZERÉBEN 3
II. AZ ANYAGI JAVAK TERMELÉSE ÉS ELOSZTÁSA 4
Az ember szükségletei és azok kielégítése 4
A termelő és nem termelő munkák 7
A termelés technikai oldala. A termelőerők 9
A termelés társadalmi oldala. A termelési viszonyok 14
A termelési mód 22
III. GAZDASÁGI KATEGÓRIÁK ÉS GAZDASÁGI TÖRVÉNYEK 29
IV. A POLITIKAI GAZDASÁGTAN TÁRGYA ÉS MÓDSZERE 33
A politikai gazdaságtan tárgya 33
A politikai gazdaságtan módszere 35
V. A POLITIKAI GAZDASÁGTANNAK, MINT TUDOMÁNYNAK
A KIALAKULÁSA 38
Második fejezet 43
AZ ÉRTÉK- ÉS PÉNZELMÉLET ALAPJAI 43
I. AZ ÁRU FOGALMA, AZ ÁRUTERMELÉS KIALAKULÁSÁNAK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI 43
Az áru két tulajdonsága 46
Az árutermelő munka kettős jellege 49
Az áru értékének nagysága 50
II. AZ ÉRTÉKFORMÁK FEJLŐDÉSE 53
Az egyszerű vagy véletlen értékforma 53
Teljes vagy kifejlett értékforma 54
Általános értékforma vagy pénzforma 55
III. A PÉNZ FUNKCIÓI 53
A pénz mint értékmérő 58
A pénz mint forgalmi eszköz 61
A pénz mint a kincsképzés eszköze 62
A pénz mint fizetési eszköz 63
A pénz mint világpénz 63
IV. AZ EGYSZERŰ ÁRUTERMELÉS ALAPVETŐ ELLENTMONDÁSA 63
V. AZ ÉRTÉKTÖRVÉNY LÉNYEGE ÉS FUNKCIÓI 66
Harmadik fejezet 71
A TŐKÉS TERMELÉSI MÓD KIALAKULÁSA ÉS A TŐKÉS TERMELÉS JELLEMZÉSE. A TŐKE ÉS AZ ÉRTÉKTÖBBLET — 71
I. A KAPITALIZMUS KIALAKULÁSA ÉS RÖVID JELLEMZÉSE. AZ EREDETI TŐKEFELHALMOZÁS — — — — — — 71
A munkásosztály kialakulása 74
A mezőgazdasági és az ipari tőke kialakulása 75
II. AZ EREDETI TŐKEFELHALMOZÁS SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 77
III. A KAPITALIZMUS KIALAKULÁSA A MEZŐGAZDASÁGBAN 79
IV. A GÉPI NAGYIPAR KIALAKULÁSA A KAPITALIZMUSBAN 80
V. TŐKE ÉS ÉRTÉKTÖBBLET. A TŐKÉS KIZSÁKMÁNYOLÁS 81
A pénz átalakulása tőkévé 81
A tőke általános képletének ellentmondásai 82
Az értéktöbblet forrása. A munkaerőáru 83
A tőkés termelőfolyamat tartalma 86
A tőke lényege 90
Állandó és változó, álló- és forgótőke 91
A tőkés kizsákmányolás növelése. Az abszolút és relatív értéktöbblet 94
VI. MUNKABÉR A KAPITALIZMUSBAN 98
A munkabér lényege 98
Az időbér 99
A teljesítménybér 100
A nominálbér és a reálbér 102
VII. A TŐKE MEGTÉRÜLÉSE ÉS AZ ÉRTÉKTÖBBLET ÉVI RÁTÁJA 105
VIII. A TŐKÉS GÉPI NAGYIPAR HATÁSA A TERMELÉS TÁRSADALMASODÁSÁRA. A KAPITALIZMUS ALAPVETŐ ELLENTMONDÁSA 108
Negyedik fejezet 113
A TÁRSADALMI TERMÉK ÉS NEMZETI JÖVEDELEM. EGYSZERŰ ÉS BŐVÍTETT ÚJRATERMELÉS 113
I. AZ ÚJRATERMELÉS ALAPKATEGÓRIÁI 113
A nemzeti jövedelem termelése 115
A nemzeti jövedelem elosztása és a nemzeti jövedelem polgári számítása 119
A nemzeti jövedelem felhasználása 122
II. AZ ÚJRATERMELÉS ÉS GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS 124
A társadalmi termék és a nemzeti jövedelem újratermelése 124
A gazdasági növekedés tényezői és típusai 125
A társadalmi termék és nemzeti jövedelem aránya 130
III. Az értéktöbbletráta értelmezése társadalmi szinten 132
Ötödik fejezet
A tőkés termelési mód fejlődésének szakaszai az állami monopolkapitalizmus 135
i. A szabadversenyes kapitalizmus alapvonásai 135
A tőkés termelési viszonyok közös vonásai 135
A szabadversenyes kapitalizmus sajátosságai 136
II. A tőke koncentrációja és centralizációja 137
III. A monopolkapitalizmus mint a kapitalizmus fejődésének második szakasza 139
a termelőerők, a termelési struktúra és az üzemi-gazdasági formák fejlődése a XIX. század utolsó harmadában 140
A termelés struktúrájának változása 140
A termelőerők (technika) fejlődése 140
A tőkekoncentrációt és -centralizációt elősegítő termelési-üzemi és gazdasági-vállalati formák 141
A tőkés monopóliumok kialakulása és lényege 143
A monopóliumok formái —146
A monopóliumok és a verseny 150
IV. AZ ÁLLAMI MONOPOLKAPITALIZMUS 153
A tőkés állam gazdasági szerepének változása 153
Az állami monopolkapitalizmus kialakulásának szükségessége 155
A tudományos-technikai forradalom és az állami monopolkapitalizmus rendszerré válása 157
A tőkés termelési viszonyok sajátosságai az állami monopolkapitalizmusban
A tőkés termelési-gazdasági viszonyok lényegesebb változásai 162
A gazdasági mechanizmus változása az állami monopolkapitalizmusban
Az állami monopolkapitalizmus rendeltetése és lényege 173
A polgári politikai gazdaságtan funkciója az állami monopolkapitalizmusban 177
Hatodik fejezet 177
A profit és a termelési ár. A monopolár és a monopolprofit 177
I. Az értéktöbblet átalakulása profittá 177
II. A profitráta magasságát meghatározó tényezők 178
III. A termelési ár kialakulása 180
IV. Az átlagprofit és a termelési ár elméletének jelentősége 183
V. A MONOPOLAR ÉS A MONOPOLISTA EXTRAPROFIT 184
VI. AZ ÁTLAGPROFITRÁTA SÜLLYEDŐ TENDENCIÁJA 188
Hetedik fejezet 193
FÖLDJÁRADÉK. AGRÁRVISZONYOK A KAPITALIZMUSBAN 193
I. A TŐKÉS FÖLDJÁRADÉK A BÉRLETI RENDSZER URALKODÁSA ESETÉN 194
A különbözeti földjáradék keletkezése 194
Abszolút földjáradék 199
Az értéktörvény érvényesülésének sajátosságai a tőkés mezőgazdaságban 202
A bérleti rendszer hatása a tőkés mezőgazdaságra 204
II. A TŐKÉS FÖLDJÁRADÉK A SAJÁT GAZDÁLKODÁS URALKODÁSA MELLETT 204
A föld ára a kapitalizmusban 207
III. A MEZŐGAZDASÁG FEJLŐDÉSE A MONOPOLKAPITALIZBUSBAN 207
A technika fejlődése a tőkés mezőgazdaságban 207
A mezőgazdasági népesség számának alakulása. A koncentráció új sajátosságai 208
A tőke szerves összetételének növekedése a mezőgazdaságban 214
A monopolista fejlődés sajátosságai a tőkés mezőgazdaságban 215
IV. A FÖLDJÁRADÉK A MODERN KAPITALIZMUS MEZŐGAZDASÁGÁBAN 216
A földjáradék csökkenése a modern kapitalizmusban 216
Az abszolút földjáradék hiánya 217
A különbözeti földjáradék csökkenése 219
Nyolcadik fejezet 221
A KERESKEDELMI TŐKE ÉS A KERESKEDELMI HASZON 221
I. A KERESKEDELMI TŐKE A KAPITALIZMUS ELŐTT 221
II. A KERESKEDELMI TŐKE A KAPITALIZMUSBAN 222
A forgalmi tőke és a kereskedelmi tevékenység önállóságának előnyei 222
A kereskedelmi haszon és forrása 224
Forgalmi költségek a kereskedelemben 225
Kereskedelmi formák a kapitalizmusban 226
III. A KERESKEDELMI TŐKE A MONOPOLKAPITALIZMUSBAN 227
Kilencedik fejezet 231
A KÖLCSÖNTŐKE. A HITEL ÉS A PÉNZFORGALOM A KAPITALIZMUSBAN 231
I. A TŐKÉS HITEL KÉT FORMÁJA 231
A bankhitel — — — — — — — — — — — — 231
A kereskedelmi hitel — — — — — — — — 232
II. A kamat lényege és nagysága. A vállalkozói nyereség 233
III. A bankok szerepe és profitja 236
IV. A bankmonopóliumok kialakulása. A finánctőke 238
V. Az aranypénz helyettesítése a pénzforgalomban 241
A váltó 241
A klasszikus bankjegy 242
VI. A PÉNZRENDSZER VÁLTOZÁSA A KAPITALIZMUSBAN 245
Az aranypénzrendszer lényege 245
Az aranypénzrendszer megszűnése 246
Az általános árszínvonal és a pénz stabilitása 249
Az infláció lényege, az inflációt előidéző tényezők 252
Tizedik fejezet 255
A KAPITALISTA VILÁGGAZDASÁGI RENDSZER 255
I. A VILÁGGAZDASÁG FOGALMA. A KAPITALISTA VILÁGGAZDASÁGI RENDSZER FŐ SAJÁTOSSÁGAI 255
II. A KÜLKERESKEDELMI POLITIKA VÁLTOZÁSA A KAPITALIZMUSBAN 259
A protekcionizmus rendszere a korai kapitalizmusban 259
A szabadkereskedelem politikája 260
Az imperialista protekcionizmus 261
Az imperialista protekcionizmus szükségessége 261
Az imperialista protekcionizmus szükségessége 261
Az imperialista protekcionizmus ellentmondásos hatása 264
A tőkés világkereskedelem fő jellemzői a második világháború után 266
III. A TŐKEKIVITEL 267
A tőkekivitel lényege és szükségessége az imperializmusban 267
A tőkekivitel formái 270
A kölcsöntőke-export 270
A működőtőke-export 271
A tőkekivitel fő jellemzői a második világháború után 272
Követelések és tartozások kiegyenlítése a nemzetközi forgalomban 275
A Bretton Woods-i rendszer lényege és válsága 280
IV A VILÁG GAZDASÁGI FELOSZTÁSA A MONOPOLTÖKESEK SZÖVETSÉGESEI KÖZÖTT. NEMZETKÖZI MONOPOLIUMOK 284
Nemzetközi állami monopolista szervezetek 287
A nemzetközi állami monopolista szervezetek létrejöttének okai 291
A nemzetközi állami monopóliumos szervezetek társadalmi-gazdasági szerepe 293
V. Az imperializmus gyarmati rendszere és a felbomlása 296
Az imperializmus gyarmati rendszerének kialakulása 296
A gyarmatok az imperializmus korszakában 300
Az imperializmus gyarmati rendszerének felbomlása 302
A neokolonialista politika lényege és főbb módszerei 303
A gazdaságilag elmaradott országok helyzete a tőkés világgazdaságon belül 307
A gazdasági elmaradottság oka és fő jellemzői 309
Tizenegyedik fejezet 315
A TŐKÉS ÚJRATERMELÉS EGYENSÜLYI FELTÉTELEI ÉS A GAZDASÁGI VÁLSÁGOK 315
I. A TÁRSADALMI TERMÉK ÚJRATERMELÉSE 315
A társadalmi termék realizálásának feltételei egyszerű újratermelés esetén 317
A társadalmi termék realizálásának feltételei bővített újratermelés esetén 319
A realizálás feltételei a társadalmi termelés három osztálya esetén 322
Az alapegyenletben foglalt követelmény nem teljesülésének következményei 324
Az egyensúlyi követelmények megvalósulásának módja a kapitalizmusban 326
II. TÜLTERMELÉSI VÁLSÁGOK A KAPITALIZMUSBAN 328
Az általános túltermelési válságok elvont lehetősége 328
A túltermelési válságok szükségessége és közvetlen oka 329
A klasszikus tőkés újratermelési ciklus szakaszai 332
III. AZ AGRÁRVÁLSÁGOK 337
A periodikus túltermelési válságok kiterjedése a tőkés mezőgazdaságra 337
Elhúzódó agrárválságok 338
Az agrárválságok elhúzódásának okai 339
ív a tőkés Újratermelés és a gazdasági válságok AZ IMPERIALIZMUSBAN 342
Az újratermelési ciklus alakulása a magánmonopolista kapitalizmusban 342
A tőkés újratermelés és a gazdasági válságok alakulása az állammonopolista kapitalizmusban 344
A második világháború utóhatása az újratermelés alakulására 346
Az állammonopolista kapitalizmus hatása a tőkés újratermelésre 348
A beruházások szerepe a gazdasági fejlődésben 358
A bérek és a fizetések növekedésének hatása az újratermelésre 361
A külkereskedelem hatása a gazdasági fejlődésre 363
Az állami monopolkapitalizmus ellentmondásos hatása 365
v. a modern polgári közgazdaságtan felfogása az ÚJRATERMELÉSRŐL 369
Tizenkettedik fejezet 375
A MUNKÁSOSZTÁLY HELYZETE A KAPITALIZMUSBAN
I. A MUNKÁSOSZTÁLY MINT A TÖKE TARTOZÉKA 375
II. A MUNKÁSOSZTÁLY HELYZETÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZÖK ÉS EZEK ALAKULÁSA A KAPITALIZMUSBAN 376
A munkásosztály helyzete vizsgálatának módszerbeli kérdései 376
A munkanélküliség a kapitalizmusban 378
A reálbérek alakulása a kapitalizmusban 332
A munkás által kifejtett munkamennyiség növekedése 385
A munkásosztály kulturális, egészségügyi és szociális helyzete 386
A munkásosztály és a tőkésosztály jövedelmének viszonya 388
A munkásosztály szükségleti színvonala és reálbére közötti ellentmondás növekedése 390
III. A TÖKEFELHALMOZÁS ÁLTALÁNOS TÖRVÉNYE ÉS TÖRTÉNELMI TENDENCIÁJA 393
Tizenharmadik fejezet 397
AZ IMPERIALIZMUS HELYE A TÖRTÉNELEMBEN 397
I. AZ IMPERIALIZMUS A KAPITALIZMUS FEJLŐDÉSÉNEK MONOPOLISTA SZAKASZA 397
A monopoltőkés termelési viszonyok sajátosságai a szabad versenyes kapitalizmus termelési viszonyaival szemben 398
Az állami monopolkapitalizmus, az imperializmus egyik szakasza 401
Az imperializmus monopolista jellegét tagadó elméletek bírálata 403
II. AZ IMPERIALIZMUS HANYATLÓ KAPITALIZMUS 408
A kapitalizmus hanyatlásának kifejeződése a tőkés termelési viszonyokban 408
A tőkés termelési viszonyok hanyatlása az állami monopolkapitalizmusban 409
A kapitalizmus hanyatlásának megnyilvánulása a termelőerők viszonylag alacsony kihasználásában 411
A technika veszteglésére irányuló tendencia 411
A termelőkapacitások kihasználatlansága 413
A nemzeti jövedelemnek társadalmilag haszontalan célra történő felhasználása 414
A kapitalizmus hanyatlásának kifejeződése a gyarmati rendszer összeomlásában 415
A kapitalizmus hanyatlásának megnyilvánulása a kapitalista világrendszer területi összeszűkülésében 419
III. AZ IMPERIALIZMUS MINT A KAPITALIZMUS LEGFELSÖBB SZAKASZA 421
Az állami monopolkapitalizmus mint a szocializmus anyagi előkészítése 407
IV. A KAPITALIZMUS ÁLTALANOS VALSAGA 427

Témakörök