Nemzetközi jog

Szerző

Dr. Nagy Károly

Lektor

Dr. Kovács Péter

Dr. Székely Sándor

Budapest

'Dr. Nagy Károly: Nemzetközi jog ' összes példány

Kiadó:	Püski Kiadó Kft.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1999
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	680 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-9188-19-0

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Jelen munka elsősorban a joghallgatók részére készült, s mint tankönyv, természetszerűleg - néhány kivétellel - a nemzetközi jog teljes anyagának bemutatására törekszik. Az egyik ilyen kivétel a... Tovább

Tartalom

Előszó	5
Alapfogalmak és elhatárolások	6
A nemzetközi jog fogalma és sajátosságai	6
A nemzetközi jog speciális keletkezési módja	8
A nemzetközi jog alanyainak köre	8
A nemzetközi szervezetek jogalanyisága	10
Különleges nemzetközi jogalanyok	13
A nép és nemzet, a felkelők, a Máltai Lovagrend és a Vatikán jogalanyisága	13
Az egyén nemzetközi jogalanyisága	15
Az emberiség mint jogalany	15
A nemzetközi jog tárgya	17
A nemzetközi jog kikényszerítési és alkalmazási módja	18
A nemzetközi jog célja, funkciója és meghatározása	19
A nemzetközi jog elnevezése	20
A nemzetközi jog viszonya a nemzetközi jelzővel ellátott jogterületekhez	22
A nemzetközi jogközösség és a nemzetközi jog szintjei	24
A nemzetközi jog helye a jogrendszerben, a belső jog és a nemzetközi jog viszonya	29
A nemzetközi jog viszonya a külpolitikához és a diplomáciához	35
A nemzetközi jog forrádai a Nemzetközi Bíróság Statútuma szerint	37
A nemzetközi szerződések, mint jogforrások	38
A nemzetközi szokásjog, fogalma	39
A nemzetközi szokásjog kodifikálása	42
A civilizált nemzetek által elismert általános jogelvek problémája	45
A nemzetközi bíráskodás szerepe a jogalkotásban	46
A jogtudomány szerepe a nemzetközi jog alkalmazásában	47
A Statútumban nem szereplő jogforrások	48
A törvények szerepe a nemzetközi jogalkotásban	48
A nemzetközi szervezetek határozatainak jogi jellege és az ún. "soft law" problémája	48
Egyoldalú jogi aktusok a nemzetközi jogban	52
Az analógia és a joghézag problémája a nemzetközi jogban	55
A nemzetközi jog rendszere és felosztása	60
A nemzetközi jog alapelvei	61
Az államok alapjogai és alapkötelezettségei	61
Az állami szuverenitás	65
A népeket és nemzeteket megillető önrendelkezési jog elve	70
Az önrendelkezési jog eredete	71
Az önrendelkezés elvének jogi jellege	73
Az önrendelkezés jog tartalma	75
Az önrendelkezés jog alanya, a nép és nemzet fogalma	77
A nemzet és a nemzetiség fogalmának viszonya	79
Az önrendelkezési jog kihatásai a nemzetközi jog egyéb intézményeire	81
Az államok egyenlőségének elve	81
A be nem avatkozás elve	84
Az erőszak tilalmának elve	91
Az államok közötti baráti együttműködés és a békés egymás mellett élés elve	93
Az állam keletkezése, elismerése, megszűnése, az államok közötti utódlás	97
Az állam keletkezése	97
Az államkapcsolatok	100
A fejedelmi uniók	101
Az államszövetség és a szövetséges állam	102
Az állam elismerése	105
Az elismerés fogalma és joghatásai	106
Az elismerés terjedelme	108
Az elismerés módjai és formái	108
Az elismerés időpontja	110
A nemzetként való elismerés	111
A tényleges kormányok elismerése	113
A kormány fajai	113
A kormányok elismerésének joghatásai	114
A kormányok elismerésének feltételei	115
Az államok és kormányok elismerésének egymáshoz való viszonya	116
A kormányok elismerésének egyéb problémái	117
A száműzetésben lévő hadviselőként való elismerés	117
Ellenállási szervezetek elismerése	118
A felkelőként és a hadviselőként való elismerés	120
Az állam megszűnése és az államazonosság	122
Az államok közötti utódlás	125
A nemzetközi szerződésekben való utódlás	126
A területi kérdésekben való utódlás	126
Szerződésen kívüli utódlás	131
Jogban való utódlás	134
A nemzetközi jogi felelősségben utódlás kérdése	135
A terület és tér jogi helyzete a nemzetközi jogban	136
Uratlan terület (terra nullius)	136
Palmas sziget	137
Falkland (Malvinas) szigetek	138
Az államterület és tartozékai	139
Az államterület fogalma és alkotó elemei	139
Az államterület megszerzésének és elveszítésének történeti jogcímei	140
Az államhatárok a nemzetközi jogban	151
Az állam területi felségjogának nemzetközi jogi korlátozásai	156
Az édesvízi államterület	162
A tengeri államterület	173
A légitér nemzetközi jogi helyzete	181
Az államterület tartozékai	186
Mindenki által szabadon használható, res communis omnium jellegű térségek	193
A nyílt tenger jogi helyzete	193
A tengerfenék jogi helyzete	199
A nemzetközi tengeri csatornák	202
A levegőn túli terület (világűr)	205
A nemzetközi távközlés szabályozása	209
Különleges státuszú területek	211
A kondomínium	211
Nemzetközi igazgatás alatt álló területek	212
Egyéb, speciális státuszú területek	223
A nemzetközi környezetvédelmi jog	227
A nemzetközi környezetvédelmi jog szükségessége, fogalma, tárgya és célja	227
A flóra és a fauna, azaz az élő természet védelme	230
Új szemlélet az élővilág védelmében. A Természet Világkartája	231
Az élővilág védelmét szolgáló általános nemzetközi egyezmények	233
A flórára és faunára vonatkozó regionális nemzetközi jogszabályok	234
A természeti és kulturális világörökség védelme	237
Egyes állat- és növényfajok védelmét szolgáló szerződések	238
A környezetszennyezés elleni nemzetközi jogszabályok	241
A környezetszennyezés fogalma és fajai	241
A folyók és tavak szennyezésének problémája	242
A tengeri környezetszennyezés elleni nemzetközi jogszabályok	240
A levegőszennyezésre vonatkozó nemzetközi jogszabályok	247
A talajszennyezés és a veszélyes anyagok szállításának problémája	251
A nemzetközi szervezetekben kifejtett környezetvédelmi tevékenysége	253
Az ENSZ és szakosított szervezeteinek környezetvédelmi tevékenysége	253
Regionális nemzetközi szervezetek környezetvédemli tevékenysége	257
Környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányszervezetek	258
Az egyén helyzete a nemzetközi jogban	260
Az állampolgárság megszerzésének és elvesztésének nemzetközi jogi vonatkozásai	261
A hontalanokra vonatkozó nemzetközi jogszabályok	263
Az állampolgársági jog újabb nemzetközi problémái	264
A nemzetközi jogi opció	266
A lakosságcsere	267
A jogi személyekre vonatkozó nemzetközi jogszabályok	268
A külföldiekre vonatkozó nemzetközi jogszabályok	272
A külföldiek jogi helyzete	272
A külföldiek belépése	275
A külföldiek kilépése, kiutasítása és kitoloncolása	276
A kiadatás és a menedékjog intézménye, a menekültek helyzete	277
A menedékjog fogalma	278
A menekült fogalma és jogi helyzete	279
A kiadatás	282
Az államterületen élő kisebbségekre vonatkozó nemzetközi jogszabályok	283
A kisebbség fogalma és jogi szabályozásának lehetőségei	284
A kisebbség jog fogalma és kialakulása	287
A kisebbségi jog az első világháború után	287
Kétoldalú kisebbségi egyezmények Európában a második világháború után, a kisebbségi jogok új felfogása	289
Kisebbségi jogok az univerzális nemzetközi jogban, az ENSZ kisebbségvédelmi tevékenysége	293
A kisebbségi jogok európai szabályozása	296
Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája (alábbiakban Nyelvi Karta)	296
Magyarország szomszédaival kötött kétoldalú kisebbségi egyezményei és az EBESZ kisebbésgi dokumentumai	300
Kisebbségi autonómiák Európában nemzetközi kötelezettség nélkül	310
A genocídium (népirtás) bűncselekménye	314
Az alapvető embei jogok szabályozása az egyetemes nemzetközi jogban	317
Az alapvető emberi jogok keletkezése	317
Az alapvető emberi jogok szabályozása az egyetemes nemzetközi jogban	317
Az ENSZ által kezdeményezett általános egyezmények ellenőrző mechanizmusának működése	324
Az emberi jogok fajai és osztályozása, a harmadik generációs emberi jogok	325
Regionális egyezmények az emberi jogok védelmére	327
Az emberi jogok védelme az európai kontinensen	328
Az emberi jogok szabályozása az amerikai kontinensen	339
Az emberi jogok védelme az afrikai kontinensen	341
A nemzetközi szerződések joga	344
A nemzetközi szerződés fogalma, fajtái és elnevezése	344
A szerződésekkel kapcsolatosan használt elnevezések	345
A nemzetközi szerződések formális szempontból való osztályozása	347
A szerződő fél fogalma	350
A nemzetközi szerződések megkötésének folyamata	351
A szerződések szövegének elkészítése	352
A szerződés aláírása	353
A szerződések ratifikációja	354
A szerződések beiktatása	357
A nemzetközi szerződések nyelve	357
A nemzetközi szerződésekhez fűzött fenntartások	358
A szerződés érvénytelenségét előidéző okok	364
A nemzetközi szerződések szemmissége	365
A megtámadhatóságot megalapozó okok és körülmények	367
A nemzetközi szerződés szerkezete és értelmezése	374
Az értelmezés alanyai	373
Az állam által végzett értelmezés	374
A szerződő felek által közösen kijelölt nemzetközi szerv által végzett értelmezés	376
Nemzetközi szervezet által adott értelmezés	377
A doktrinális értelmezés	378
Az értelmezés módszerei	378
A jogalkotói akaratkeresésnek a szerződő szövegén belüli módszerei	379
A jogalkotói akarat keresése a szerződés szövegén kívül	380
Az értelmezés eredménye és az értelmezés szabályainak kérdése	383
A megállapító értelmezés	383
Megszorító értelmezés	384
A kiterjesztő értelmezés	385
Az értelmezés technikai szabályai és az értelmezési alapelvek	386
A nemzetközi szerződés hatálya	387
A nemzetközi szerződés hatályának megszűnése	393
Megszűnés a felek akarat alapján	393
Bontó feltétel bekövetkezése	393
Felmondás a szerződő felek akarata alapján	394
Megszűnés a felek kifejtett egyetértésével	396
Megszűnés a nemzetközi jog általános rendelkezési alapján	397
A nemzetközi szerződések biztosítékai: Az eskü - Túszok szedése - Ingó dolgok elzálogosítása - Az államterület megszállása - A garancia - A nemzetközi ellenőrzés	404
A nemzetközi szervezetek szerződései	406
A diplomáciai szervezet	408
A külkapcsolatok államon belüli szervei	408
Az államfő	408
A parlament	410
A kormány	410
A külügyminiszter	411
A külkapcsolatok vitelére jogosított egyéb hatóságok	413
A diplomáciai kapcsolatok	413
A diplomaták rangsora és a diplomáciai testület	415
A diplomáciai képviselet személyzete és feladatai	417
Diplomaták	417
Igazgatási és műszaki személyzet	418
Segédszemélyzet	418
A diplomáciai képviselet feladata	419
A diplomáciai minőség kezdete és megszűnése	420
A diplomáciai képviselet tagjainak jogi helyzete	421
A diplomaták kiváltságai és mentességei	422
Az igazgatási és műszaki személyzet mentessége	422
A kisegítő személyzet és a magánalkalmazottak helyzete	424
A diplomaták átutazási mentessége és a mentesség megszűnése	425
A diplomáciai épületek és közlekedési eszközök mentessége és a követségi menedékjog	425
A képviselet mentessége a küldő állammal fenntartott kapcsolatok tekintetében	428
A hivatalos állami küldöttségek (missziók) jogi helyzete	429
A nemzetközi szervezetekhez küldött állandó képviseletek	430
A konzuli kapcsolatok	432
A konzuli kapcsolatok létesítése, a konzulok fajai és rangosztályai	433
A konzulátus személyzete	434
A konzuli megbízás kezdete és megszűnése	435
A konzulátusok feladatai	436
A konzuli mentesség	437
A nemzetközi szervek és szervezetek	439
A nemzetközi szervek és szervezetek fogalma, fajai és osztályozása	439
Általános hatáskörű, univerzális nemzetközi szervezetek	442
Az ENSZ keletkezésének történeti körülményei és előzményei	443
Az ENSZ célja, funkciója és Alapokmányának működési alapelvei	445
Az Alapokmánynak a tagságra vonatkozó rendelkezései	446
Az ENSZ szervezete	449
A Közgyűlés	449
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa	456
Gazdasági és Szociális Tanács	470
A Gyámsági Tanács és gyámsági rendszer	473
A Nemzetközi Bíróság	477
Az ENSZ Főtitkára és a Titkárság	477
Általános jellegű és speciális hatáskörű nemzetközi szervezetek	480
Az ENSZ szakosított szerveinek általános jellemzői	480
Nemzetközi Atomenergia Ügynökség	481
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO)	482
Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (Világbank - IBRD)	484
Nemzetközi Valutaalap (IMF)	485
Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC)	486
Nemzetközi Fejlesztési Egyesület (IDA)	486
Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezet (UNESCO)	487
Regionális jellegű és általános hatáskörű nemzetközi szervezetek	490
A regionális szervezetek és az ENSZ viszonya	490
Az Amerikai Államok Szervezete (OAS)	492
Az Arab Liga	494
Az Afrikai Egységszervezet	495
Partikuláris vagy regionális jellegű és speciális hatáskörű nemzetközi szervezetek	497
Az Északi Tanács	497
A Nyugat-Európai Unió	498
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO)	500
Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)	503
Az Európa Tanács	505
Az Európai Unió (Európai Közösség)	505
Az Európai Biztonságai és Együttműködési Szervezet (EBESZ)	512
A nemzetközi jogi felelősség	514
A jogsértés miatti állami felelősség	515
A felelősség fogalma és a felelősségi jogviszony	515
A nemzetközi jogsértés, nemzetközi bűncselekmény	517
Az állam felelősségét kizáró szervek és személyek	519
A felróhatóság problémája, az ultra vires aktusok	527
Az állam területén lévő természetes és jogi személyek sérelmére elkövetett nemzetközi jogsértések	528
A felelősséget kizáró és enyhítő körülmények	539
A nemzetközi jogsértés következményei	554
A nemzetközi jogsértés kényszer jellegű következményei és egyéb szankciói	558
Jogsértésen kívüli nemzetközi jogi felelősség	561
Fokozott veszéllyel járó tevékenység miatti felelősség	562
Megengedett tevékenység káros következményei miatti felelősség	568
Az államok közötti viszályok békés elintézése	576
A vita és viszály fogalma, valamint azok elintézésének békés eszközei	576
A békés, nem bírói vagy más néven diplomáciai elintézési módok	578
A közvetlen tárgyalás	579
Az államok közötti viszályok megoldása harmadik állam közbejöttével	580
A viták nem bírói elintézése nemzetközi szerv vagy szervezet útján	582
Az államok közötti viszályok bírói elintézése	591
Az államok közötti viták elintézése választott bíróságok útján	591
Állandó Választott Nemzetközi Bíróság	596
Az Állandó Nemzetközi Bíróság	597
A Nemzetközi Bíróság	598
Állandó jellegű regionális vagy különleges nemzetközi bíróságok	609
A fegyveres konfliktusokra és a semlegességre vonatkozó nemzetközi bíróságok	609
A háború fogalma és az agresszió meghatározása	611
A hadviselés nemzetközi jogi szabályozásainak kialakulása és forrásai	614
A háború megindítása és a hadiállapot jogi következményei	616
A fegyveres erő részei	616
A reguláris haderő	620
Az irreguláris haderő, a partizánok kérdése	621
A szárazföldi háború szabályai	622
A hadszíntér	622
Tiltott fegyverek és tiltott hadviselési módok	623
A légi háború szabályai	629
A humanitárius nemzetközi jog szabályai	631
A védett személyek	632
A nem nemzetközi jellegű összeütközések nemzetközi szabályai	642
Elszigetelt zendülésre, lázadásra vonatkozó nemzetközi jogszabályok	643
A polgárháborúra vonatkozó nemzetközi jogszabályok	644
A tengeri háború szabályai	645
Zsákmányolás a tengeri háborúban	647
Tiltott fegyverek és hadviselési módok a tengeri háborúban	648
A blokád és a tengerzár	649
Humanitárius szabályok a tengeri háborúban	650
A háború befejezése	651
A háborús bűncselekmények és a háborús bűnösök	653
A háborús bűnösök felelősségre vonása a II. világháború után	653
A volt Jugoszláviában és Ruandában elkövetett háborús bűncselekmények miatti felelősségre vonás	655
Nemzetközi Büntető Bíróság létrehozása	657
A semlegesség	658
Az állandó semlegesség	658
A politikai értelemben vett semlegesség	658
A háborúban való semlegesség	661
Semlegesség a tengeri háborúban	663
Rövidítések	666
Általános irodalom	667
Tankönyvek és kézikönyvek	667
Angol nyelven	667
Spanyol nyelven	667
Francia nyelven	667
Német nyelven	68
Olasz nyelven	668
Orosz nyelven	668
Magyar nyelven	669
A Hágai Nemzetközi Jogi Akadémián tartott előadások (válogatás)	670

Témakörök

Dr. Nagy Károly

Dr. Nagy Károly műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Nagy Károly könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem