1.062.087
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Nemzeti kereskedelmünk és iparunk
A keresztény kereskedelem és ipar adattára
| Kiadó: | Rákóczi Könyvkiadóvállalat |
|---|---|
| Kiadás helye: | |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Könyvkötői kötés |
| Oldalszám: | 729 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva. Nyomta: Hollóssy János könyvnyomtató, Budapest. |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Még alig pár évvel ezelőtt a kereskedő fogalma szoros összefüggésben állt a zsidó fogalmával. Országszerte szájról-szájra járt és apáról fiúra maradt a hagyomány, hogy jó kereskedő csak zsidó... TovábbElőszó
Még alig pár évvel ezelőtt a kereskedő fogalma szoros összefüggésben állt a zsidó fogalmával. Országszerte szájról-szájra járt és apáról fiúra maradt a hagyomány, hogy jó kereskedő csak zsidó lehet. Valóságos szólásmondássá vált, hogy eladtam a gabonámat, a hízómat, a boromat, az ócska ruhámat a zsidónak, mindent a zsidónak.A zsidóság pedig a sajtó, a könyvek és a közvélemény befolyásolásának ezer más módján igyekezett tovább terjeszteni és éltetni azt a tévhitet, hogy magyar ember jó kereskedő nem lehet; igazán csak a zsidó ért hozzá. Hamar felismerte a zsidóság a nagyiparban rejlő vagyonszerzési lehetőségeket is és mivel a szükséges tőke rendelkezésére állt, hamarosan hatalmába kerítette azt is. Ezzel szemben a kisipar, a kézművesipar iránt már nem mutatott ilyen nagy szeretetet.
A gyáros zsidó volt, a kereskedő zsidó volt és a zsidó gyáros árúval, hitellel szívesen támogatta a kereskedő fajtestvérét. Míg a keresztény kereskedő készpénz ellenében is alig jutott drága árúhoz, a zsidó kereskedő hitelben is olcsón tudott vásárolni.
Ennek a zsidó térhódításnak a felismerése indította kormányzatunkat arra, hogy feladatának tekintse a kereskedelemnek és iparnak a zsidóságtól való megtisztítását. Vissza
Tartalom
| Szerkesztőbizottság | 3 |
| vitéz dr. Endre László, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. alispánja: Előszó | 7 |
| Dr. Kováts Aladár miniszteri osztályfőnök: Előszó | 8 |
| vitéz primor pávai Vajna Viktor ny. m. kir. altábornagy, a Baross Szövetség Gyáripari Csoportjának ügyvezető elnöke: Előszó | 10 |
| Első rész | |
| Tatár István dr.: Nemzeti iparunk története | 11 |
| A szerző előszava | 12 |
| Dr. Nagy Imre m. kir. iparügyi miniszteri tanácsos: Előszó | 13 |
| Bevezető | 15 |
| Az állami berendezkedés korának ipara | |
| A vándorló és honfoglaló magyarság ipara | 23 |
| A tatárpuszítást megelőző idők ipara | 53 |
| A tatárdulást követő új honfoglalás korának ipara | 91 |
| Céhkorszak | |
| A magyar céhrendszer kialakulása: a céhek virágkora | 101 |
| A céhek termelésének színvonala. Iparunk állapota a mohácsi vész előtt | 137 |
| A céhek hanyatlásának kora. Erdély, mint a nemes magyar céhhagyományok utolsó mentsvára | 149 |
| A céhrendszer bukása. Kísérletek a céhrendszer megmentésére | 169 |
| A magyar gyáripar kialakulása | |
| Előzmények. Rablógazdálkodás egy középeurópai "gyarmaton". Vihar előtti csend | 193 |
| Széchenyi és Kossuth a magyar iparért | 215 |
| Ipari liberalizmus Magyarországon | 239 |
| Az első világháború küszöbén | 267 |
| Befejezés | 285 |
| vitéz Técsői Móricz Kálmán kamarai titkár, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara külkereskedelmi osztályának vezetője. A magyar külkereskedelem rendszere és céljai | 289 |
| Első fejezet | |
| Általános bevezetés, kereskedelempolitika áttekintés | 290 |
| A gazdasági élet állami irányításának általános okai | 291 |
| Második fejezet | |
| Bilaterális szerződések és vámpreferenciák | 296 |
| A kompenzációk rendszere | 297 |
| Kliring-rendszer | 298 |
| Nyersanyaghelyzet | 299 |
| Harmadik fejezet | |
| A kereskedő útja | 300 |
| A pénz útja | 302 |
| A kötött külkereskedelemről | 303 |
| A fizetési forgalom lebonyolítása Magyarország és a külföld között | 304 |
| Akkreditívek | 305 |
| Árukivitelre vonatkozó fontosabb tudnivalók | 305 |
| Kiviteli kontingensek, kiviteli szindikátusok | 306 |
| Kiviteli, illetőleg behozatali egyesületek (egykezek) | 306 |
| Negyedik fejezet | |
| Magyarország külkereskedelmi feladatai | 335 |
| Ötödik fejezet | |
| Jelenlegi külkereskedelmünk | 339 |
| Dr. Jablonkay István miniszteri osztálytanácsos: A magyar kereskedelem multjának tanulságai | 353 |
| Bodnár Richárd dr., a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara sajtóelőadója: Racionalizálási kérdések a kis- és nagykereskedelemben | 359 |
| Jaszlics Béla ker. isk. tanár: A világgazdaság egysége és az európai nagytér | 363 |
| Ember György dr., az OMBI aligazgatója: Társadalombiztosítási ism. | 385 |
| A társadalombiztosítás fogalma és jelentősége | 389 |
| A társadalombiztosítás rövid történeti áttekintése, figyelemmel a magyar társadalombiztosítási intézményekre | 394 |
| Az ipari és kereskedelmi érdekeltségekre vonatkozó hatályos társadalombiztosítási szabályok | 403 |
| A kötelező betegségi biztosítása | 403 |
| Baleseti biztosítás | 425 |
| Az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló biztosítás | 432 |
| Jogorvoslatok | 450 |
| Az ipari munkavállalók és magánalkalmazottak társadalombiztosítás-jogi helyzete a felszabadult (visszafoglalt) területeken | 453 |
| Wittenberg Szilárd: Tessedik és a magyar mezőgazdaság és ipara | 471 |
| Hatóságok, intézmények | 493 |
| Adattár | 529 |
Témakörök
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal