A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Orosz nyelvkönyv I.

Szerző
Szerkesztő
Grafikus
Lektor
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 567 oldal
Sorozatcím: Tanuljunk nyelveket!
Kötetszám:
Nyelv: Magyar   Orosz  
Méret: 20 cm x 15 cm
ISBN: 963-17-4610-0
Megjegyzés: A könyvben fekete-fehér illusztrációk találhatók. Tankönyvi szám 5690/I.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A tankönyv egy új idegen nyelvi sorozat orosz nyelvkönyvének első kötete. A sorozat megjelenését az idegen nyelvek iránti egyre fokozódó igény tette szükségessé. Célunk, hogy hatékony és a... Tovább

Előszó

A tankönyv egy új idegen nyelvi sorozat orosz nyelvkönyvének első kötete. A sorozat megjelenését az idegen nyelvek iránti egyre fokozódó igény tette szükségessé. Célunk, hogy hatékony és a későbbiek során audiovizuális anyagokkal is kiegészített hazai segédeszközt adjunk az idegen nyelvet egyénileg vagy csoportosan tanuló felnőttek, többek között az állami nyelvvizsgára készülők kezébe.
A tankönyvet az Idegennyelvi Továbbképző Központ tanfolyamain kísérleti céllal már oktattuk. Az összeállítás során elsősorban azokra a tapasztalatokra támaszkodtunk, amelyeket az intézmény több mint egy évtizedes működése alatt a felnőttek nyelvoktatásában szerzett, de számos korszerű külföldi és hazai tankönyv eredményeit is felhasználtuk. Figyelembe vettünk sok helyesnek bizonyult korszerű elvet, viszont tartózkodtunk a kellően még nem igazolt újdonságoktól. Ugyanakkor felhasználtunk már teszteket, amelyek talán már nem jelentenek újat e könyv tanulói számára, viszont a tudás ellenőrzését jól szolgálják. Vissza

Tartalom

Előszó5
Hangtan. Az orosz írás, olvasás, kiejtés. A szó- és mondathangsúly. Kérdőszók. Az általános mutatószó. A tőszámnevek 1-10-ig. Az állítás. A tagadás9
A főnevek felosztása nyelvtani nem szerint. A főnév alanyesete és egyes száma. Az igék egyes szám 3. személye. A létige jelen idő 3.személyben. A kötőszók használata. A mondat alanya. A mondat állítmánya. A folgalkozást jelentő hímnemű főnevek, melyek nőkre is vonatkoznak20
A főnév alanyesete többes számban. Egyes hímnemű főnevek hangsúlyos -a végződése az alanyeset többes számában. Néhány főnév eltérő ragozása többes számban. Az igék többes szám 3. személye. Két (egyes számban álló) után többes számú állítmány. A 3. személyű birtokos névmás. Az időhatározó. A mellérendelt mondat. A kérdő mondat szórendje30
Az igék I. ragozása. A hím- és semlegesnemű főnevek (élettelen) tárgyesete. A személyes névmások alanyesete. A módhatározószók. A tárgy kifejezése. A tárgyi mellékmondat kötőszóval40
A nőnemű főnevek tárgyesete egyes és (csak élettelenek) többes számban. Az igék II. ragozása. A helyhatározószó50
A főnevek elöljárós esete. A helyhatározó kifejezése elöljárós esettel. Elöljárószók62
Az élőt jelentő hímnemű főnevek tárgyesete egyes számban. Az élőt jelentő főnevek tárgyesete többes számban. Az ige múlt ideje. Igehasználat kérdőszók után76
Az 1. és 2. személyű birtokos névmások. A tőszámnevek 11-20-ig. Az okhatározói mellékmondat83
A melléknevek alanyesete egyes és többes számban (kemény és lágy tövűek). A melléknév mint jelző és mint állítmány. A melléknevek és birtokos névmások egyeztetése az -a végű hímnemű főnevekkel. A határozószó képzése melléknévből94
Az igék összetett jövő ideje. Az időhatározó kifejezése tárgyesettel. A helyhatározó kifejezése tárgyesettel. A személyes névmások tárgyesete105
Az igeszemlélet I. Az egyszerű jövő idő. A mutató névmások alany és tárgyesete. A sorszámnevek 1-20-ig119
A melléknév és sorszámnév tárgyesete. Az igeszemlélet II. Az igeszemlélet tagadás után132
A főnév részeshatározó esete. Az elöljárószók használata részeshatározó esettel. Az elöljárószó használata tárgyesettel142
Az állítmányi határozók használata (lehetőség, szükségesség). A nem lehet, nem szabad kifejezése. A személyes névmások részeshatározó esete. A többes számban használt főnevek. Az időpont (óra) kifejezése154
A melléknév és sorszámnév elöljárós esete. A személyes névmások elöljárós esete. A hímnemű főnevek -y ragos elöljárós esete168
A melléknév és sorszámnév részeshatározós esete. Az igék felszólító módja. A tiltás kifejezése. Az időhatározói mellékmondat184
A felszólítás többes szám első személyben. A felszólítás a 3. személyben. A birtokos névmás tárgyesete. A no elöljárószó + részeshatározó használata 1-1 értelemben. Az állatot jelentő főnevek neme197
A főnevek birtokos esete. A cselekvés kezdetét jelentő igekötős igék. A főnévvé vált melléknevek. A "szoktam" vagy a "szokott lenni" kifejezése210
A melléknév és sorszámnév birtokos esete. Az alany létének tagadása. Az y elöljárószó használata221
Tőszámnevek 21-100-ig. A birtokos eset használata tőszámnevek után. Az életkor kifejezése. A do elöljárószó használata birtokos esettel a hely- és időhatározó kifejezésére231
Az -oza- képzős igék ragozása. A határozatlan számnevek használata. A helyhatározó kifejezése elöljárószóval + birtokos esettel. Mondat rövidítésegyes igékkel246
Birtokos eset használata a mértéket jelentő főnevek után. Az oda-vissza mozgás kifejezése. A megengedő mellékmondat. A tőszámnevek 100-200-ig258
A személyes névmások birtokos esete. Időhatározói mellékmondat267
A főnevek eszközhatározó esete. Eszközhatározó eset használata foglalkozás kifejezésére (-ként). Eszközhatározó eset használata igék után (összetett állítmány). A társhatározó kifejezése eszközhatározós esettel és elöljárószóval. A feltételes mellékmondat. Az időpont kifejezése279
A személyes névmások eszközhatározós esete. Az időhatározó kifejezése eszközhatározó esettel elöljárószó nélkül. Az idő- és helyhatározó kifejezése eszközhatározó esettel és elöljárószóval290
A melléknév és sorszámnév eszközhatározó esete. A visszaható névmás. Az egyenes és függő beszéd303
A no- igekötős igék használata, az egy ideig tartó cselekvés kifejezésére. Időhatározó kifejezése az c elöljárószóval és birtokos esettel. Helyhatározó kifejezése az c elöljárószóval és birtokos esettel. A jelzői mellékmondat315
A birtokos névmások birtokos, részes, eszközhatározó és elöljárós esete. Az elöljárószó használata birtokos esettel326
A melléknév rövid alakja. Igék vonzata. A sorszámnév 21-200-ig. A dátum kifejezése336
Az igék feltételes módja. Az általánosító névmás. Az alany és társának kifejezése346
Az állapotot kifejező állítmányi határozószó. Az elöljárószó alkalmazása hely vagy idő megjelölésére. Az általános alanyú mondatok359
Személytelen kifejezés. Az elöljáró használata célhatározóként eszközhatározó esettel. A körülbelüliség kifejezése. Az időhatározó kifejezése no elöljárószóval és részeshatározó esettel369
A mutató névmások birtokos, részeshatározó, eszközhatározó és elöljárós esete. Az utó-, apai és (főnévi) vezetéknév használata379
A melléknév összetett középfoka. 8 melléknév nélküli középfoka. Összehasonlítás melléknévvel I. A (melléknévi) vezetéknév használata387
A melléknév egyszerű középfoka. Összehasonlítás melléknévvel II. A melléknév középfokának használata no- elöképzővel. A nem egyeztetett jelző. A melléknév összetett (jelzői) felsőfoka397
A melléknév összetett (jelzői) felsőfoka412
A melléknév összetett (állítmányi) felsőfoka420
A határozószók fokozása. A mozgást jelentő kettős igék. Az elöljárószó használata eszközhatározó esettel428
A mozgást jelentő kettős igék használata igekötőkkel. A célhatározói mellékmondat. A célhatározói mellékmondat rövidítése. A női foglalkozást jelentő, csak hímnemű alakkal rendelkező főnevek439
Az elöljárószó használata eszközhatározó esettel ige? kérdésre449
Nyelvtani összefoglaló461
Orosz-magyar szótár516
Tesztek545
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem