kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Tankönyvkiadó Vállalat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 567 oldal |
Sorozatcím: | Tanuljunk nyelveket! |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar Orosz |
Méret: | 20 cm x 15 cm |
ISBN: | 963-18-2161-7 |
Megjegyzés: | Tankönyvi szám: 5690/I. Fekete-fehér illusztrációkkal. |
Előszó | 5 |
Hangtan. Az orosz írás, olvasás, kiejtés. A szó- és mondathangsúly. Kérdőszók. Az általános mutatószó. A tőszámnevek 1-10-ig. Az állítás. A tagadás | 9 |
A főnevek felosztása nyelvtani nem szerint. A főnév alanyesete és egyes száma. Az igék egyes szám 3. személye. A létige jelen idő 3.személyben. A kötőszók használata. A mondat alanya. A mondat állítmánya. A folgalkozást jelentő hímnemű főnevek, melyek nőkre is vonatkoznak | 20 |
A főnév alanyesete többes számban. Egyes hímnemű főnevek hangsúlyos -a végződése az alanyeset többes számában. Néhány főnév eltérő ragozása többes számban. Az igék többes szám 3. személye. Két (egyes számban álló) után többes számú állítmány. A 3. személyű birtokos névmás. Az időhatározó. A mellérendelt mondat. A kérdő mondat szórendje | 30 |
Az igék I. ragozása. A hím- és semlegesnemű főnevek (élettelen) tárgyesete. A személyes névmások alanyesete. A módhatározószók. A tárgy kifejezése. A tárgyi mellékmondat kötőszóval | 40 |
A nőnemű főnevek tárgyesete egyes és (csak élettelenek) többes számban. Az igék II. ragozása. A helyhatározószó | 50 |
A főnevek elöljárós esete. A helyhatározó kifejezése elöljárós esettel. Elöljárószók | 62 |
Az élőt jelentő hímnemű főnevek tárgyesete egyes számban. Az élőt jelentő főnevek tárgyesete többes számban. Az ige múlt ideje. Igehasználat kérdőszók után | 76 |
Az 1. és 2. személyű birtokos névmások. A tőszámnevek 11-20-ig. Az okhatározói mellékmondat | 83 |
A melléknevek alanyesete egyes és többes számban (kemény és lágy tövűek). A melléknév mint jelző és mint állítmány. A melléknevek és birtokos névmások egyeztetése az -a végű hímnemű főnevekkel. A határozószó képzése melléknévből | 94 |
Az igék összetett jövő ideje. Az időhatározó kifejezése tárgyesettel. A helyhatározó kifejezése tárgyesettel. A személyes névmások tárgyesete | 105 |
Az igeszemlélet I. Az egyszerű jövő idő. A mutató névmások alany és tárgyesete. A sorszámnevek 1-20-ig | 119 |
A melléknév és sorszámnév tárgyesete. Az igeszemlélet II. Az igeszemlélet tagadás után | 132 |
A főnév részeshatározó esete. Az elöljárószók használata részeshatározó esettel. Az elöljárószó használata tárgyesettel | 142 |
Az állítmányi határozók használata (lehetőség, szükségesség). A nem lehet, nem szabad kifejezése. A személyes névmások részeshatározó esete. A többes számban használt főnevek. Az időpont (óra) kifejezése | 154 |
A melléknév és sorszámnév elöljárós esete. A személyes névmások elöljárós esete. A hímnemű főnevek -y ragos elöljárós esete | 168 |
A melléknév és sorszámnév részeshatározós esete. Az igék felszólító módja. A tiltás kifejezése. Az időhatározói mellékmondat | 184 |
A felszólítás többes szám első személyben. A felszólítás a 3. személyben. A birtokos névmás tárgyesete. A no elöljárószó + részeshatározó használata 1-1 értelemben. Az állatot jelentő főnevek neme | 197 |
A főnevek birtokos esete. A cselekvés kezdetét jelentő igekötős igék. A főnévvé vált melléknevek. A "szoktam" vagy a "szokott lenni" kifejezése | 210 |
A melléknév és sorszámnév birtokos esete. Az alany létének tagadása. Az y elöljárószó használata | 221 |
Tőszámnevek 21-100-ig. A birtokos eset használata tőszámnevek után. Az életkor kifejezése. A do elöljárószó használata birtokos esettel a hely- és időhatározó kifejezésére | 231 |
Az -oza- képzős igék ragozása. A határozatlan számnevek használata. A helyhatározó kifejezése elöljárószóval + birtokos esettel. Mondat rövidítésegyes igékkel | 246 |
Birtokos eset használata a mértéket jelentő főnevek után. Az oda-vissza mozgás kifejezése. A megengedő mellékmondat. A tőszámnevek 100-200-ig | 258 |
A személyes névmások birtokos esete. Időhatározói mellékmondat | 267 |
A főnevek eszközhatározó esete. Eszközhatározó eset használata foglalkozás kifejezésére (-ként). Eszközhatározó eset használata igék után (összetett állítmány). A társhatározó kifejezése eszközhatározós esettel és elöljárószóval. A feltételes mellékmondat. Az időpont kifejezése | 279 |
A személyes névmások eszközhatározós esete. Az időhatározó kifejezése eszközhatározó esettel elöljárószó nélkül. Az idő- és helyhatározó kifejezése eszközhatározó esettel és elöljárószóval | 290 |
A melléknév és sorszámnév eszközhatározó esete. A visszaható névmás. Az egyenes és függő beszéd | 303 |
A no- igekötős igék használata, az egy ideig tartó cselekvés kifejezésére. Időhatározó kifejezése az c elöljárószóval és birtokos esettel. Helyhatározó kifejezése az c elöljárószóval és birtokos esettel. A jelzői mellékmondat | 315 |
A birtokos névmások birtokos, részes, eszközhatározó és elöljárós esete. Az elöljárószó használata birtokos esettel | 326 |
A melléknév rövid alakja. Igék vonzata. A sorszámnév 21-200-ig. A dátum kifejezése | 336 |
Az igék feltételes módja. Az általánosító névmás. Az alany és társának kifejezése | 346 |
Az állapotot kifejező állítmányi határozószó. Az elöljárószó alkalmazása hely vagy idő megjelölésére. Az általános alanyú mondatok | 359 |
Személytelen kifejezés. Az elöljáró használata célhatározóként eszközhatározó esettel. A körülbelüliség kifejezése. Az időhatározó kifejezése no elöljárószóval és részeshatározó esettel | 369 |
A mutató névmások birtokos, részeshatározó, eszközhatározó és elöljárós esete. Az utó-, apai és (főnévi) vezetéknév használata | 379 |
A melléknév összetett középfoka. 8 melléknév nélküli középfoka. Összehasonlítás melléknévvel I. A (melléknévi) vezetéknév használata | 387 |
A melléknév egyszerű középfoka. Összehasonlítás melléknévvel II. A melléknév középfokának használata no- elöképzővel. A nem egyeztetett jelző. A melléknév összetett (jelzői) felsőfoka | 397 |
A melléknév összetett (jelzői) felsőfoka | 412 |
A melléknév összetett (állítmányi) felsőfoka | 420 |
A határozószók fokozása. A mozgást jelentő kettős igék. Az elöljárószó használata eszközhatározó esettel | 428 |
A mozgást jelentő kettős igék használata igekötőkkel. A célhatározói mellékmondat. A célhatározói mellékmondat rövidítése. A női foglalkozást jelentő, csak hímnemű alakkal rendelkező főnevek | 439 |
Az elöljárószó használata eszközhatározó esettel ige? kérdésre | 449 |
Nyelvtani összefoglaló | 461 |
Orosz-magyar szótár | 516 |
Tesztek | 545 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.