Dr. Montessori nevelési rendszere és módszere

Előszó

Mióta Rousseau a gyermeki természetet helyezte pedagógiai elmélkedésének középpontjába, hosszú sora indult meg az úgynevezett természetes nevelő eljárások megvalósítására irányuló kísérleteknek. Jelszóvá lett, hogy a gyermek jóravaló természetes ösztönei és hajlamai szabad kifejlésének a nevelői gondoskodás minden lehető eszközével utat kell nyitni, amivégből első sorban az öntevékenység elvére kell alapítani a nevelést, különösen a kisdedekét. A javasolt eljárások különböző értékűek, de közülök kétségkívül nagy figyelmet érdemelnek azok, melyeket Montessori Mária követett és írásaiban ismertetett. Vállalkozásának érdemét abban látom, hogy az alkalomszerű és tervszerű nevelést igen szerencsés összhangba tudta hozni, vagyis a természetes fejlődést akként tudta pontosan kitűzött célok szolgálatába állítani, hogy a gyermek egészen természetesnek érzett egymásutánban halad végig saját tevékenységével, mintegy spontán módon, azokon a fokozatokon, melyeket elméleti belátás eléje szabott. Csak az érzékszervek gyakorlására szolgáló, rendkívül egyszerű, minden mesterkéltségtől mentes, leleményes és elmés eljárásokra utalok, melyek legjellemzetesebben mutatják meg Montessori alapgondolatát és ritka pedagógiai tapintatát.
Szívesen vettem ezért, hogy Bardócz Pál úr, e téren legrégibb munkásaink egyike, a vezetésem alatt álló Magyar Pedagógiai Társaság egyik ülésén a "Montessori-módszert" szélesebb körökkel is megismertette s örömmel vettem tudomást arról, hogy ez az ismertető előadás, kibővítve és a szükséges ábrákkal ellátva, a székesfőváros áldozatkészségéből külön kiadvány alakjában napvilágot fog látni. Vissza