Orsórezgések dinamikája

Előszó

Részlet a könyvből:
"1./ Az orsók idealizálása. A következőkben a különböző orsófajtákat az alábbi idealizált alakban tesszük vizsgálattárgyává. Az orsónak a csapágyazásokból szabadon kiálló szárát súlytalan, hengeres tartósak fogjuk fel, amelynek felső szabad végén egy koncentrált tömegpont helyezkedik el. A csapágyazást a szó matematikai értelmében vett befogásnak tekintjük, azaz feltételezzük, hogy a szabad orsószár alsó végpontjában a deformált semleges szál érintője mindenkor változatlan marad. Az orsót pontosan függőleges helyzetűnek képzeljük el. Meghajtásáról feltételezzük, hogy tiszta torziós nyomatékkal /erőpárral/ történik, nem úgy mint a valóságban, ahol vagy két kerületi erő különbsége /zsinór, vagy szalag meghajtás esetén/, vagy egyetlen, fognyomás formájában fellépő kerületi erő bizonyos sugáron működve fejti ki a szükséges forgató hatást, amellett azonban egyszersmind az orsó eredeti szimmetria tengelyére illeszkedő sikban hajlító nyomatékot is létesit.
Az ilyen természetű idealizálás többé-kevésbbé elfogadható módon tudja első közelitésben helyettesíteni a valóságos orsókat, akár pl. egy szárnyas orsóra gondolunk, amelynek felső szabad végére a szárny van felékelve, akár egy gyürüs, vagy szelfaktorfonó orsóra, amelynek felső végén a felhúzott hüvely és az azon bizonyos mértékig kialakult csévetest helyezkedik el." Vissza