Mindnyájan voltunk egyszer az Akadémián...

Előszó

Mindnyájan voltunk egyszer az Akadémián... - hányszor zengett így a dal és a szó!
Szóban, írásban legutóbb 1969-ben, amikor megjelentettük e sorozat első kötetét, ahol utaltunk rá, hogy ennek az európai intézménynek soproni öröksége az Erdészeti és Faipari Egyetemre vár. Ezzel a második kötettel azt szeretnénk bizonyítani, hogy az ősi Alma Mater mindig őrzi és őrizni fogja nemes hagyományait.
Szeretnénk folyamatosságot teremteni és biztosítani mindennek, ami jó, helyes és előbbre visz! Jubileumi kiadványunk második kötete mindenekelőtt ezt a célt szolgálja. Előbbre vinni ennek az ősi intézménynek erdészágát tisztességesen, becsületesen, korunk követelményének megfelelően, nem feledve nagy professzorunk, erdészettörténészünk szavait: "...midőn gyenge tollamat kezembe fogom... most hatja át egész lelkemet az igaz mondás meggyőző ereje... a történelem lehet egyedül a nemzeti lelkesedésnek és emelkedésnek valódi kútforrása".
Első kötetünkben jeleztük azt is, hogy történelmünk számos eseménye, időszaka még feltárásra vár. Abban a kötetben betekintést nyújtottunk egyetemünk 1919-től 1969-ig terjedő időszakába, mostani kötetünk szeretne újabb fehér foltokat eltüntetni az eddig még egyáltalán fel nem tárt időszakokból. Megint nem törekedhettünk teljességre, mégis reméljük, újabb kötetünk hozzájárul a majd későbbi teljességhez! Vissza