Mételyek I. - Trematodes I.

Előszó

Nem ízeit testű laposférgek. Alakjuk többé-kevésbé megnyúlt, levél-, lándzsa-, nyelv- vagy kúpszerű, de lehet hengeres is. Testükön háti és hasi felület különböztethető meg. Színük általában sárgásfehér, de lehet teljesen átlátszó, sárga vagy vöröses. Nagyságuk meglehetősen változó, vannak 0,2 mm-t alig elérő és 30-50 mm-t meghaladó fajok is.
Testfelületüket sima, tüskés vagy pikkelyszerű képletekkel fedett köztakaró borítja, amelyet a szakemberek egy része kutikulának nevez, míg más felfogás szerint a mételyek köztakarója nem kutikula, s ezért a pseudodermis elnevezés ajánlatos.
A mételyek gazdákon, illetve gazdákban való megtapadását változatos alakú és nagyságú szívókák, bőrredők, pikkelyek, horgok és csappantyúk biztosítják. Közülük a közvetlen fejlődésű mételyeken inkább a kitinszervek, a közvetett fejlődésű mételyeken pedig az izmos szervek a gyakoribbak.
Köztakarójuk alatt különböző irányba lefutó izomrostrétegekből bőrizomtömlő alakult ki, amely a test parenchymaszövetét és az abba beágyazott szerveket fogja körül. A bőrizomtömlő a periferia felől kiindulva körkörös, majd hosszanti, és végül diagonális irányú izomrostokból épül fel.
Szájnyílásuk subterminalis, ritkán terminális, de lehet ventralis helyeződésű is. Gyakran szívókával kapcsolatos. A szájnyílás keskeny csőbe folytatódik, amely általában igen rövid lefutás után a garatba torkollik. Esetenként a garat előtt körkörös kiöblösödés, a garatzsák található. A garatból a rövidebb-hosszabb nyelőcső indul ki, amely a közvetlen fejlődésű mételyeknél hiányozhat is. Belük lehet egy- vagy kétágú. A bélágak vakon végződhetnek vagy egymással egyesülnek. A bél, illetve a bélágak általában egyszerűek, de lehetnek oldalágaik is. A bélágak terjedhetnek a test hátulsó végéig, de vannak egészen rövid belű fajok is. A belek ritkán összeköttetésben állnak az ivarszervekkel (ductus genito-intestinalis), vagy néha a kiválasztóhólyaggal.
Kiválasztórendszerük elővesécske (protonephridium). A kiválasztást a parenchymában szétszórt lángsejtek végzik, amelyekből a kiválasztott folyadék a gyűjtőcsövecskéken keresztül kerül a kiválasztó hólyagba. Ez utóbbi a közvetlen fejlődésű mételyeknél a garat magasságában, a közvetett fejlődésű mételyeknél a test végén nyílik a külvilágra.
Idegrendszerük páros garatfeletti agydúcból, és az ebből előre és hátra kiinduló idegtörzsekből áll. Az idegtörzsekből az izomzathoz és az érzősejtekhez finomabb idegrostok húzódnak. Vissza