kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Gondolat Könyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Könyvkötői kötés |
Oldalszám: | 1.250 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 25 cm x 18 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | A könyvek fekete-fehér illusztrációkat tartalmaznak. |
Előszó | |
Az ember helye a természetben | |
Minden mozog | 17 |
Mozgás a világegyetemben | 21 |
Milyen a kozmikus környezetünk? | 22 |
Hogyan keletkeztek a csillagok és a bolygók? | 23 |
Honnan származnak a csillagok között levő ködök? | 24 |
Hogyan lett a ködből csillag? | 25 |
Hogyan keletkezett a Föld? | 26 |
Mozgás egy fazék vízben | 27 |
Atomok és molekulák | 29 |
Miből áll egy atom? | 30 |
Miből lesz a konyhasó? | 32 |
Hogyan állíthatók sorba az atomok? | 33 |
Hogyan "jelölik meg" az atomokat? | 36 |
Savak, lúgok, sók | 36 |
Kémiai reakciók | 38 |
A szerves kémia: a szénvegyületek kémiája | 39 |
Miből áll az élő anyag? | 41 |
Mi a kolloid állapot lényege? | 42 |
Az élet születése | 46 |
Keletkezhet-e élettelenből ma is élő? | 48 |
Mi különbség van az élettelen és az élő között? | 49 |
Az élőlények: a napfényenergia akkumulátorai | 52 |
Az életfeltételek | 54 |
A környezet | 55 |
Az élettelen környezet | 55 |
Az élő környezet | 59 |
Együttélés és élősködés | 61 |
Ivari kapcsolat és család | 62 |
Az élőlény mint táplálék | 63 |
Az ember és élő környezete | 64 |
Alkalmazkodás - változékonyság | 65 |
A szelekció | 67 |
Mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás? | 67 |
Az élő anyagtól a sejtig | 68 |
A sejtelmélet | 68 |
A sejt belső felépítése | 71 |
Milyen az egysetjű életforma? | 73 |
Hogyan szaporodnak a sejtek? | 73 |
Miért öröklődnek a tulajdonságok? | 74 |
Hogyan lett az egysejtűből soksejtű? | 75 |
Mi a belső környezet? | 76 |
Milyen az állatok szövetei? | 76 |
A tápcsatorna kialakulásának története | 78 |
A légzés históriája | 80 |
A test belső környezetét biztosító szervrendszerek | 81 |
Mi biztosítja a szervezet belső egységét? | 83 |
Hogyan alkalmazkodik a szervezet a környezetéhez? | 84 |
A mozgás históriája | 84 |
Dávid vagy Góliát? | 87 |
Előnyös-e a "hidegvér"? | 88 |
A szülői szeretet története | 91 |
Az ember származása | |
Mit mutat a geológiai óra? | 96 |
Az emlősök kora | 97 |
Élt-e ember a pliocén korban? | 98 |
Az ember megjelensének kora | 99 |
Hogyan számítják ki a jégkorok időtartamát? | 100 |
A jégkorszakok élővilága | 101 |
Az ember emlős ősei | 104 |
Keskeny- és szélesorrú majmok | 106 |
Az emberszabású majmok | 106 |
Mi köti össze az embert az állatvilággal? | 108 |
Az ember eredetének fejlődéstani bizonyítékai | 114 |
Az ember származásának élettani bizonyítékai | 116 |
A kizárólagos emberi tulajdonságok | 119 |
Az első főemlősök csontmaradványainak felfedezése | 120 |
A moicén kor fán élő majmai | 122 |
A botot-ragadó majom | 124 |
Milyen vidéken élt az Australopitheucos? | 127 |
Az összekötő láncszem | 129 |
Vita a jávai leletről | 131 |
A kínai előember | 135 |
A kínai előember tűzpadja és eszközei | 137 |
A heidelbergi előember | 138 |
Milyen a heidelbergi állkapocs? | 139 |
Az afrikai előember | 140 |
Az atlanti előember | 141 |
Milyenek voltak az előemberek? | 143 |
Az ősember | 144 |
Viták az ősember körül | 145 |
Milyen volt a neandervölgyi ember? | 148 |
Az ősember változatai | 149 |
A mai ember közvetlen ősei | 150 |
A cro-magnoni rénszarvas vadász | 151 |
Mit rejtett a gyermekbarlang? | 152 |
Újabb típusváltozatok a mai ember ősei között | 152 |
Ősnéger a Szaharában | 153 |
Az eszközök története | 155 |
A bonckés nyomában | |
Benne volt-e az első emberben az egész emberiség? | 165 |
Hogyan kezdődik az ember élete? | 171 |
Az emberi szervezet első szerveződési folyamata | 172 |
Az emberi test szövetei | 177 |
A mozgásszervek fejlődése | 185 |
A csontváz | 187 |
A csontrendszer | 188 |
A csontok összeköttetései | 188 |
Az izmok | 195 |
A zsigerek | 201 |
A táplálókészülék fejlődése | 205 |
A táplálókészülék felépítése | 207 |
A légzőkészülék fejlődése | 209 |
A légzőkészülék felépítése | 210 |
A vizeletkiválasztó készülék fejlődése | 211 |
A vizeletkiválasztó készülék | 212 |
A nemikészülék fejlődése | 212 |
A nemikészülék felépítése | 214 |
A keringési rendszer fejlődése | 215 |
A keringési rendszer felépítése | 216 |
A vérerek | 218 |
A vérkörök | 218 |
A nyirokerek | 220 |
A belsőelválasztású mirigyek | 220 |
Az idegrendszer fejlődése | 221 |
Az idegrendszer felépítése | 222 |
Az érzékszervek fejlődése | 228 |
Az érzékszervek felépítése | 229 |
A kültakaró | 230 |
Testünk - kívülről | 233 |
Az anyagcsere | |
Az anyagcsere jelentősége | 237 |
A szénvegyületek | 238 |
A szénhidrátok | 241 |
A zsírok | 243 |
A fehérjék | 248 |
Nukleproteinek, nukleinsavak, nukleotidek | 255 |
A fehérjék mint enzimek | 261 |
Az enzimek működés közben | 265 |
A szénhidrátok anyagcseréje | 266 |
A zsírok anyagcseréje | 271 |
A fehérjék anyagcseréje | 274 |
Nukleinsavak anyagcseréje | 279 |
A biokémia kutató módszerei | 281 |
A táplálkozás | |
A táplálkozás jelentősége | 289 |
A tápanyagok | 290 |
A vitaminok | 292 |
Zsírban oldódó vitaminok | 298 |
Vízben oldódó vitaminok | 304 |
Melyek a legfontosabb táplálékaink? | 311 |
Növényi eredetű táplálékok | 316 |
A tápcsatorna | 318 |
Fogsorunk, egyik mindennapi gondunk | 319 |
A fogak romlása | 321 |
Az egészséges fogak érdekében | 323 |
Fogápolás | 324 |
Táplálékfelvétel | 324 |
A nyálelválasztás mechanizmusa | 329 |
A nyálelválasztás vizsgálata | 330 |
A nyálelválasztás szabályozása | 331 |
A nyelés | 334 |
A gyomormozgások | 335 |
A gyomormozgások szabályozása | 341 |
Miért nem emésztjük meg saját gyomrunkat? | 347 |
A fekélybetegségek | 347 |
A bélrák | 350 |
A gyomornedv-elválasztás szabályozása | 350 |
A vékonybél mozgása | 355 |
Miért fordul meg a szög a bélben? | 356 |
A bélmozgások gyeplője | 357 |
A vékonybél és vastagbél határán | 357 |
A bélbolyhok | 357 |
Emésztés a vékonybélben | 360 |
A hasnyálmirigy emésztőnedve | 360 |
Hogyan változik a hasnyálmirigy emésztőnedvének összetétele? | 362 |
Az epe | 363 |
A máj | 363 |
Az epe összetétele | 363 |
Az epetermelés és epeürülés szabályozása | 366 |
Az epekólika | 367 |
Az epekőbetegség | 367 |
A sárgaság | 368 |
A járványos májgyulladás | 369 |
A bélnedv | 370 |
Felszívódás a tápcsatornából | 370 |
A vastagbél működései | 373 |
A székletürítés | 374 |
A székrekedés | 375 |
A hasmenés | 376 |
A "vakbélgyulladás" | 377 |
Bélelzáródás | 378 |
Mi történik a felszívódott táplálékkal? | 379 |
A cukorbetegség | 384 |
A vízháztartás | 384 |
Hogyan oszlik meg a szervezetünkben a víz? | 387 |
A sóháztartás | 391 |
Energiaforgalom a szervezetben | 395 |
Az energiaforgalom szabályozása | 401 |
A gyógyétrendek | 402 |
A cukorbetegdiéta | 403 |
A májbetegek diétája | 403 |
A vastagbélhurutban szenvedő beteg diétája | 403 |
A légzés és a hangadás | |
A légzés jelenőségének felfedezése | 405 |
A légzés szervei | 406 |
Távcsővel a légutakban | 416 |
A tüdő | 418 |
A levegőtenger | 421 |
Búvárharanggal a víz alatt | 422 |
Légzőmozgások | 424 |
Nehéz légzés | 427 |
A tüdősebészet különleges gondja | 430 |
A tüdő levegőbefogadó képessége | 432 |
A gázcsere | 435 |
A tuberkolózis vagy gümőkór | 437 |
A belső vagy szövetlégzés | 440 |
A bőrlégzés | 440 |
A hangadás szervei | 450 |
A hangadás | 455 |
A vér | |
Mi a vér szerepe az ember szervezetében? | 461 |
Melyek a vér legfontosabb feladatai? | 462 |
Mennyi vére van az embernek? | 465 |
Változik-e a vér mennyisége nem és kor szerint? | 465 |
Mi a plazma és az alakos elemek arányának jelentősége? | 466 |
Több vérünk van-e a kövéreknek mint a soványaknak? | 466 |
Hogyan szabályozza a szervezet a keringő vér mennyiségét? | 468 |
Mennyi vért lehet a véradóktól lebocsátani? | 468 |
Mi okozhatja a keringő vérmennyiség csökkenését? | 469 |
Meddig "élnek" a vérsejtek? | 470 |
Mi a lép élettani feladata? | 471 |
Mi történik a lépműködés megváltozása esetén? | 471 |
A lép mint vérraktár | 471 |
Milyen lehetőségeket ígér a csontvelő-átültetés? | 473 |
Mit tudunk a vörösvértestekről? | 474 |
A vörösvértestek hemoglobin tartalmának változásai | 475 |
Megváltozhat-e a vörösvértestek átlagos térfogata? | 476 |
Miért van a vörösvértesteknek oly különleges alakjuk? | 476 |
Miből áll a vörösvértest? | 476 |
A vörösvértestek feloldása, szétesése | 477 |
Hogyan határozzák meg a vér hemoglobin tartalmát? | 478 |
Hogyan képződnek a vörösvértestek? | 478 |
Miért fontos a retikuociták arányának ismerete? | 479 |
Miből építi fel a csontvelő a vörösvértesteket? | 479 |
Milyen alaki eltéréseket figyelhetünk meg a vörösvértesten? | 480 |
A vörösvértestek élettani sajátossága | 480 |
Mi a vérszegénység? | 481 |
Melyek a vérszegénység gyakoribb formái? | 482 |
Mi a fehérvérsejt szerepe? | 483 |
Fehérvérsejt a mikroszkóp alatt | 484 |
Hogyan működnek a többmagvú fehérvérsejtek? | 485 |
Meg lehet-e állapítani a vérről a vizsgált személy nemét? | 486 |
Az eozinofil sejtek működése | 487 |
A bazofil sejtek működése | 488 |
A limfociták | 488 |
A monociták | 488 |
A fehérvérsejtképben mutatkozó eltérések gyakorlati jelentősége | 489 |
A fehérvérsejtek idegrendszeri szabályozásáról | 490 |
Milyen vérkép elváltozásokat eredményez a fehérvérűség? | 491 |
A heveny fehérvérűség vérképe | 491 |
A vérlemezkék működése | 491 |
A vérlemezkék elváltozásán alapuló betegségek | 492 |
A vérlemezkék szerepe a véralvadásban | 493 |
A vérfehérjék | 493 |
Hol képződnek a fehérjék? | 493 |
A folyadékrendszerek közti egyensúly | 495 |
Hogyan vizsgálhatók a vérfehérjék? | 496 |
Az albumin | 496 |
A globulinok | 497 |
A fibrinogén | 498 |
A vas szerepe a vérképzésben | 499 |
Hogyan jut a vas a szervezetbe? | 500 |
A nők vashiánya | 500 |
A vashiány tünetei | 501 |
Hogyan lehet a vashiányt megelőzni? | 501 |
A réz szerepe a vérképzésben | 501 |
A többi fém | 502 |
Miért alvad meg a vér? | 502 |
Milyen tényezők hatására alvad meg a vér? | 502 |
A véralvadás és a vérzéscsillapodás | 504 |
Hogyan rögzül a véralvadék? | 504 |
Véralvadási betegségek | 504 |
A vérképző étrend | 506 |
Milyen ételek tartalmazzák a legtöbb felhasználható vasat? | 506 |
"Vasas" étrend | 507 |
A vérátömlesztés története | 508 |
Transzfúzió régen és ma | 510 |
A szervezet vérellátás ereményei | 511 |
A véradás tudományos alapjai | 512 |
Mi történik a véradó szervezetében? | 512 |
A gyógyító vérpalack | 513 |
Hogyan konzerválják a vért? | 513 |
Mi történik tárolás közben a konzervált vérben? | 514 |
A konzervvér gyakorlati előnyei | 514 |
A plamzakonzerválás jelentősége | 515 |
Vérből készült gyógyszerek | 515 |
Vérpótló oldatok | 515 |
Lehet- e az emberi plazmát állati savóval helyettesíteni? | 517 |
A vérpótlószerek előnyei | 517 |
A vércsoportok felfedezése | 517 |
Hogyan határozzák meg a vércsoportokat? | 518 |
A vércsoportok jelölése és megoszlása | 518 |
Az A alcsoportok | 518 |
Az Rh faktorok és gyakorlati jelenősége | 519 |
Az Rh faktor és az immunizáció | 519 |
Vér-injekció | 520 |
Rh-immunizálódás terhesség idején | 520 |
Hogyan lehet a veszélyeztetett újszülöttet megmenteni? | 521 |
Az Rh-összeférhetetlenség felismerése | 522 |
Az Rh alcsoportokról | 522 |
Gyakorlatilag kevésbé fontos vércsoportrendszerek | 522 |
Az újabb vércsoportrendszerek | 523 |
A vércsoport-szerológia az igazságügy szolgálatában | 523 |
A vérkeringés | |
A vérkeringés általános jelenetősége | 525 |
A keringés mint vízvezetékhálózat | 525 |
A vérkeringés motorja - a szív | 526 |
A vér útja a szívben | 527 |
Az erek | 529 |
Egy vörösvértest utazása | 531 |
Mi készteti működésre a szívet? | 532 |
Az idegrendszer szerepe a szívműködés szabályozásában | 535 |
Az elektrokaridográfia | 536 |
A szívhangok | 537 |
A pulzus | 538 |
A vérnyomás | 538 |
Vérnyomásmérés emberen | 539 |
A vérnyomás idegi szabályozása | 541 |
A keringő vér mennyisége | 542 |
A vérkeringés sebessége | 543 |
A perctérfogat | 543 |
A szív munkája | 543 |
A vérkeringés szabályozása | 544 |
A nehézségi erő és a gyorsulás hatása a keringésre | 547 |
A szív- és érbetegségek elterjedése | 548 |
A szív- és érbetegségek felosztása | 550 |
A veleszületett szívhibák | 550 |
A leggyakoribb szívfejlődési hibák | 552 |
Hogyan ismerhetők fel a szív- és érrendszer fejlődési rendellenességei? | 553 |
A szívsebészet fejlődése | 554 |
A mesterséges téli álom és a szívmotor: a szívsebészet jövő fejlődésének alapjai | 555 |
Szívfelélesztési kísérletek | 557 |
Gyulladásos szívmegbetegedések | 558 |
A billentyűhiba (vícium) | 559 |
Az érelmeszesedés | 561 |
Angina pektorisz | 564 |
A koszorúéreláródás - szívtrombózis | 564 |
Magas vérnyomás | 566 |
Az elsődleges magas vérnyomás | 567 |
Az alacsony vérnyomás | 568 |
A sokk | 569 |
A rendetlen szívműködés | 569 |
A szívidegesség | 570 |
A szívelégtelenség - dekompenzáció | 571 |
A kiválasztás | |
A kiválasztás szervei | 573 |
A vese felépítése | 573 |
A vese erei | 578 |
A vese működése: a filtrációs elmélet | 578 |
A szekréciós elmélet | 580 |
Mi történik a glomerulusokban? | 580 |
Mi történik a tubulosokban? | 583 |
Mekkora munkát végez a vese? | 585 |
A tubulusok kiválasztó működése | 586 |
A veseműködés vizsgálata az orvosi gyakorlatban | 588 |
Cukorvizelés és cukorküszöb | 590 |
A vese vérellátása | 591 |
A vese-eredetű magas vérnyomás | 593 |
A veseműködés idegrendszeri szabályozása | 594 |
A vizelet összetétele | 596 |
A kóros veseműködés | 599 |
"Húgyvérűség" ép vese mellett | 601 |
A vesebetegek vizenyője | 603 |
A művese | 604 |
A húgykövek | 605 |
A vizelet kiürítése | 610 |
A bőr | |
A kétarcú szerv | 627 |
A bőr felépítése | 628 |
A köröm | 633 |
A szőr | 636 |
A faggyúmirigyek | 640 |
A verejtékmirigyek | 641 |
A bőr és a hőszabályozás | 643 |
A bőr színe | 644 |
A bőrterületek különfélesége | 646 |
A bőr védőszerv | 647 |
Felszívódás a bőrön át | 649 |
A bőr és a mikroorganizmusok | 650 |
Bőrünk a belső ártalmakkal szemben is védi szervezetünket | 652 |
A bőr elválasztó és kiválasztó szerv | 652 |
Összekötő utak | 653 |
A bőr mint érzékszerv | 653 |
A bőr higiénéje | 655 |
A borotválkozás | 658 |
A szőr és a kozmetika | 660 |
A ruházkodás | 662 |
A bőr betegségei | 663 |
A mozgás | |
A mozgás feladatai | 668 |
A vázrendszer. A szervezet tartószerkezete | 670 |
A porc | 672 |
A csont | 672 |
A csontok vegyi összetétele | 672 |
A csontszövet | 672 |
Csontképződés | 673 |
A csontok növekedése | 674 |
A csontosodás zavara. Az angolkór | 675 |
Az ember magassága | 676 |
A csontváz | 676 |
A csontok alakja | 677 |
A csontok szerkezete | 678 |
Két lábon vagy négy lábon? | 679 |
A csontok egymáshoz illeszkedése | 679 |
Az izületek típusai | 682 |
A felső végtag csontjai és izületei | 682 |
Az izületek típusai | 682 |
A felső végtag csontjai és izületei | 682 |
Az alsó végtag csontjai és izületei | 684 |
A gerincoszlop csontjai és izületei | 687 |
A mellkas csontjai és izületei | 690 |
A medence | 691 |
A koponya felépítése | 693 |
Ortopédia - "testegyenészet" | 697 |
A rándulás | 698 |
A ficam | 699 |
A világrahozott csípőficam | 699 |
A csonttörés | 701 |
A csontgyógyulás | 703 |
Tornázni, gyakorolni! | 704 |
Csontpótlás, izületpótlás | 704 |
Az izomrendszer | 705 |
A harántcsíkolt izmok | 705 |
Amikor az izom összehúzódik | 706 |
Mit látunk az izomroston? | 708 |
Az izomrángás | 708 |
A tetanusz | 709 |
Izomműködés a szervezetben | 709 |
Fáradás, izomláz | 710 |
Az izomrostok stafétája | 710 |
Fáradás, izomláz | 710 |
Az izomrostok stafétája | 710 |
Fáradásmérés emberen | 711 |
Küzdelem a fáradás ellen | 711 |
A fáradtság "átömlesztése" | 711 |
Az izomműködés vegyi alapjai | 712 |
Miből áll az izom? | 712 |
A húsleves rejtélye | 713 |
Az izomfehérjék szerepe az összehúzódásban | 713 |
Az izomműködés energetikája | 714 |
A hullamerevség | 716 |
Az izomkályha | 717 |
Az izom-gép hatásfoka | 719 |
Az izom-gép napi szükséglete | 719 |
Az oxigénadósság | 719 |
Az izomműködés kapcsolata a szervezettel | 720 |
Az izmok elhelyezkedése a szervezetben | 721 |
Az inak | 722 |
A végtagok felépítése. Mozgásszerveink működése | 722 |
A felső végtag felépítése | 723 |
Az alsó végtag felépítése | 726 |
A lúdtalp | 728 |
A végtagok idoma | 728 |
A törzs felépítése | 730 |
A mellkas | 730 |
A hasüreg | 730 |
A sérvek | 734 |
A fej és a nyak felépítése | 734 |
A testtartás | 739 |
Az egyensúlytartás: küzdelem a nehézségi erővel | 740 |
A tónus | 742 |
A járás | 742 |
A járáshoz szükséges energia | 745 |
A futás | 745 |
Az ugrás | 745 |
Postaforgalom az ideg és izom határán | 745 |
A kuráre, a nyílméreg | 746 |
Szókratész kivégzése | 747 |
A kuráréval mérgezett pecsenye | 747 |
A nyílméreg az orvostudományban | 748 |
A megterhelés | 748 |
Gyakorlás - edzés - egészség | 748 |
Munkaélettan | 750 |
Sportélettan | 752 |
Az edzés élettana | 753 |
A mozgáskészség kialakulása | 754 |
Izomrendszer és edzés | 755 |
"Sportszív", illetve "edzett szív" | 755 |
Edzés és légzés | 756 |
Vér és edzés | 756 |
Rugalmatlanság - elkopás -öregedés | 757 |
A mozgás mint gyógytényező | 757 |
Az életfolyamatok szervezése | |
Az idegrendszer jelentősége | 764 |
Az anatómia és élettan harca | 765 |
Egy betű - két elmélet | 768 |
A tigroid rögök | 768 |
A neurofibrillumok | 769 |
Az idegsejt energiagazdálkodása | 769 |
Az agyonhajszolt idegsejt | 771 |
A szervezet legöregebb sejtjei | 772 |
Mi szabja meg az idegsejt alakját? | 772 |
Az ingerületvezetés alapja: az axon és burkai | 774 |
Az ingerület biokémiája | 775 |
"Minden vagy semmi" | 776 |
Az ingerületvezetés lassúsága | 777 |
Az ugráló ingerület | 778 |
A válogató idegrostok | 778 |
A szinapszisok | 779 |
Vita a szinapszis működéséről | 780 |
Az idegsejt működése - "elektromos" szemmel nézve | 782 |
Műidegrendszer | 783 |
Kibernetika | 784 |
Az információ és az automatikus vezérlés (önszabályozás) | 785 |
Elektronikus számológépek és automaták | 788 |
Az élő szervezetek mint önszabályozó rendszerek | 791 |
A csillagsejt | 794 |
Az "utcaseprő" sejtek | 795 |
Bevándorlók az idegrendszerben | 795 |
Az ún. "alapállomány"-ról. Létezik egyáltalán? | 796 |
Az idegszövet elektronmikroszkópos szemmel nézve | 796 |
A központi idegrendszer | 797 |
Az agysúly és az értelem | 797 |
A tekervényezettség és az értelem | 798 |
A fehérállomány | 800 |
A kéregalatti dúcok | 801 |
A híd és a nyúlvelő | 803 |
A légzőközpont | 803 |
Az agyidegek | 804 |
Az "agytörzsi lény" | 808 |
A gerincvelő | 820 |
Az egyszerű reflex | 812 |
A gerincvelői lény | 814 |
Az agykéreg | 814 |
Az agykéreg szövettani felépítése | 820 |
A homloklebeny | 821 |
A fali lebeny | 828 |
Híradás az idegrendszerben | 831 |
A halántéklebeny | 835 |
A tarkólebeny | 835 |
Az agysebészet | 842 |
A fejfájós ember | 850 |
A jótékony fájdalom | 852 |
Az agy és az elektromosság | 853 |
Az epilepszia | 858 |
A perifériás idegrendszer | 862 |
Az idegésérülések | 867 |
A vegetatív idegrendszer | 868 |
A hipotalamusz | 876 |
A vízháztartás | 880 |
A hőszabályozás | 880 |
Hideg-e a "hidegvérű ember" vére? | 880 |
A gyógyító láz | 883 |
A gyógyító "hidegvérűség" | 884 |
A vegyi szervezés | 884 |
Az agyalapi mirigy | 889 |
Az elülső lebeny | 898 |
Az agyalapi mirigy és a hipotalamusz összjátéka | 899 |
A pajzsmirigy | 900 |
A mellékpajzsmirigy | 906 |
A hasnyálmirigy | 909 |
A mellékvese | 914 |
A mellékvese velő | 920 |
Cannon és Selye | 921 |
A petefészek | 923 |
A tejelválasztás | 926 |
A here | 927 |
Az érzékszervek | 931 |
A tapintás | 932 |
A hőérzés | 935 |
A fájdalomérzés | 936 |
Az ízlelő analizátor | 937 |
A szaglás | 939 |
A szaglószerv érzékenysége | 940 |
A hallás és egyensúlyozás szerve | 942 |
Az ingervezető rendszer | 942 |
A fülkagyló | 943 |
A hallójárat | 943 |
A dobhártya | 944 |
A dobüreg | 945 |
Az ingerelosztó rendszer | 950 |
Az átalakító rendszer | 954 |
Az ingerületvezető rendszer | 955 |
Az ingerületfelfogó rendszer | 957 |
A fül vizsgálata | 958 |
A belsőfül megbetegedései | 960 |
Idegeredetű halláscsökkenések | 960 |
A hallókészülék | 962 |
Az egyensúlyérző rendszer | 963 |
A látás | 965 |
"Lelki szemeink". A lelki vakság | 965 |
A fényérzékeléstől a komplex látásig | 967 |
Szemünk felépítése | 968 |
A látás mint vegyi folyamat | 973 |
Kétféle alkalmazkodás: akkomodáció és adaptáció | 975 |
A farkasvakságról | 975 |
Színek és hullámhosszok | 976 |
Miért járunk nyáron fehér, télen sötét ruhában? | 977 |
A természet palettája | 977 |
Hogyan látjuk a színeket? | 978 |
A színvakság és a színtévesztés | 979 |
A szem optikai működése | 980 |
Mi tökéletesebb: a szemünk vagy a fényképezőgép? | 980 |
Amit a szemlencse különböző fénytörési állapotairól tudni kell | 980 |
Az öregszeműségről | 982 |
A jövő szemüvege | 986 |
A látás élettana | 987 |
A szemészeti vizsgálat | 993 |
Szemészeti vizsgálóeszközök | 994 |
A szem nemcsak a lélek tükre - hanem a testé is | 995 |
A szem betegségeiről. Gyulladások | 996 |
Az "egyiptomi" szembetegségről | 997 |
A szem sérülései | 997 |
A hályogokról | 999 |
Glaukoma | 1000 |
A látóhártya leválásáról | 1002 |
A kancsalságról | 1004 |
A szem járulékos szerveinek betegségei | 1005 |
A látás és világítás higiénje | 1007 |
A szervezés legmagasabb formája | 1008 |
A forradalmi gondolat nagy bizonyítója: Pavlov | 1010 |
Az új tudomány alapjai: a feltételes és feltétlen reflexek | 1010 |
A második jelzőrendszer | 1016 |
Az intelligencia | 1019 |
Az ismeretszerzés élettana | 1020 |
Milyen magyarázatot ad a fiziológiai lélektan? | 1021 |
Az emlékezés élettana | 1023 |
Az akarak élettana | 1023 |
A lelki alkat | 1026 |
A neurózis | 1028 |
Alvás és hipnózis | 1030 |
A hipnózis és a szuggesztió | 1031 |
A pszichiátria | 1032 |
Milyen betegségekkel foglalkozik a pszichiátria? | 1034 |
A kutatás irányai | 1035 |
Gyógyító eljárások | 1036 |
Kórlélektani tünetek | 1038 |
Pszichiátria és művészet | 1041 |
A megtermékenyítéstől a halálig | |
A szaporodás formái | 1044 |
A férfi szaporító szervek és működésük | 1046 |
A húgycső | 1049 |
A hímvessző | 1049 |
A férfi szaporító szervek betegségei | 1050 |
Öregkor a férfi szaporító szerveiben | 1055 |
A férfi magtalanság problémája | 1057 |
A női szaporító szervek | 1058 |
A hüvely | 1060 |
A méh | 1062 |
A két petevezető vagy méhkürt | 1064 |
A petefészek | 1064 |
Az emlők | 1065 |
A nők szaporító szerveinek működése | 1066 |
A megtermékenyítés | 1072 |
Az ikrek | 1073 |
A magzat fejlődése a méhben | 1075 |
A terhesség | 1079 |
A terhességi szövődmények | 1082 |
Terméketlenség, magtalanság: a női szaporító szervek megbetegedései | 1085 |
Fejlődési rendellenességek | 1086 |
A gyulladásos megbetegedések | 1087 |
Helyzetváltozások | 1088 |
Daganatok | 1088 |
Vérzési rendellenességek | 1090 |
A petefészek belsőelválasztású működése | 1091 |
A méhenbelüli fejlődés | 1092 |
A magzati forma kialakulása | 1102 |
A szülés | 1109 |
A gyermekágy | 1115 |
Növekedés és fejlődés a születés után | 1116 |
A gyermek szellemi fejlődése | 1124 |
A csecsemőkor | 1126 |
Az óvoda előtti vagy kisgyermekkor | 1128 |
Az óvodáskor | 1130 |
A kisiskolás kor | 1132 |
A prepubertás kora | 1134 |
A pubertás kora | 1138 |
A posztpubertás | 1138 |
A csecsemő és a gyermek életmódja | 1139 |
Öregedés - élettartam - halál | 1146 |
Egészség, betegség | |
Szervezet - környezet | 1154 |
A külső és belső környezet | 1154 |
Egészség | 1155 |
Betegség | 1155 |
A környezet jelentőségének felismerése | 1156 |
Természetes és mesterséges külső környezet | 1157 |
A környzet tényezői | 1157 |
A kórokok | 1158 |
Az élettelen környezeti tényezők és kórokozók | 1159 |
A klíma | 1161 |
Az időjárás és a klíma hatása az emberre | 1163 |
Az időjárási frontok | 1164 |
Fronthatások, frontbetegségek | 1165 |
Az évszakos betegségek | 1166 |
Évtizedes változások a fertőző betegségek gyakoriságában | 1167 |
A betegségek előfordulása különböző éghajlatú földrészeken | 1167 |
Az egyéni klíma tényezői | 1168 |
A lakás | 1169 |
A ruházat | 1169 |
Az ivóvíz | 1170 |
A házi szemét | 1170 |
A talaj | 1170 |
Biológiai vagy élő kórokozók | 1170 |
Többsejtű állatok | 1173 |
Egysejtű állatok | 1173 |
Baktériumok | 1174 |
Rickettsiák | 1194 |
Vírusok | 1195 |
A fertőzés fogalma és lényege | 1202 |
Belső környezeti biológiai tényezők | 1205 |
A szervezet ellenállását megváltoztató tényezők | 1206 |
A betegség keletkezése | 1207 |
Megelőzés, gyógyítás, egészséges életmód | 1209 |
Név- és tárgymutató | 1211 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.