Baja város oktatás- és iskolatörténete a 19. század végéig

Előszó

Baja históriájának részletes leírásától itt és most eltekintünk. Történetének egy jelentős időszakát - a kezdetektől 1944-ig - már feldolgozták és az meg is jelent 1989-ben. A kutatók leírása szerint, már az őskorban is ember által lakott terület volt, amelyet a különböző időszakokban végzett régészeti leletek is bizonyítanak. Megőrizte lakottságát - amely döntően szerb volt - a középkorban is. A gyakran változó földbirtokos uraik gondoskodása segítette az itt élő lakosságot, egymás ellen viselt háborúik, csatáik gyakran visszavetették a megtelepedni vágyók életviszonyait. A mohácsi csatavesztés következményeként, illetve Buda 1541-ben török által történt elfoglalásával a budai vilajet náhije székhelye lett. Iványi István Bács-Bodrog vármegye földrajzi és történelmi helynévtára c. művében Baja lakosságát az 1500-as évek végén a töröknek adózó - 18-22 - házak számával érzékeltette. A város és környéke, amely a középkori Bodrog vármegyéhez tartozott, lakosságának egy részét a török megszállás alatt is megőrizte. Kereskedelmi kapcsolata a piacaira bejáró falvak lakosságának számát figyelembe véve 15-17 köziségre terjedhetett ki. Egy 1578. évi adóösszeírás szerint a 114 adófizető családfőből török 89, délszláv 25 volt. A török adózók közül nem kevés azoknak a száma, akik a Bajára jövő és az innen kiinduló hajós kereskedelemben voltak érdekeltek. A város révkikötője forgalmának legnagyobb részét a bor és a gabona jelentette, amelyeknek megtermelésében a helybeli és a környék falvainak délszláv lakói jeleskedtek. Virágzott a térségben az állattartás. A város környékében tíz malom őrölte a megtermelt gabonát. Baja a török elleni felszabadító harcok eredményeként már 1687- ben visszanyerte szabadságát. Ezzel együtt kellett elviselnie a lakosságnak az itt átvonuló, illetve megszálló seregek minden erőszakosságát, durvaságait. Történetének, jövőjének egyik meghatározó eseménye 1696. december 24. Vissza