Általános Zenetörténet I.

A legrégibb időktől a jelenkorig/I. kötet A legrégibb időktől 1600-ig

Szerző

Budapest

'Dr. Molnár Géza: Általános Zenetörténet I. ' összes példány

Kiadó:	Rozsnyai Károly Könyv- és Zenemű-Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1922
Kötés típusa:	Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám:	214 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér illusztrációkkal, kottával. Irta Dr. Molnár Géza Orsz. M. Kir. Zeneakadémiai tanár, egyetemi m. tanár. Nyomtatta Révai és Salamon Könyvnyomdája, Budapest.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ez a munka visszaadja zenetörténeti előadásaim gondolatmenetét. Felöleli azt az anyagot, amellyel hallgatóim az orsz. magy. kir. zeneakadémián két éven át foglalkoznak, azok számára pedig, akik az... Tovább

Tartalom

Az ó-kor homofon zenéje. (Keleti népek)
Néhány általános kérdés (A zenetörténet tanulságai., Mióta van zene?, A zenetörténet felosztása., A zenetörténet forrásai)	3
Egyptom (Az ásatások eredményei., Hangszerek., 18 ábra)	5
Kina (A skálák., Hangszerek., Négy kinai dallam., 4 ábra)	9
India (A 22 foku skála., írásmódok., Hangszerek., Négy hindu dallam., 3 ábra)	13
Az asszirok, babiloniak és héberek zenéje (7 ábra)	21
Az arabok és perzsák zenéje (A 17 foku skála., A hangsorok., Hangköz-elmélet., Hangszerek., Nyolc dallam., 4 ábra)	23
Görög zene (Vers és zene kapcsolata., A reánk maradt dallam-emlékek., A skálák., Transzpoziciók., Konzonanciák és disszonanciák., Homofon vagy polifon zene?, Három dallam., 7 ábra)	32
A hanyatlás kora (A római világ., 10 ábra)	46
Adatok az ó-kor homofon zenéjéhez	49
A középkor homofon zenéje
A keresztény zene kibontakozása	53
Abrus püspök (Zsoltárok, canticumok, antiphonák, responsoriumok, hymnusok, tropusok, jubilációk, sequenciák., Skálák., Öt dallam)	55
Nagy Gergely pápa (A legrégibb kéziratok., A hangsorok., A módosító jelek, valamint a "dur" és "moll" keletkezése., Négy dallam)	59
Szolmizáció és mutáció (Arezzoi Guido., A hexakordok., A mai solfeggio és vokalizácio.)	64
A kromatika története (Musica ficta., Paduai Marchettus., Az első kromatikus téma., A temperált hangolás előtti kor)	67
Átmenet a mai hangnemekre	70
Adatok a középkor keresztény zenéjéhez	78
A középkor többszólamu zenéje
A többszólamuság (Scotus Erigena és Hucbald., Organum, gymel, discantus, fauxbourdon)	77
A középkori fejlettebb többszólamuság (A tercek és szextek konzonanciája., A tiltott párhuzamok., A feloldás törvénye., A francia ars antiqua., A firenzei ars nova., A discantus-ok nevezetesebb formái: motetus, rondellus, conductus, ochetus, stb., A caccia., Kánon és többszörös ellenpont., Négy dallam)	81
Adatok a középkori többszólamuság történetéhez	92
A középkori hangjegyirás (Neumák., Bizanci írás., Romanus-féle betűk., Hucbaldus vonalai., Hermannus Contractus., A vonalrendszer kialakulása., A kulcsok keletkezése., Korál-hangjegyek., A hangjegynyomás., Menzurális hangjegyek., Az ütemnemek, a tempók, az időegység., Az ütemvonal és a hangjegyfejek kikerekítése., Franciák és olaszok, mint a hangjegyírás fejlesztői., Orgona-tabulatura, olasz, francia, és német lant-tabulaturák., Dinamikai előjegyzések., Hét dallam., 9 ábra)	93
Adatok a középkori hangjegyírás történetéhez	135
A középkor világi zenéje (A legrégibb kéziratok., A népdal., Trubarudok, Minnesingerek és mesterdalnokok., Német, olasz, francia többszolamú dalok (villanella, frottola, chanson stb), a spanyol Cancionero., Öt dallam., 2 ábra)	136
A középkori hangszerek (Hárfa, a lant-család, rotta, pszalterium, chrotta, lyra, rebec, fidula, gigue, viella, tromba marina, organisztrum, clavicordium, clavicymbalum, fuvola, chalumeau, bombardo, görbe kürt, zink, szerpent, duda, trombita, puzón, kürtök, orgona., 35 ábra)	147
A 15. század mesterei (Angolok: Dunstaple stb., Az első németalföldi iskola: Binchois, Dufay stb., A mise, gyászmise, motett, lamentáció, magnificat, passzió., Az a cappella-stilus., A második németalföldi iskola: Okeghem, Bushois, Hobrecht., Josquin de Prés., A hangjegyek szinezése., A németalföldiek technikája., Franciák és németek., Hat dallam)	156
A 16. század mesterei (A harmadik németalföldi iskola., A madrigál., Arcadelt, Festa, Vicentino, Gesualdo di Venosa, Gastoldi, Luca Marenzino stb., Willaert és az első velencei iskola., Cipriano di Rore, Porta, Zarlino, Croce., A dur- és moll-akkord., Az önálló hangszeres zene: fantázia, ricercare, praembulum, intonáció, toccata, szonáta.)
(Andrea és Giovanni Gabrieli., A konczert., Banchieri., Viadana., A számozott basszus., Az első orkeszter., Alessandro de Grandi és a kantáta., Orlando di Lasso., Palestrina., A római iskola., Festa, Animuccia, Morales, a két Nanini, a két Anerio, Suriano, Giovanelli, Vittoria, Guerrero., Az oratorium., Jannequin és a francziák., A német mesterek: Senfl, Mahu, Hasler, stb., Az angol madrigál- és zongora-irodalom: Tallis, Byrd, Gibbons, Bull, Dowland, Morley, Bennet., A protestáns korál., Összefoglaló adatok a középkorról., Két dallam)	187-214