1.061.942

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Általános és szervetlen kémia

Szerző
Lektor
Debrecen
Kiadó: Debreceni Agrártudományi Egyetem
Kiadás helye: Debrecen
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 216 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A természettudomány mindazoknak a tapasztalatoknak és kísérleti eredményeknek rendezett összessége, melyeket az emberiség a természeti jelenségek tanulmányozása során napjainkig felhalmozott... Tovább

Előszó

A természettudomány mindazoknak a tapasztalatoknak és kísérleti eredményeknek rendezett összessége, melyeket az emberiség a természeti jelenségek tanulmányozása során napjainkig felhalmozott Ismeretanyaga kezdetben egy ember által is áttekinthető és befogadható volt. Az ismeretek halmozódásával azonban a természettudomány különböző tudományágakra tagolódott. Elkülönült egymástól a fizika , a kémia és a biológia. A fizika az anyagra általában jellemző, a kémia az anyagok fajlagos tulajdonságaival foglalkozik. A kémiai változás az anyag valamennyi tulajdonságának ugrásszerű megváltozását vonja maga után. A fizika és a kémia törvényei egyetemes érvényűek, ezért bármely ágával foglalkozunk is a természettudománynak, fizikai és kémiai ismeretekre szükségünk van. A természettudomány megfigyeléseit és kísérleti eredményeit a matematika felhasználásával írja le. A kémia fejlődéstörténete az ókorba nyúlik vissza. Már az ősi Egyiptomban ismerték az üveg-, cserép-, szesz-, valamint a szappangyártást és a nemesfémkohászatot. Jó minőségű festéket is készítettek. Indiában, Mezopotámiában és Kínában időszámításunk előtt háromezer évvel már előállítottak vasat, rezet, ólmot és ezüstöt. A kémia elnevezés feltehetően az egyiptomi "chemi" (fekete) szóból származik. A Nílus deltájának fekete humusztalajú vidékét jelölték így és az arabok közvetítésével al-kimia szóként honosodott meg Európában. Az alkohol "al-kohlu", vagy az alkáli "al-kaljun" elnevezés arab eredetét őrzi. A görögöknél Platón az anyagok végnélküli oszthatóságát, Démokritosz az oszthatatlan atomok létezését vallotta és hirdette. Az atomisták tanításait az egyház feledésre kárhoztatta, és a középkorban Platón nyomán Arisztoteiész (i.e. 384-322) elképzelését tette uralkodóvá. E szerint minden létező anyag négy alapvető tulajdonság, "princípium" egyesülése révén jön létre. Az ősanyag társulva a meleggel és a nedvességgel a levegőt, a hideggel és a nedvességgel a vizet, a meleggel és a szárazsággal a tüzet, a hideggel és a szárazsággal a földet hozza létre. Vissza

Tartalom

I. AZ ANYAG ÉS SZERKEZETE 5
1.1. A tömeg-, az energia- és az anyagmegmaradás törvénye 5
1.2. Az anyagi rendszerek felosztása 6
1.3. Elem, vegyület, reakcióegyenlet. Az egyszerű és többszörös súlyviszonyok törvénye 7
1.4. Az atomok szerkezete 8
1.4.1. Az atom részei 8
1.4.2. A magerők és az atommag szerkezete 10
1.5. Az elektronburok szerkezete 12
1.5.1. Az atomi részek térkitöltése. Rutherford-féle atommodell 12
1.5.2. Az atomok diszkrét energiafelvétele. A fény kvantumelmélete 13
1.5.3. Spektroszkópia 14
1.5.4. Röntgensugárzás, röntgenszínkép 16
1.5.5. A Bohr- és Sommerfeld-féle atommodell 18
1.6. A kvantummechanikai atommodell 19
1.6.1. A de Broglie hullámok 19
1.6.2. A Schrődinger egyenlet, kvantumszámok 21
1.6.3. Többelektronos atomok 25
1.7. Az elemek periódusos rendszere 26
1.8. Ionok képződése atomokból 32
1.8.1. Ionizálási energia 32
1.8.2. Elektronaffinitás 34
1.8.3. Elektronegativitás 35
1.8.4. Az atomok és ionok mérete 35
2. A MOLEKULÁK SZERKEZETE 38
2.1. Elsődleges kémiai kötések 38
2.1.1. Ionos kötés 38
2.1.2. Kovalens kötés 40
2.1.2.1. Kötő- és lazítópályák 41
2.1.2.2. Datív kötés 44
2.1.3. Fémes kötés 44
2.2. A molekulák geometriája és polaritása 44
2.2.1. Hibridizáció 45
2.2.2. A kötések polarizációja, a molekulák polaritása 48
2.2.3. Kötesrend 51
2.3. Komplex vegyületek 52
2.3.1. Komplex ionok 52
2.3.2. Kelátkomplexek 55
2.3.3. A komplex ionok stabilitása 55
2.4. Másodlagos kémiai kötőerők56
2.5. Nem sztöchiometrikus összetételű vegyületek 58
3. ÖSSZETETT ANYAGI RENDSZEREK 59
3.1. Szilárd halmazállapot 59
3.2. Kristályrendszerek, kristálytípusok 61
3.2.1. Ionrácsos kristályok 62
3.2.2. Atomrácsos kristályok 62
3.2.3. Molekularácsos kristályok 63
3.2.4. Fémrács 64
3.2.5. Polimorfia 65
3.2.6. Az anyagok dielektromos és mágneses sajátsága 66
3.2.7. Vezetők, félvezetők, szigetelők 68
3.2.8. Rácshibák 70
3.3. Cseppfolyós halmazállapot 71
3.4. Gázhalmazállapot 74
3.5. Többkomponensű homogén rendszerek 77
3.5.1. Elegyek, oldatok, oldhatóság 77
3.5.2. Elektrolitok, elektrolitos disszociáció 81
3.6. Híg oldatok törvényei 82
3.6.1. Raoult törvénye 82
3.6.2. Ozmózisos nyomás 84
4. KÉMIAI TERMODINAMIKA ÉS REAKCIÓKINETIKA 87
4.1. Kémiai termodinamika 87
4.1.1. A termodinamika I. főtétele, termokémiai alapfogalmak 88
4.1.2. A kémiai folyamatok iránya, a II. főtétel 91
4.2. Reakciókinetika 97
4.2.1. A kémiai reakciók időbeli lefolyása 97
4.2.1.1. Lassan, de teljesen végbemenő folyamatok 97
4.2.1.2. Megfordítható folyamatok 99
4.2.2. A kémiai reakciók rendűsége
4.2.3. Katalízis, katalizátorok 102
5. PROTOLITIKUS FOLYAMATOK 104
5.1. A kémiai reakciók értelmezése 104
5.1.1. Arrhenius sav-bázis elmélete 104
5.1.2. Sav-bázis elméletek 105
5.1.3. Oxidációs szám 107
5.2. A sók 108
5.3. A vegyületek elnevezése 109
5.4. Disszociációs egyensúlyok 110
5.4.1. A gyenge savak és bázisok disszociációja 110
5.4.2. A pH-fogalma és értelmezése a víz ionszorzata alapján 111
5.4.3. Az erős savak hatása a gyenge savak disszociációjára 114
5.4.4. Kiegyenlítő oldatok vagy pufferek 115
5.4.5. Indikátorok 117
5.4.6. A sók oldhatósági szorzata 120
6. ELEKTROKÉMIA 122
6.1. Az oldatok vezetőképessége 122
6.2. Elektrolízis 126
6.3. Elektródpotenciál 127
6.4. Galvánelemek
6.5. Koncentrációs galvánelemek 131
6.6. Redoxirendszerek, redoxipotenciál 134
6.7. Akkumulátorok 136
6.8. Helyi vagy lokális elemek 137
7. KOLLOIDIKA 138
7.1. A kolloidokról általában 138
7.2. Kolloid rendszerek 138
7.3. A kolloid oldatok tulajdonságai 140
7.3.1. Optikai tulajdonságok 140
7.3.2. A kolloidok mozgása 141
7.3.3. A kolloidok ülepítése 141
7.3.4. A kolloid oldatok szűrése 142
7.3.5. A kolloidok elektromos tulajdonságai 142
7.4. Adszorpció a kolloidokon 143
7.5. Adszorpciós kromatográfia 145
7.5.1. Oszlopkromatográfia 145
7.5.2. Vékonyréteg kromatográfia 146
7.5.3. Megoszlásos kromatográfia 146
7.5.4. Gázkromatográfia 147
7.5.5. Ioncsere-adszorpció 147
7.6. A kolloid oldatok stabilitása 149
7.7. A gélek 149
SZERVETLEN KÉMIA 151
1. A SZERVETLEN KÉMIA HELYE ÉS SZEREPE 151
2. AZ ELEMEKRŐL ÁLTALÁBAN 152
2.1. Az elemek gyakorisága 153
2.2. Az elemek tulajdonságai szerinti megoszlása 153
3. NEMFÉMES ELEMEK 154
3.1. A hidrogén 155
3.2. Nemesgázok 157
3.3. A halogénelemek és vegyületek 158
3.3.1. A fluor (f2) és a hidrogén-fluorid (HF) 158
3.3.2. A klór (cl2) és vegyületei 159
3.3.2.1. A sósav (HC1) és a klórsavak 159
3.3.3. A bróm (Br2) és vegyületei 161
3.3.4. A jód (i2) és vegyületei 161
3.3.5. A halogenidek 162
3.4. Az oxigéncsoport elemei 163
3.4.1. Az oxigén (o2) és vegyületei 163
3.4.1.1. A víz (h2o) 165
3.4.1.2. A hidrogén-peroxid (h2o2) 169
3.4.2. A kén (Ss) 169
3.4.2.1. A kén oxidjai és oxisavai 170
3.4.2.2. Kén-hidrogén (h2s) 172
3.4.2.3. A szénkéneg vagy szén-diszulfid (cs2) 172
3.4.3. A szelén (Se) 172
3.5. A nitrogéncsoport elemei 173
3.5.1. A nitrogén (n2) 173
3.5.1.1. Az ammónia (nh3) 174
3.5.1.2. Nitrogén-oxidok 175
3 5.1.3. A salétromsav (hno3) 176
3.5.1.4. N-tartalmú szervetlen vegyületek 178
3.5.2.1. A foszfor vegyületei 179
3.6. A széncsoport elemei 181
3.6.1. A szén (C) 182
3.6.1.1. Szén-monoxid (CO) 183
3.6.1.2. Szén-dioxid (CO2) 183
3.6.1.3. A szénsav és sói 183
3.6.2. A szilícium és vegyületei 184
3.6.2.1. A kvarc (SÍO2) 184
3.6.2.2. A szilikátok 185
3.6.3. A bór (B) 190
4. FÉMES ELEMEK 191
4.1. Az alkálifémek 193
4.1.1. A nátrium és vegyületei 194
4.1.2. A kálium és vegyületei 196
4.2. Az alkáliföldfémek 196
4.2.1. A magnézium és vegyületei 197
4.2.2. A kalcium és vegyületei 198
4.3. A p mező fémes elemei 199
4.3.1. Az alumínium és vegyületei 200
4.4. A d mező elemei 201
4.4.1. A vascsoport 201
4.4.1.1. A vas és vegyületei 202
4.4.2. A rézcsoport elemei és vegyületei 203
4.4.3. A cinkcsoport elemei 204
4.4.4. A krómcsoport elemei és vegyületei 205
4.4.5. A mangáncsoport elemei és vegyületei 205
4.5. Oxidok, hidroxidok és oxisavak 206

Dr. Mirkó Lajos

Dr. Mirkó Lajos műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Mirkó Lajos könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem