Előszó
Festett textíliákkal már a legrégebbi történelmi időkben találkozunk. Nehéz megállapítani, hogyan festették ezeket a ruházati célokra használt anyagokat: a festék vizes oldatába mártva az anyagot, vagy úgy, hogy arra a mintákat, ornameseket kézzel, ecsettel vitték fel. Az utóbbi módszert nevezzük egyébként a textíliák kézi festésének.
Tény, hogy vannak textíliák már a legrégebbi időkből is, amelyekre a mintákat különféle festékkel kézi úton vitték fel, rajzoltak rá. Különösen Keleten, Japánban és Kínában terjedt el ez a módszer, és a mai napig gyártanak ott kézzel festett textíliákat, falvédőket. Az ún. lekötözéses: ikat-, plangi-technikák kialakulási helye Dél-Amerika volt. Igen sok, még az inkák idejéből maradt textilemlék bizonyítja ennek a sajátos technikának ősi voltát.
A kézzel festett és ruházati célokra legnagyobb mennyiségben felhasznált textíliák tulajdonképpeni szülőhazája Jáva és a kelet-indiai szigetek. A jávai batikolt szövet az egész világon ismert egzotikus és keresett textília, és ma is komoly kiviteli cikke szülőhazájának. Nem tudunk arról, hogy más helyeken is foglalkoztak volna hozzá hasonlóan, iparszerűen a textíliák kézi festésével. A világ majdnem minden részén találunk azonban népművészeti jellegű, kézzel festett textíliákat. Így egyes nagy idegenforgalmú helyeken (pl. a Magas-Tátrában stb.) is kaphatók kézzel festett emléktárgyak (zsebkendők, kendők, faliképek, nyakkendők). E termékeknek művészi vagy használati értéke többnyire csekély.
Hazánkban 1944-ig szintén csak kis számú művelője volt e szakmának, s főleg jávai batikutánzatokat készítettek. Hosszú időn át festésnek neveztek minden olyan kezelést, amelynek segítségével valamilyen anyagnak - így a textíliáknak is - színét megváltoztatták. A színt adó kezelések és anyagok egyre nagyobb differenciálódása azonban szükségessé tette a fogalmak pontosítását is.
Így ma - különösen a textiliparban festésnek nevezzük azokat a műveleteket, amelyeknek során a színt adó anyagokat, általában oldhatatlan színes porokat, az ún. pigmenteket, valamilyen kötőanyaggal visszük fel a textíliára. Ezek a festékek, a falfestéshez hasonlóan, a szálasanyagokon megtapadnak és annak többé-kevésbé tartós festődését eredményezik.
Azt a folyamatot, amelynek során az általában vízben oldható színezőanyag, a színezék a szálasanyaghoz és benne közvetlenül, különféle kémiai, fizikai kötőerőkkel, kötőanyag nélkül kötődik, színezésnek nevezzük.
Miután e könyvben ismertetett eljárások során a színt adó anyagoakt, pigmenteket vagy színezékeket mindig kézzel és valamilyen anyag segítségével visszük fel a textíliára, és csak egy későbbi rögzítési művelet (hőkezelés vagy gőzölés) során rögzítjük azokat a textílián, a műveleteket egységesen kézi festésnek nevezzük.
Vissza