Előszó
1950-ben kezdtem mérnöki munkámat a II. Hídépítéstani Tanszéken, amelynek dr. Mihailich Győző ny. r. tanár volt a vezetője. Ő hívott a tanszékre. Akkor már 73 éves volt és tele volt tenni akarással. Közelről láttam az oktatót, a zseniális szervezőt, a kitűnő embert.
Akkor vasárnaponként is bejártam a tanszékre (az albérlet nem volt alkalmas munkára), találkoztam vele. Kérdi: maga nős? Nem, professzor úr. Akkor minek jár be vasárnap? Mondom, hogy itt nyugodtan tudok dolgozni. Persze hozzátette, hogy ha valamire vinni akarja, akkor szeretni kell azt, amit csinál, és alkotni csak szenvedéllyel szabad.
Akkortájt indult el a kutató munka a tanszéken, Kilián Józseffel kitaláltuk, hogy együtt kutatunk. Úgy gondoltuk, hogy a „békaperspektíva" adta nehézségeket könnyebben áthidaljuk. Professzor úr, aki az MTA Műszaki Tudományok Osztályának elnöke volt, aki felkarolta a fiatalokat, javasolta, hogy kutatási eredményeinket az akadémián ismertessük. így tartottunk 1953-ban előadást „Hajlított vasbeton tartók törési eredményei és az új vasbeton szabályzat" címmel. Meghatott engem az is, amikor a vita során dr. Schwertner Antal docens és dr. Csonka Pál professzor - hazánk két élenjáró statikusa - azt mondták egymásnak, hiszen te nem érted a statikát. Ok még tudtak és mertek nyíltan, őszintén vitatkozni. Nem haragudtak egymásra. Hetenként összeültek egy-egy vasbeton probléma megvitatására. Azután ez az őszinte vita fokozatosan csökkent, a tudomány is árucikk lett, amit el kell adni.
Ahogy telt az idő, egyre inkább éreztem, hogy dr. Mihailich Győző életét, munkásságát meg kellene ismertetni a mai ifjúsággal, középkorosztállyal azért, hogy életét példának tekintsék.
Az is motoszkált bennem, hogy tőlünk, volt munkatársaitól várható el életművének a megírása. Amikor azonban nekiálltam kitűnt, milyen keveset tudok róla. Az is hamarosan kiderült, alig van olyan ember, aki vele élt, vele együtt dolgozott és vannak megbízható emlékei.
A könyv megírása során maximálisan törekedtem a biztos forrásokra (könyvek, cikkek, egyetemi tanácsi, rektori tanácsi jegyzőkönyvek, az MTA Műszaki Tudományok Osztálya jegyzőkönyvei). Elsősorban Mihailich saját írásműveit használtam fel. Elnézést kérek az olvasótól, hogy meghagytam a korabeli mértékrendszert (pl. erő dimenziója kg, t, feszültségé kg/cm2, tömeg helyett súly, testsűrűség helyett térfogatsúly).
Vissza