Előszó
A "Mechanika V." c. tantárgyat a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karán a nappali és levelező tagozat járműgépész és gépesítési szakos hallgatóinak oktatjuk. A tantárgy oktatása az 1978-ban bevezetett új tanterv keretében 1982-ben kezdődött meg. Az új tanterv szerint a szakmai alapozást szolgáló alsóbb éves klasszikus műszaki mechanikai képzés (statika, szilárdságtan, kinematika, kinetika, lengéstan, mechanizmusok elmélete, könnyű- és tartószerkezetek) óraszáma jelentősen csökkent és a felszabaduló tanulmányi idő fordítható az utolsó félévben a Mechanika V. c. tantárgy oktatására. Természetesen a csökkentett alapozó mechanika oktatás csak egyes hagyományos - a csatlakozó szaktárgyak megértését azonban nem zavaró - tananyagrészek elhagyásával valósulhatott meg. A Mechanika V. tantárgy alapvető feladata ezért a gépészmérnök képzésben nélkülözhetetlen, eddig azonban hiányzó fejezetek pótlása. Az utolsó éves hallgatók szakmai felkészültsége, matematikai ismerete lényegesen mélyebb, mint az alsó évfolyamokon tanuló társaiké, így a hiányok pótlása mellett - építve az alapozó mechanikában már megszerzett ismeretekre - a továbblépést is célul tűzhettük ki:
- Az alapozó mechanikában megismer mechanikai alapfogalmak magasabb színvonalú, igényesebb matematikai apparátussal eleveníthetők fel. Ez elmélyíti és feleleveníti az alapozó mechanikai ismereteket s így előkészít az alkotó mérnöki munkára, melynek szinte minden feladata egyben mechanikai probléma is.
- A tananyagban új, a klasszikus műszaki mechanikában nem szereplő, de a jövendő mérnöki tevékenységben nem nélkülözhető fejezetek is beépültek (pl. a rugalmasságtan alapjai).
- A mobili gépek (járművek, anyagmozgató gépek stb.) tervezésénél nélkülözhetetlen sztochasztikus módszerek ismertetésével olyan új kutatási irányzatok mutathatók meg, melyek részben még kidolgozatlanok, de szemléletformáló hatásuk elősegítheti a magyar gépipari fejlesztés felgyorsulását, ezzel versenyképességének fokozódását. Természetesen ez csak a karon végzett fiatal gépészmérnökök aktív, továbbfejlesztő tevékenységével valósulhat meg.
- A tantárgy oktatásának közvetlen oktatási célja a diplomatervezés előkészítése, hiszen a diplomatervekhez zömmel. ugyancsak mechanikai kérdések kapcsolódnak.
Ez a sokoldalú célkitűzés indokolja a jegyzet heterogenitását, egyúttal a jegyzet "válogatott fejezetek" alcímét. A heterogenitás egyrészt megnehezíti a tananyag megtanulását, hiszen fejezetenként új fogalmakkal kell megismerkedni, részben könnyíti a tanulást, mivel az egyes fejezetek nem épülvén egymásra, függetlenül is tanulmányozhatók, sorrendjük általában felcserélhető. A jegyzetben szereplő tananyagot mindössze egyetlen félévben adtuk elő, így didaktikai szempontból még kiforratlan, útkeresésnek tekintendő. Úgy véltük azonban, hogy a didaktikai tévedések kockázatát is vállalva minél előbb a hallgatóság kezébe kell tennünk a jegyzetet, mert ez a tananyag a szakirodalomból csak rendkívüli fáradsággal gyűjthető össze, az előadásokhoz készült kézírásos jegyzetek még az utolsó tanulmányi félévben sem elegendőek önmagukban az eredményes vizsgálatra készüléshez. Az újszerűség miatt a jegyzet tömör fogalmazású, helyenként vázlatos, viszonylag kevés példát tartalmaz. Nem használja ki az óraszám megszabta teljes terjedelmet.
A szerzők a teljes terjedelmű jegyzetet - több éves didaktikai tapasztalat birtokában - az átdolgozott kiadásban szándékoznak elkészíteni. Ehhez kérik a bíráló, a tantárgy oktatásában résztvevő kollégák, és elsősorban a tantárggyal foglalkozó hallgatók segítségét, észrevételeit.
Vissza