Bunyevácok

Előszó

A trianoni szerződés elvette Magyarországtól a Bácskát is. Erre legerősebb indok, azaz inkább ürügy az volt, hogy a Bácskában állítólag igen nagy számmal élnek szláv népelemek is.
Kik ezek a szlávok?
Szerbek, horvátok?
Szerbek nagyobb tömegben csak a Bácska legdélibb részéhen élnek, de ott is erősen tarkítva magyar, német és sokác elemekkel. De talán Délbácskában sincs még ma sem olyan község, hol a lakosság abszolút többsége szerb volna.
Északbácskában pedig a szerb családok száma az egyéb lakossághoz képest olyan elenyésző, hogy nyilvánvaló, miszerint a bácskai szerbek a legerősebb tendencia mellett sem szolgáltathattak alapot egy nemzetiségi elven alapuló elcsatoláshcz.
Horvátok talán még sokkal kisebb számmal találhatók ezen a területen, de különben is a horvátokat a béketárgyalások népességi adatainál a szerbekkel együvé vették, tehát róluk még kevésbbé lehet szó.
Az az állítólagos szláv népelem, amelyre a szerbek a béketárgyalásoknál építettek s amely valóban tekintélyes számmal lakja a mai Bácska egyes részeit, a bunyevácok volnának.
A bunyevácokat nem szabad összetéveszteni a sokácokkal, akikről még a szerbek sem merik azt állítani, hogy szlávok. A sokácck germán eredetű nép, mely az erős szláv hatás dacára is torzított német nyelven beszél s szokásaiban is, - bár sok szláv szokást átvett (házközösség, zadruga, koló), - nagyrészt megőrizte a germán szokásokat.
Bunyevácok a Bácskában egyes községekben a relatív, sőt néhol az abszolút többségét alkotja a lakosságnak és egyes nagyvárosoknak is ők adják meg a nemzetiségi jellegét. Vissza