Geológia

Bányamérnök hallgatók számára/Kézirat

Szerző

Dr. Mátyás Ernő

Lektor

Dr. Wallacher László

Szép Endre

Budapest

'Dr. Mátyás Ernő: Geológia ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1984
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	372 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	28 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal, melléklettel ellátva. Kézirat, megjelent 105 példányban. Tankönyvi száma: J 14-1326.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A távolabbi jövő konkrét bányászati feladatai az azok megoldására, az egyetem padjaiban készülő bányamérnök-nemzedék számára csak nagyon vázlatosan körvonalazhatók. Az azonban bizonyos, hogy a földkéreg szervetlen és szerves anyagai még nagyon sokáig - évszázadokig - alapvető szerepet kapnak a társadalom napi szükségleteinek kielégítésében. Önmagában ez a körülmény is indokolja, hogy a felnövő mérnök-nemzedék korszerű ismereteket sajátítson el a földkéreg anyagaival, azok előfordulásával, településmódjával kapcsolatosan. A földkéreg anyagának fiziko-kémiai jellemzői, település- és tömegviszonyai alapvetően meghatározzák a hasznos részek, a telepek kitermelését célzó munkák karakterét. Befolyással vannak a bányászati művelési módokra és a nyersanyagelőkészítés technológiájára is. Bányászati tervezés a termelésre kerülő test, telep anyagi minőségi és térbeli ismerete nélkül aligha képzelhető el.
A földkéreg anyagainak megismerése egyike a legősibb ösztönös, majd tudatossá váló emberi tevékenységnek. Nemzedékek tapasztalatainak felhalmozódására, agregálódására volt szükség, hogy a földkéreg anyagaira vonatkozó ismeretek tudománnyá fogalmazódjanak (De Luc 1778: Geológia. Werner G.A. 1782: Geognosia.) Később az ipari fejlődés, a kapitalizmus robbanásszerű nyersanyagéhsége teljesítette ki, avatta önálló tudományággá a Föld és a földkéreg anyagaira vonatkozó, különböző szempontú ismereteket (ásványtan, kőzettan, bányászat, geodézia stb.). Az ismeret felhalmozódás robbanásszerűségét mi sem mutatja jobban, mint hogy napjainkban a fő problémát már a különböző tudomány- és munkaterületek tevékenységének, eredményeinek egyeztetése jelenti. Nem véletlen, hogy a MTA X. Bányászati Osztálya 1972-ben programot fogalmazott meg a földtudományok koordinálásával, a földanyagok használatbavételére irányuló tevékenységek, tudományterületek szintézisével kapcsolatosan. A geonómia nevet kapott (geo=föld, nomosz=törvény)), a földre és a földkéregre vonatkozó tudományágak feltárt törvényeit koordináló egységes földtudományi irányzat napjainkban kezdi betölteni szerepét az ország természeti erőforrásainak, nyersanyagainak tudományos felkutatásában, használatbavételében. (Eocén program, Mátra-hegység érckutatásai.)... Vissza

Tartalom

Bevezetés	5
A földkéreg anyagainak megismerése	5
A földanyagok használatbavétele	5
A geológia elvi feladata	6
Prognózis nyújtása	6
Földanyagok komplex hasznosítása	7
Földanyagok ipari felhasználásra való előkészítése	7
Az emberi megismerés folyamata	7
Földtan mint tantárgy	8
Az ismeretanyag sajátosságai	8
A földkéreg sokkomponensű rendszere	8
Az emberiség meghatározott tér-idő szinthez kötöttsége	8
A földtani ismeretanyag mennyisége és minősége	8
Geológiai szintézis	8
Alapelemek készségszerű ismerete	9
Ismeretanyag elsajátításának célja	9
A földtani ismeretek forrása	9
A földtani folyamatok funkciója	9
A tantárgy elsajátításának módszertani követelményei	9
Az elsajátítandó ismeretek rendszere	11
A földtan mint tudomány	13
A földtan tudománya, fogalmi definíciója	13
Filozófiai alapon	13
Rendszerelméleti alapon	13
Ismeretelméleti alapon	13
Tudománytörténeti megfogalmazásban	13
A földtani tudományok kialakulása	13
Kezdetek	13
Kísérletek a földtani folyamatok értelmezésére	15
A tudomány első megfogalmazásai	15
Robbanásszerű fejlődés	15
A földtani tudomány módszerei	16
Elvi alapok	16
A földtani ismeretek gyűjtésének formái	16
A megismerési módszerek típusai	17
Az anyagi világ hierarchiája	18
Kvarkok	18
Elemi részecskék	18
Atomok	18
Molekulák	23
Kőzetek	23
Földtani testek	24
Kéregelemek	24
A földkéreg és a földalkatú bolygók szilárd kérge	25
A Föld és a bolygók (holdak)	25
A naprendszer	25
Galaxis	26
Univerzum	26
Tágabb kozmikus környezetünk, a Galaxis	27
A kozmikus távolságmérés egységei	27
Kozmikus mozgások nyomonkövetése	28
Csillagméretű objektumok állapotjelző paraméterei	28
A Galaxis szerkezete	31
A Galaxis anyagi összetétele	32
A Galaxisok rendszere és genezise	33
Szűkebb kozmikus környezetünk: A naprendszer	35
Naprendszerünk központi égitestje: a Nap	37
Alaki vonatkozások	37
A Nap anyaga	37
A Nap sajátos jelenségei	39
A napjelenségek értelmezése	39
A Nap kialakulása-fejlődése	41
A világegyetem kémiai elemeinek létrehozása	44
A Nap és a naptevékenység közvetlen földfelszíni kihatásai	44
A naprendszer bolygói	45
Közös általános szerkezeti jellemvonások	45
A bolygópályák	45
A bolygók anyagi összetétele, szerkezete	46
A bolygófelszíni élet problémája	48
A Mars	51
A Vénusz	51
A naprendszer holjai	51
A Föld holdja	53
A naprendszer többi objektumai	54
Meteorok	54
Üstökösök	56
A naprendszer genezise	57
A Föld mint égitest	59
Külső geoszférák	59
Atmoszféra	61
A hidroszféra	64
Kontakt geoszférák	66
Belső geoszférák	68
A kőzetöv (lithoszféra)	68
A kőzetöv alatti geoszférák	69
A belső geoszférák anyagi összetétele	69
Az anyagi összetétel értelmezése, geofázisok, geokémiai elemcsoportok	79
A Föld geoszféráinak kialakulása	87
A dilatáció	88
A kontrakció	89
A mélyáramok	91
A geoszféra határfelületek elmozdulása	91
Lassú disszipációs földfejlődési modell	92
A földfejlődés általános tendenciája	93
A földkéreg	94
Vastagsága, vertikális nagyszerkezete	94
A földkéreg anyagi összetétele	96
Kémiai összetétel	96
Ásványos összetétel	101
Kőzettani összetétel	104
Az anyagi összetétel tér- és időbeli változásai (A lichoszféra anyagának körforgalma)	105
A lithoszféra anyagi körforgalmának első szakasza: Magmás geofázisok	115
Az intruziós mélység jelentősége	116
A magmaolvadék kémiai összetétele	118
Geofázisok tér- és időbeli változásai	119
A lithoszféra anyagi körforgalmának második szakasza: Üledékes geofázisok	120
Szárazulati felszínek talajövi geofázisai	120
Exogén szubakvatikus geofázisok	127
A lithoszféra anyagi körforgalmának harmadik szakasza: Metamorf geofázisok	130
Általános jellemvonások	130
A folyamat szakaszai	132
Az anyagi összetétel változásai	132
A folyamat természeti megnyilvánulása	134
A lithoszféra anyagi körforgalmának területi és időbeli rendje	135
Az anyagi körforgalom kialakulása	135
Az anyagi körforgalom állandósulása	135
A körfolyamat természeti földfelszíni megnyilvánulása	137
A földkéreg genetikai egységei: kéregelemek	137
A kéregkörforgalom kapcsolatai	138
Az anyagi körforgalom korábbi és jelenlegi területi rendje	138
A földtani testek, mint a földkéreg genetikailag egységes alkotóelemei	147
A földtani testek megismerésének gyakorlati jelentősége	147
A földtani testek, összletek általános jellemvonásai	147
A zonalitás, mint a földtani testek belső struktúrájának legáltalánosabb jellemvonása	148
A földtani mozgásfolyamatok telepképződési kihatásai	149
A magmás mozgásfolyamat liquidmagmás szakasza	151
A magma fogalma és képződése	151
A magmatömegek alakja	152
A magma fizikai állapota	152
A magma anyagi összetétele	153
A magma belső mozgásfolyamatai	153
Az olvadékképződés, vagy anatexis	155
A magma anyagának belső rendeződése: differenciáció	156
A magma külső anyagfelvétele: asszimiláció	157
A magma kristályosodása	158
A magma genetikai típusai: magmaprovinciák	161
A pacifikus magmaprovincia	163
Az atlanti magmaprovincia	163
A mediterrán magmaprovincia	163
A kontinentális magmaprovincia	163
A liquidmagmás földtani testek strukturális alkata	164
A liquidmagmás ércesedés	166
A magma kontaktjának folyamatai	172
A magma és a mellékkőzetek kölcsönhatásainak elvi alapjai	172
A kölcsönhatások kialakulásának természeti lehetőségei	173
A kölcsönhatások, kontakt folyamatok típusai	175
Kontakt metamorfózis	177
Kontakt metaszomatózis	177
A kontakt burok belső struktúrája: metaszomatikus szkarn övek	177
Elsődleges szkarn övek	179
Ellentmondások	179
Másodlagos szkarn övek	179
Metaszomatikus érctelepek	181
A magmás mozgásfolyamat utómagmás szakasza	183
Történeti vonatkozások	183
Az utómagmás anyagmozgás kialakulása	183
Az utómagmás anyag összetétele	186
Elemi összetétel	186
Az ásványos összetétel: kristályosodás	186
A kristályosodás értelmezése	186
Az utómagmás testek belső struktúrája	189
Az utómagmás testek mellékkőzeteinek belső struktúrája	194
A komplex anyagmozgási feszültséglejtő	195
A geofázisok utómagmás elbontási kőzetfáciesei	196
A kőzetfáciesek változékonysága	201
Utómagmás érctelepek	202
A pegmatitos geofázis telepei	202
A pneumatolitos geofázis telepei	203
A hidrotermális geofázis érctelepei	204
A magmás anyagmozgás vulkáni kifejlődése	212
A vulkanizmus fogalma	212
A vulkáni olvadékanyag képződése, a folyamat típusai	213
A pacifikus magmaprovinciában: pacifikus típus	214
Az atlanti magmaprovinciában: óceáni típus	214
A mediterrán magmaprovinciában: mediterrán típus	215
A kontinentális magmaprovinciában: kontinentális típus	215
A kitörési centrumok kialakulása	215
A vulkáni anyag földkéregbeli pályája	215
A vulkáni anyagmozgási pálya jellemző szakaszai	217
A vulkáni pálya kialakulása	217
A vulkáni anyagmozgás szakaszossága, ritmusai	220
A vulkáni anyag összetétele	221
Anyagi elkülönülés	221
Eszményi szélső helyzetben	223
Természetes körülmények között	223
A recens vulkáni működés	223
Pacifikus magmaprovincia	224
Mediterrán magmaprovincia	227
Atlanti magmaprovincia	228
Kontinentális magmaprovincia	229
A vulkáni kőzettestek alakja és belső struktúrája	229
Savanyú exploziós tevékenység	230
A savanyú excrúziós tevékenység	236
Neutrális effúziók	236
Bázikus effúziók	247
A vulkáni működés különös esetei	247
Krátertó kitörések	248
Vulkáni gleccserkatasztrófák	248
Tengeralatti kitörések	248
Vulkánembriók	249
Felszín alatti vulkánosság	249
Álvulkános jelenségek	249
A vulkáni utóműködés	249
Fogalma	249
Kialakulása	251
Vulkáni utóműködés megnyilvánulása, típusai	251
Geotermikus feláramlások okozta mellékkőzet elváltozások, nyesanyagtelepek	254
A külső geoszférák mozgásai és azok hatása a földkéreg anyagára	258
A külső geoszféramozgások általános jellemvonásai	258
A külső geoszférák földkéreg anyagára gyakorolt hatása	259
Az atmoszféra mozgásai	260
Az atmoszféra mint szállító közeg	260
A mozgás kialakulása, típusai	260
A mozgás első eredménye: a szél pusztító munkája (defláció)	261
A mozgás második eredménye: a szél építő munkája (eolikus akkumuláció)	262
A hidroszféra hatása a földkéreg anyagára	263
A kéreg anyagának szelektív fellazítása: mállás	263
A kéreg anyagának szelektív vízi szállítása	267
A folyóvízi szállítás tér- és időbeli intenzitásváltozásai: terász- és törmelékkúp-képződés	269
A jég hatása a földkéregre	273
Általános jellemvonások	273
A magashegységi jégtakaró	275
A poláris jégtakaró	277
A Kárpát-medence negyedidőszaki klímaviszonyai: a hazai jégkorszak	278
Az eljegesedés okai	281
A lithoszféra felszínének gravitációs hatásokra végbemenő mozgásai	281
A külső geoszféramozgások genetikai kapcsolatai	283
A mobilizált kéreganyag lerakódásának törvényszreűségei. Üledékgyűjtők feltöltődési folyamata	285
Általános megállapítások	285
Az üledékgyűjtő medencék típusai	285
A tómedencék feltöltődési folyamata	286
A tómedence képződés	286
A feltöltődési folyamat lényege	287
A feltöltődés belső mechanizmusa	287
A feltöltődési folyamat szakaszai	288
A szakaszok által létrehozott általános üledékrend	290
A földtani múlt üledékekkel kitöltött medencéinek nyomozása	290
Az általános üledékrend szingenetikus zavarai: üledékritmusok	297
A klíma hatása a medencefeltöltő üledékek minőségére: a medencék klimatikus típusai	298
Geoszinklinálisok feltöltődési folyamata	306
A feltöltődés szakaszai	307
A geoszinklinális összletek, mint a feltöltődési folyamat eredményei	311
Hasznosítható nyersanyagok képződésének lehetőségei, az orogenezis nyersanyagszériája	312
A Kárpát-medence fejlődéstörténete a geoszinklinális orogenetikus folyamatok tükrében	317
A föld globális orogenezisei	321
A kéregrészek elmozdulásainak felszíni és kéregszerkezeti kihatásai	325
A földkéreg geológiai mozgásfolyamatainak időrendje	333
A földtani kormeghatározás módszerei	333
Relatív kormeghatározási módszerek	334
Közelítő abszolút kormeghatározási módszerek	340
Az abszolút földtani kormeghatározás laboratóriumi módszerei	340
A Föld őskora: archeozoikum	341
A Föld paleozoos története	341
A kambrium	342
A szilur	343
A devon	343
A karbon	344
A perm	345
A Föld mezozoos fejlődése	347
A triász időszak	347
A jura időszak	349
A kréta időszak	349
A Föld kainozoos fejlődéstörténete	351
A magyarországi eocén	351
A magyarországi oligocén	355
A magyarországi neogén	357
A kéreg fejlődésének utolsó szakasza: a negyedidőszak	361
Az egyes témakörök részletesebb tanulmányozásához javasolható fontosabb áttekintő munkák	363
A tárgykörrel kapcsolatosan megjelenő fontosabb hazai folyóiratok és folyamatosan megjelenő szakirodalmi művek	365
Tartalomjegyzék	367

Témakörök

Dr. Mátyás Ernő

Dr. Mátyás Ernő műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Mátyás Ernő könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem