1.062.799

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Kémia IV.

Fakultatív kémia a gimnázium IV. osztálya számára

Szerző
Szerkesztő
Grafikus
Lektor
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 136 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-17-6478-8
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Tankönyvi szám: 13438.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ez a tankönyv szerves folytatása a hasonló címet viselő III. osztályos „Fakultatív kémia" könyvnek. A kémiai reakciók sebességének és kísérő jelenségeinek, valamint az egyensúly törvényeinek... Tovább

Előszó

Ez a tankönyv szerves folytatása a hasonló címet viselő III. osztályos „Fakultatív kémia" könyvnek. A kémiai reakciók sebességének és kísérő jelenségeinek, valamint az egyensúly törvényeinek megismerése után a IV. osztályban már fel lehet vetni azt az érdekes, de egyáltalán nem könnyű kérdést, hogy milyen tényezők határozzák meg a reakciók irányát. A tárgyalás, amely távolról sem meríti ki a témát és nem téveszti szem elől a fakultatív kémiatanítás célját, több alapvető összefüggés felelevenítésére teremt lehetőséget, és igyekszik a kémiai szemléletet továbbfejleszteni. A következőkben az oldott anyagok reakcióinak olyan áttekintése következik, melyben a reakciók közötti analógia a rendszerező elv és nem az egyes vegyületek különböző viselkedéseinek bemutatása. Ez a törekvés figyelmen kívül hagyja a szervetlen és szerves kémia közötti határvonalat és így a maga szerény keretei között azt a meggyőződést táplálja, hogy a kémia tudománya egységes. A szerzők szándéka szerint a szóban forgó fejezet hivatott a korábban szerzett ismeretek bizonyos átismétlésére. így azon keresztül remélhetően megkönnyíti az érettségire és az egyetemi-főiskolai felvételi vizsgára való felkészülést.
A további fejezetek azt bizonyítják, hogy a kémia megismerése és megtanulása nem csak gyarapítja természettudományos műveltségünket, hanem a gyakorlati életben is gyümölcsözően alkalmazható. A szűkre szabott keret nem teszi lehetővé annak bemutatását, hogy a kémiai reakciókat milyen széles körben használjuk a ma már nélkülözhetetlennek számító javaink előállítására. A példák azonban minden bizonnyal érzékeltetni fogják, hogy a nyersanyagforrások mint adottságok hogyan határozzák meg a feldolgozás módját és milyen irányító szerepe lehet a kémiai ipar és tudomány fejlődésére a szükségletek változásának. Remélhetően az egyes eljárásokban rejlő szellemes technológiai megoldás sem fogja eltéveszteni hatását. Végezetül ez az előszó is figyelmeztessen arra, hogy bolygónk nyersanyagforrásai nem kimeríthetetlenek, és bölcsen kell megterveznünk, hogy mit állítsunk elő és hogy hogyan helyezzük el az esetleges melléktermékeket vagy - ami még jobb - hogyan hasznosítsuk. E helyen utalunk a könyvnek az egészség- és környezetvédelem kémiai vonatkozásaival foglalkozó részére. Vissza

Tartalom

Előszó 3
1. A kémiai reakció energetikai feltétele és iránya 5
1.1. Egyensúlyra vezető'kémiai átalakulások iránya 6
1.2. A reakcióhő és a szerkezet befolyása a kémiai átalakulás irányára 8
1.3. A halmazállapot-változások iránya 11
1.4. A kondenzált fázisok átalakulásai 14
1.5. A reakciók hasznos munkája I. 18
1.6. A reakciók hasznos munkája II. 22
2. A kémiai reakciók mechanizmusának általános jellemzése 25
2.1. A molekulák reakciókészsége és szerkezete 25
2.2. Elemi reakciók fajtái 27
2.3. Az összetett reakciók alaptípusai 31
2.4. Láncreakciók. Katalízis 34
3. Az oldott anyagok reakcióinak áttekintése 38
3.1. Protolitikus reakciók 38
3.2. Csapadékkiválás 44
3.3. Komplex ionok képződése és átalakulása 46
3.4. Redoxireakciók 49
4. Különféle ásványi nyersanyagok feldolgozása. Metallurgia 52
4.1. Fémek előállítása oxidokból 52
4.1.1. Vasércek előkészítése kohósításhoz 53
4.1.2. Nyersvas gyártása nagyolvasztóban 55
4.1.2.1. A nagyolvasztó termékei 57
4.1.3. Acélgyártása 58
4.1.3.1. Oxigénes-konverteres acélgyártó eljárás 58
4.1.3.2. Siemens-Martin-eljárás 59
4.1.3.3. Elektroacél gyártása 59
4.1.3.4. Acél előállítása közvetlenül vasércből 59
4.1.3.5. Acélfajták 60
4.2. Szulfidos ércek feldolgozása 61
4.2.1. Réz előállítása. Rézötvözetek 61
4.3. Alumínium előállítása elektrolízissel 62
4.3.1. Alumíniumötvözetek 63
4.3.2. Urán előállítása 64
4.4. Fémek megmunkálása 65
4.4.1. Fémek hidegalakítása 55
4.4.2. Fémek melegalakítása 66
4.4.3. Fémek nemoldható kötésekkel történő formaalakítása 67
4.5. Fémek korróziója és a védekezés ellene 67
4.5.1. Korróziós alapfolyamatok 68
4.5.2. Atmoszférikus és talajkorrózió 68
4.5.3. Korrózióvédelem 69
4.6. Kőszenek 70
4.6.1. Tüzelőanyagok 71
4.6.2. Kőszenek csoportosítása 72
4.7. Földgáz és kőolaj 73
4.7.1. Földgáz 73
4.7.1.1. A földgáz tisztítása és szállítása 74
4.7.2. Kőolaj 74
4.7.2.1. A kőolaj kitermelése 75
4.7.2.2. A kőolaj előkészítése szállításhoz 76
4.7.2.3. A kőolaj feldolgozása 77
4.7.2.4. Hőbontással kapcsolt kőolaj-desztilláció 79
5. Szerves vegyipari termékek 81
5.1. Olefinek gyártása 81
5.1.1. Benzin pirolízise olefintermelés céljából 81
5.1.2. Sztirol gyártása 84
5.1.3. Vinil-klorid gyártása 84
5.2. Műanyagok 85
5.2.1. A műanyagok tulajdonságai 86
5.2.2. A műanyagok szerkezete 87
5.2.3. Műanyagok termelése 87
5.2.4. A műanyagok csoportosítása 88
5.2.5. Makromolekulák előállítása polimerizációval 89
5.2.5.1. Gyökös polimerizáció 90
5.2.5.2. Kationos polimerizáció 91
5.2.5.3. Sztereospecifikus polimerizáció 92
5.2.5.4. A polimerlánc térbeli szerkezete 92
5.2.5.5. Polimerek kristályossága 95
5.2.5.6. Polietilén 97
5.2.5.7. Polipropilén 98
5.2.5.8. Poli(vinil-klorid) 99
5.2.5.9. Polisztirol 100
5.2.5.10. Poli(tetrafluor-etilén) 100
5.2.5.11. Elasztomerek 101
5.2.6. Makromolekulák előállítása polikondenzációval 102
5.2.6.1. Poliészterek 102
5.2.5.2. Alkidgyanták 102
5.2.6.3. Poliamidok 103
5.2.6.4. Fenoplasztok 104
5.2.6.5. Szilikonok 105
5.2.7. Makromolekulák előállítása poliaddícióval 106
5.2.8. Vegyiszálak 107
5.2.9. Társított műanyagok 108
5.2.9.1. Szénszálas műanyagok 108
5.2.10. A műanyagok adalékanyagai 109
5.2.11. A műanyagok feldolgozása 110
5.3. Mezőgazdasági termékek feldolgozása 112
5.3.1. Cukorgyártás 112
5.3.2. Keményítő gyártása 113
5.3.2.1. Burgonyakeményítő gyártása 114
5.3.3. Az erjedési ipar 114
5.3.3.1. A szeszes erjedés 115
5.3.3.2. Etanol előállítása keményítőtartalmú nyersanyagokból 115
5.3.4. A tartósítóipar vegyszerei 116
5.4. Cellulóz és papír előállítása 117
5.4.1. Cellulóz előállítása 117
5.4.1.1. Cellulózszármazékok előállítása 118
5.4.2. Papír gyártása 119
5.4.3. Furfurol gyártása mezőgazdasági növényi hulladékokból 119
5.5. A textilipar kémiai vonatkozásai 120
5.5.1. Textilipari segédanyagok 120
5.5.1.1. Felületaktív anyagok 120
5.5.1.2. Irezőszerek 121
5.5.1.3. Kikészítő anyagok 121
5.5.2. Színezékek 121
5.6. Gyógyszergyártás 124
5.6.1. Néhány gyógyszer szerkezete és hatása 124
6. A környezetvédelem kémiai vonatkozásai 128
6.1. Légszennyezés 128
6.1.1. Gázhalmazállapotú légszennyezők 129
6.1.2. Szilárd halmazállapotú légszennyezők 130
6.2. Természetes vizek szennyeződése 131
6.2.1. Hőszennyezés 131
6.2.2. Vízszennyezők 131
6.2.2.1. A szennyvíztisztítás módszerei 132
6.2.3. Talajszennyezés 132
6.3. Szilárd állapotú hulladékok felhasználása, megsemmisítése és elhelyezése 133
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem