Az emberi jogok nemzetközi védelme

Egyetemi jegyzet

Szerző

Lektor

Budapest

'Dr. Masenko-Mavi Viktor: Az emberi jogok nemzetközi védelme ' összes példány

Kiadó:	Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2009
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	114 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	29 cm x 20 cm
ISBN:	12-03-00-09-002
Megjegyzés:	Készült 300 példányban.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az emberi jogok intézménye a jogtudomány egyik legrégebbi és egyúttal legvitatottabb intézménye. Története évszázados, de talán még azt a kijelentést is meg lehet kockáztatni, évezredes múltra tekint vissza. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy az emberi jogok problémája nem pusztán jogi probléma, adott esetben egy olyan kérdéssel állunk szemben, amely az emberi civilizáció fejlődéstörténetének szerves része. Az embert, amióta önállóan, szuverén módon gondolkodik, mindig is érdekelték azok a kérdések, hogy szabadsága, függetlensége meddig terjed, hogy magatartásának egy bizonyos közösségben mik a határai, hogy ki szabja meg (és milyen módon, milyen eszközökkel) magatartási szabályait. Az ókori görög és római filozófusok műveiben az ember ezzel kapcsolatos nagy dilemmája egyértelműen kimutatható. E filozófusok műveikben az emberi magatartás vizsgálata, elemzése során a következő kérdésre próbáltak választ adni: az embernek, mint közösségi lénynek magatartása (tevékenységi szabadsága) mitől függ? Csak a közösség által elfogadott szabályoktól, vagy pedig valami más, a közösségtől függetlenül létező magasabb rendű szabályoktól? Ez a kérdésfeltevés tulajdonképpen az emberi jogok filozófiájának alapkérdése, éspedig olyan alapkérdése, amely napjainkban is a figyelem középpontjában áll. Hiszen a mai emberi társadalmakban (közérthetőbben: országokban) is választ kell adni arra, hogy az ember magatartása (jogai és kötelezettségei) min alapszik: csak az adott társadalmak jogalkotói által meghatározott szabályokon, avagy más, a jogalkotók (a szabályokat megállapítók) akaratától független módon érvényesülő tényezőktől is. Vagyis a kérdés lényege a következő: az embernek vannak-e olyan alapvető jogai, amelyeket számára függetlenül azon közösség akaratától, amelyben az adott egyén él, mindig és mindenkor biztosítani kell. (Így például a mi társadalmunkban - Magyarországon - az egyének jogairól és jogalkotásra jogosult állami szervek szabadon dönthetnek-e, avagy a vonatkozó döntések során kénytelenek tekintettel lenni arra, hogy az embernek vannak bizonyos alapvető, az emberi természetből eredő jogai, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni). Nos, erre a kérdésre a válasz több mint kétezer évvel ezelőtt született meg, az ókor egyik legismertebb gondolkodója Szophoklész (drámaíró az ókori Görögországban) kimondta, hogy az uralkodók (mint jogalkotók) akarata nem ütközhet, nem állhat fölötte, az Istenek által megállapított és az emberi emlékezetet meghaladó időktől létező jogokkal. Tehát az uralkodók (jogalkotók) az isteni jogok alatt állnak, tevékenységüknek ez utóbbi jogok szabnak határt. Vissza

Tartalom

Bevezetés 3
1. Az emberi jogok elmélete 3
2. Az emberi jogok három nemzedéke 6
II. Fejezet
Az emberi jogi nemzetközi kötelezettség jellege és az emberi jogok osztályozása 8
1. Az emberi jogi kötelezettségek érvényesítésének problematikája a nemzetközi jog szintjén 8
2. Az emberi jogok osztályozásáról 9
A fejezethez ajánlott szakirodalom 11
III. fejezet
Az emberi jogok nemzetközi szabályozásáról egyetemes szinten 12
1. Emberi jogok a modern nemzetközi kapcsolatokban 12
2. Az emberi jogok nemzetközi törvénye 15
3. Az ENSZ közreműködése révén született egyéb emberi jogi okmányok 17
4. Az ENSZ egyes szakosított intézményei és az emberi jogok 24
A fejezethez ajánlott szakirodalom 27
IV. fejezet
Az emberi jogok nemzetközi szabályozásának regionális rendszerei 28
1. Az emberi jogok védelmének amerikai rendszere 28
2. Az emberi jogok védelmének afrikai rendszere 30
3. Az emberi jogok védelmének európai rendszere 31
3.1. Az Európa Tanács szintjén érvényesülő nemzetközi szabályozás 31
3.2. Az EBESZ szintjén érvényesülő nemzetközi szabályozás 35
3.3. Az Európai Unió szintjén érvényesülő szabályozás 39
4. A jövőről röviden: megoldatlanságok, veszélyek és kihívások 48
5. Az Emberi Jogok Arab Chartája, mint a regionális együttműködésre tett újabb kísérlet 51
A fejezethez ajánlott szakirodalom 53
V. fejezet
Az emberi jogok érvényesülésének nemzetközi ellenőrzési formái 54
1. Az ellenőrzés általános politikai formája 54
2. A politikai ellenőrzés rendszere az ENSZ-en belül 55
3. Speciális ellenőrzési formák 57
4. Az emberi jogi egyezmények alapján speciálisan az abban rögzített jogok érvényesülésének ellenőrzése céljából létrehozott nemzetközi fórumok 59
VI. fejezet
Az emberi jogok nemzetközi védelmének bírói fórumai 65
1. Az Emberi Jogok Amerika-közi Bírósága 65
2. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 66
3. Az Emberi Jogok és a Népek Jogainak Afrikai Bírósága 66
4. A Nemzetközi Büntető Bíróság 68
A fejezethez ajánlott szakirodalom 72
VII. fejezet
Kvázi bírósági fórumok a nemzetközi ellenőrzés terén 73
1. Az Emberi Jogok Amerika-közi Bizottsága 73
2. Az Emberi és Népek Jogainak Afrikai Bizottsága 74
3. Az Emberi Jogok Európai Bizottsága 75
VIII. fejezet
A nemzetközi ellenőrzés ad hoc formája: az ún. „daytoni" Bosznia és Hercegovina példája 76
IX. fejezet
Az egyéni panaszjog intézménye 89
A fejezethez ajánlott szakirodalom 93
X. fejezet
A fair eljárás elve 94
1. A tisztességes eljárás alapnormája 96
2. A tisztességes eljárás speciális, büntető ügyekben érvényesülő garanciái 99
A fejezethez ajánlott szakirodalom 100
XI. fejezet
Fegyveres konfliktusok és emberi jogok 101
A fejezethez ajánlott szakirodalom 108
FÜGGELÉK
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 109