Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület Közleményei 45.

Előszó

A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) az első kísérletet az érdemi Szabadalmi Jogi Egyezmény létrehozására, az 1991-ben összehívott Diplomáciai Konferencián kísérelte meg. A Diplomáciai Konferencia eredménytelenül zárult, amelynek sikertelensége az első feltalálás (first-to-invent) és az első bejelentés (first-to-file) rendszer közötti elvi különbségre vezethető vissza.
A 90-es évek közepétől kezdődően a WIPO Szabadalmi Jogi Állandó Bizottságában megindult az alaki követelményekkel kapcsolatos harmonizációs munka, amely végül sikerre vezetett, és 2000-ben létrejött a formai követelményekre vonatkozó Szabadalmi Jogi Egyezmény (PLT). Az Egyezmény létrejötte után úgy tűnt, hogy lehetővé vált egy újabb kísérlet az érdemi szabadalmi jogi harmonizációra, azaz érdemi téren is egy Egyezmény létrehozására. Ennek érdekében a Szabadalmi Jogi Állandó Bizottság (SPC) felhatalmazta a WIPO Nemzetközi Irodáját az Egyezmény első tervezetének elkészítésére.
A Nemzetközi Iroda által 2001 májusára elkészített első tervezet (Egyezmény + Végrehajtási Szabályzat + Gyakorlati Útmutató) két változatban készült el. Az „A" változat az 1991. évi Diplomáciai Értekezletre elkészített szerződést tartalmazta, kiegészítve azt az azóta bekövetkezett nemzetközi változásokkal; a „B" változat a 91-es szerződés szövegétől alapvetően eltérő szövegezést tartalmazott.
A 2001. év májusában tartott Szabadalmi Jogi Bizottsági ülésen, annak ellenére, hogy a tagállamok többsége az „A" változatot támogatta, olyan megállapodás született, hogy a tervezet megvitatására szakaszonként, a két változat együttes figyelembevételével kerül sor. Már ezen az első ülésen napirendre került a „first-to-file" és a „first-to-invent" elvek közötti különbség mint az érdemi harmonizáció akadálya.
Az Egyesült Államok kifejtette, hogy az érdekelt körökkel való tárgyalásai során egyre közelebb kerülnek a „first-to-file elv" elfogadásához, de az akkor elhangzottak és a további üléseken elhangzott ígéretek ellenére a mai napig az Egyesült Államok nem fogadta el a bejelentői elvre való áttérést.
2001 májusa és 2004 májusa között öt Szabadalmi Jogi Állandó Bizottsági ülésen próbáltak a tagállamok számukra elfogadható tervezetet létrehozni, de az álláspontok - a későbbiekben kifejtendők miatt - nem közelednek egymáshoz, és jelenleg úgy tűnik, hogy az érdemi harmonizáció ismét kudarcra van ítélve. Vissza