A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A római magánjog elemeinek tankönyve

Institúciók

Szerző
Debrecen
Kiadó: "Méliusz" Könyvkereskedés
Kiadás helye: Debrecen
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám: 328 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 22 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés: Harmadik kiadás. A Városi nyomda nyomása, Debrecen.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A római jog hatása a modern jogfejlődésre.

Római jog = a római állam joga, azaz az a jog, mely a római nép körében mintegy ezer évre terjedő fejlődés során (Kr. e. kb. 4 1/2, utána kb. 5 1/2... Tovább

Előszó

A római jog hatása a modern jogfejlődésre.

Római jog = a római állam joga, azaz az a jog, mely a római nép körében mintegy ezer évre terjedő fejlődés során (Kr. e. kb. 4 1/2, utána kb. 5 1/2 század) kialakult és Justinianus keletrómai császár három törvénykönyvében (1. alább 54-59.) végső összefoglalásban maradt az utókorra.
A római jog is, mint minden fejlettebb jog, kétirányú szabályokat tartalmazott. Egyrészt rendezte az államélet belső rendjét s az állampolgároknak az államhoz való viszonyát: ez volt a római közjog vagy másként államjog ; másrészt rendezte az egyes embereknek egymásközötti (magán) életviszonyait (családi és vagyoni vonatkozásait): ez volt a római magánjog. (V. ö. 79.)
E kettő közül a mi tanulmányunk tárgya csak a római magánjog lesz, mert ez az, mely a mai korra is praktikus fontossággal bír, mégpedig azért, mert a mai élő magánjogok is teljesen a római jog rendszerén épültek fel. A római nép volt az, mely ezt a rendszert - bár jórészt máshonnan vett anyagból - megalkotta és mintaszerű tökéllyel kiépítette. E, jog tovább élt a római birodalom bukása után, nemcsak a bizánci császárság határain belül, hanem a nyugatrómai birodalom romjain alakult germán államokban is, mint a római eredetű lakosság személyes joga. Később pedig, a 14-16. század folyamán, a római jog tudományos művelésének újjáébredése folytán, a római jog Európa nyugatán (különösen Német-, Délfranciaországban, Itáliában) általánosan kötelező joggá lett a hazai joggal egybeolvadva vagy azt kisegítőleg (a római jog ú. n. recepciója, 65.). A 18. század végén s a 19. században keletkezett európai magánjogi törvénykönyvek is nagyrészt a római jog anyagát dolgozták fel. Vissza

Tartalom

A római jog jelentősége.
I. §. A római jog hatása a modern jogfejlődésre
II. fejezet,
A római jog fejlődéstörténete és forrásai.
2. §. Általános jellemzés. Korszakok 3
3. §. Az első korszak 7
4. §. Az első korszak jogforrásai 10
5. §. A második korszak . 15
6. §. A második korszak jogforrásai 16
7. §. A harmadik korszak 23
8. §. A harmadik korszak jogforrásai 24
9. §. Justinianus kodifikációja 26
10. §. A római jog Justinianus után . 29
11. §. A római jog ismeretforrásai 33
III. fejezet.
A tárgyi jogról általában.
12. §. A jog fogalma. Osztályozások 38
13. §. A jogszabály keletkezése és megszűnése . 41
14. §. A jogszabály alkalmazása. . . 41
A RÓMAI MAGÁNJOG RENDSZERE.
ELSŐ RÉSZ.
AZ ALANYI JOGRÓL ÁLTALÁBAN.
I. fejezet.
A jog alanyai.
15. §. Alanyi jog. Jogalany . . ... 44
16. §. A természetes személy 44
17. §. Status libertatis 45
18. §. Status civitatis 51
19. §. Status familiae 53
20. §. Statusváltozás. Capitis'deminutio 54
21. §. A jogképességet befolyásoló egyéb körülmények 58
22. §. Cselekvőképesség . 58
23. §. A jogi személy 61
II. fejezet.
A jogi tények.
24. §. A jogi tény fogalma 63
25. §. A jogügylet 64
26. §. Folytatás. A jogügylet tartalma 70
27. §. Folytatás. Hibás jogügyletek . . . 75
28. §. Folytatás. Képviselet a jogügyleteknél . 75
III. fejezet.
Joghatások.
29. §. Az alanyi jogok megszerzése, átruházása, megszűnése . 7$
30. §. Az alanyi jogok védelme
FÜGGELÉK AZ ELSŐ RÉSZHEZ.
A RÓMAI PERJOG VÁZLATA.
31. §. Áttekintés. . . . ... . . . . 84
I. A legis aetiofs eljárás.
32. §. A sacramentum-os per (Legis actio sacramento) 85
33. §. A manus iniectio 90
34. §. A többi legis actio-k . . . . 91
II. A formuláris per.
35. §. A formula . . . . 92
36. §. A formula tartalma, a) Rendes alkatrészek 94
37. §. Folytatás, b) Rendkívüli alkatrészek 9&
38. §. Az eljárás. Magistratus. Felek. 105
39. §. Folytatás. Tárgyalás in iure . 106
40. §. Folytatás. Litis contestatio . . 108
41. §. Folytatás. Eljárás in iudicio. ítélet 110
42. §. Végrehajtás. Jogorvoslatok . .
43. §. A praetor perenkívüli jogsegítségei . . . . . . . . . . 116
III. Az extraordinaria cognitio.
44. §. Eredete. Rövid vázlata 121
MÁSODIK RÉSZ.
AZ ALANYI JOGOKRÓL EGYENKÉNT
45. §. Áttekintés. ... 122
I. fejezet.
Vagyonjog.
46. §. Általános fogalmak 123
A) DOLOGI JOGOK.
47. §. A dologi jogokról általában 129
48. §. A tulajdonjog 130
49. §. A római tulajdonjog története 132
50. §. Birtok és birtok jog . ; 134
51. §. A birtok megszerzése . 141
52. §. A birtok megszűnése . . . 144
53. §. A tulajdon megszerzése, a) Eredeti szerzésmódok . . . 145
54. §. Folytatás, b) Származékos szerzésmódok 150
55. §. Folytatás, c) Elbirtoklás 154
56. §. A tulajdon megszűnése 158
57. §. A tulajdon védelme 159
58. §. A birtok védelme . 165
59. §. Idegen dologbeli jogok : Szolgalom 171
60. §. Örökhaszonbérlet (emphyteusis) 178
61. §. Örökbérlet (superficies) 179
62. §. Zálogjog . . . 180
B) KÖTELMEK.
63. §. A kötelem fogalma . 188
64. §. A kötelem személyei , . 189
65. §. A kötelem tárgya. (Szolgáltatás.) 194
66. §. Az adós felelőssége a szolgáltatásért 197
67. §. A kötelem jogi természete 202
68. §. A kötelmek keletkezése I 203
69. §. Kötelmek szerződésekből. A római szerződések rendszere. 204
70. §. Formális szerződések 207
71. §. Reálszerződések 211
72. §. Konszenzuálszerződések 216
73. §. Kötelmek paktumokból 224
74. §. Kötelmek quasi ex contractu . 227
75. §. Kötelmek deliktumokból 230
76. §. Fontosabb magándeliktumok 234
77. §. Kötelmek quasi ex delicto 240
78. §. Kötelmek különféle tényállásokból 241
79. §. A kötelmek biztosítása ..., 242
80. §. A kötelmek átruházása
81. §. A kötelmek megszűnése 247
II. fejezet
Családjog
82. §. Alapfogalmak 253
83. §. A házasság és férji hatalom 256
84. §. Folytatás. A házasság joghatásai 260
85. §. Az atyai hatalom 264
86. §. A mancipium 269
87. §. A gyámság 269
88. §. A gondnokság . 274
III. fejezet.
Örökjog.
89. §. Alapfogalmak. A) Civiljogi öröklés. (Hereditas) . . 274
90. §. Folytatás. B) Prétori öröklés. (Bonorum possessio) 279
91. §. A delatio alapjai: A) Végrendelet 282
92. §. B) Törvényes öröklés . 289
93. §. C) Végrendelet elleni öröklés. (Mellőzhetetlenség.) 295
94. §. Az örökség megszerzése 300
95. §. Az öröklés jogi hatása 303
96. §. Uratlan hagyaték 306
97. §. Az örökös keresetei . 307
98. §. Singularis successio. Hagyomány. Hitbizomány 309
99. §. Hagyatéki részek hagyományozása 315
100. §. Egyéb singularis juttatások halálesetre 316
Tárgymutató 318

Dr. Marton Géza

Dr. Marton Géza műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Marton Géza könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem