kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Közlekedési Dokumentációs Vállalat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 246 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 29 cm x 20 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal. Megjelent 550 példányban. |
Bevezető - A gazdasági földrajz tárgya, feladata és tagolása | 7 |
A természeti földrajzi környezet | 9 |
A Föld mint égitest | 9 |
A Föld alakja, helyzete és mozgásai | 9 |
A Föld bolygó voltának társadalmi-gazdasági hatásai | 10 |
A Föld szerkezeti felépítése | 11 |
A Föld szilárd kérge | 12 |
A földtörténet alapvonalai és arányai | 12 |
A földfelszínt építő erők és anyagok | 14 |
A vízszintes tagoltság | 18 |
A függőleges tagoltság és a domborzat | 19 |
Magyarország domborzati tagoltsága | 21 |
Az éghajlat, növényzet és talaj | 22 |
Az éghajlat elemei | 22 |
Az éghajlati, növényzeti és talajzónák | 24 |
Magyarország éghajlati, növényzeti és talajviszonyai | 28 |
Az éghajlat társadalmi-gazdasági hatásai | 34 |
A víz földrajzi elemei, tényezői és hatásai | 36 |
Az óceánok és a tengerek | 36 |
A tavak | 37 |
A földalatti vizek | 40 |
A folyók | 41 |
Magyarország vízrajza és vízgazdálkodása | 42 |
A földrajzi munkamegosztás történelmi változásai | 45 |
A kapitalizmus előtt | 45 |
A kapitalizmus kibontakozása | 47 |
Az imperializmus | 49 |
A két világrendszer kialakulása | 53 |
A társadalmi-gazdasági élet területi-földrajzi egységei | 54 |
A két világrendszer | 55 |
A tőkés országok | 55 |
A szocialista országok | 56 |
A fejlődésben elmaradott országok | 57 |
Politikai-kulturális jellegű országcsoportok | 57 |
Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa | 57 |
A Kelet országai | 58 |
A Fekete-Afrika | 58 |
Latin-Amerika | 58 |
Politikai, katonai és gazdaságpolitikai tagolás | 59 |
Gazdasági-politikai csoportosulások | 59 |
Politikai-katonai csoportosulások | 60 |
Az országok belső területi tagolása | 60 |
Hagyományos közigazgatási és területi egységek | 60 |
Szövetségi államok és tagállamok | 61 |
A gazdasági körzetek | 62 |
A gazdasági körzet fogalma | 62 |
Egyes országok gazdasági körzetbeosztása | 63 |
A települések | 67 |
A települési típusok | 67 |
A természeti-földrajzi környezet hatása a települések alakulására | 69 |
A kapitalizmus várostípusai | 71 |
A szocialista városok | 74 |
Falutípusok | 74 |
A jövő településformái | 75 |
A Föld népessége | 76 |
A népesség eloszlása és a népsűrűség | 76 |
A népesség növekedése | 78 |
A tényleges növekedés | 78 |
A természetes szaporodás | 79 |
A vándorlások | 82 |
Emberfajták, nyelvek, nemzetek, vallások | 83 |
Az emberfajták | 83 |
A nyelvek | 84 |
A nemzet mint gazdasági földrajzi tényező | 85 |
A vallás mint gazdasági földrajzi tényező | 86 |
Foglalkozási és osztályviszonyok | 87 |
A tőkés országok | 87 |
A szocialista országok | 90 |
Az ipar | 92 |
Az ipar fogalomköre és tagolása | 92 |
Az alapmeghatározások | 92 |
A bányászat | 92 |
A feldolgozó ipar | 94 |
Az építőipar | 95 |
Az ágazati szerkezet | 95 |
A műszaki és telepítési tényezők | 96 |
Az üzemnagyság | 97 |
Az ipar természeti-földrajzi és gazdasági-műszaki tényezői | 97 |
A természeti-födlrajzi alapok | 97 |
A gazdasági-műszaki feltételek | 98 |
Az ipar földrajzi elhelyezkedésének társadalmi tényezői | 100 |
A világ ipari termelésének földrajzi eltolódásai | 100 |
A magyar ipar fejlődése | 102 |
Az ipari fejlődés állomásai | 102 |
A világ ipari termelésének megoszlása és a fejlődés üteme | 103 |
A főbb ipari országok fejlődése a második világháborúig | 103 |
A tőkés országok ipari fejlődése a második világháború után | 104 |
A szocialista országok ipari fejlődése a második világháború után | 110 |
A magyar ipar a felszabadulás után | 110 |
A földrajzi elhelyezkedés sajátosságai | 111 |
A világ ipari termelésének megoszlása | 112 |
Az energia | 115 |
Általános áttekintés | 115 |
A szén | 116 |
A kőolaj és a földgáz | 121 |
A vízierő és a villamosenergia | 126 |
Magyarország energiagazdasága | 129 |
Ércek és fémek | 133 |
Társadalmi-történeti áttekintés | 133 |
A vas- és az acél | 134 |
A vasérc | 134 |
A világ nyersvas- és acéltermelésének alakulása | 134 |
A vas- és acélipar az egyes országokban | 136 |
Az acélnemesítők | 138 |
A vas-, fém- és gépipar Magyarországon | 139 |
A vaskohászat nyersanyagai | 139 |
A vaskohászat | 140 |
A gépgyártás | 141 |
A színesfémek | 141 |
A réz | 141 |
Az ón | 143 |
Az ólom | 143 |
A horgany | 144 |
A higany | 144 |
Az alumínium | 144 |
A bauxit és alumínium világtermelése | 146 |
Magyarország bauxit- és alumíniumipara | 147 |
A vegyipar | 149 |
A világ vegyiparának fejlődése és földrajzi megoszlása | 149 |
A vegyipar gazdasági-műszaki sajátosságai | 149 |
A vegyipari monopóliumok a tőkés világban | 150 |
A szocialista világ vegyipara | 151 |
A vegyipar nyersanyag és energiabázisa | 153 |
A vegyipar főbb ágazatai | 154 |
A szénvegyészet | 154 |
Ásványolaj- és földgázfeldolgozás | 155 |
A sók, a műtrágyák és segédanyagaik | 155 |
A fa vegyi feldolgozása | 157 |
A gumiipar | 158 |
A gyógyszervegyészet Magyarországon | 160 |
A ruházkodás | 161 |
A ruházkodás történeti és földrajzi alakulása | 161 |
A természeti-földrajzi vonatkozások | 161 |
A textiltermelés és nyersanyagai a világgazdaságban | 161 |
A magyar textilipar | 162 |
A ruházkodás nemzeti és osztályjellege | 163 |
A ruházkodás főbb nyersanyagai | 164 |
A gyapjú | 164 |
A gyapottermelés és a pamutipar | 167 |
A főbb rostnövények | 171 |
A selyem | 172 |
A műselymek és szintetikus textilanyagok | 174 |
A mezőgazdaság természeti-földrajzi és társadalmi-gazdasági alapjai | 176 |
A mezőgazdaság népgazdasági és gazdasági földrajzi jelentősége | 176 |
A termelőerők és termelési viszonyok a mezőgazdaságban | 177 |
A termelőerők fejlődése | 177 |
Az üzemtípusok | 178 |
A mezőgazdasági földterület megoszlása földterület és országok szerint | 183 |
A világ mezőgazdasági területei | 183 |
A földterület megoszlása művelési ágak szerint egyes országokban | 184 |
A mezőgazdasági zónák | 185 |
A szántóföldi termelés struktúrája | 187 |
A növénytermelés | 189 |
A kenyérgabonák | 189 |
A búza | 189 |
A rizs | 192 |
A rozs | 193 |
A cukor- és keményítőtartalmú növények | 195 |
A cukornövények | 195 |
A burgonya | 197 |
Az olajosnövények | 199 |
A gyümölcs- és szőlőtermelés | 202 |
A gyümölcstermelés természeti feltételei | 202 |
A gyümöcstermelés társadalmi feltételei | 202 |
A főbb gyümölcsfajták | 203 |
A szőlő | 205 |
Az élvezeti és fűszernövények | 207 |
Az állattenyésztés | 210 |
A takarmánybázis | 210 |
Rét és legelő | 210 |
A szántóföldi takarmánynövények | 213 |
Az állattenyésztés üzemi formái | 215 |
Az egyes haszonállatok földrajzi elterjedése | 217 |
A szarvasmarha | 217 |
A sertés | 218 |
Ló, szamár és öszvér | 218 |
A halászat | 219 |
Az erdőgazdaság | 221 |
Az erdők földrajzi elterjedése | 221 |
A gazdaságilag fontosabb fafajták | 222 |
A közlekedés és szállítás | 224 |
A víziközlekedés | 224 |
A víziközlekedés kezdete | 224 |
A tengerhajózás | 225 |
A tengeri csatornák | 227 |
A szárazföldi közlekedés | 229 |
A szárazföldi közlekedés kezdetleges formái | 229 |
A vasút | 230 |
A városi gyorsvasutak | 232 |
A közúti közlekedés | 233 |
A kereskedelem gazdasági földrajzi vonatkozásai | 235 |
A kereskedelem alapformái | 235 |
A kereskedelem kezdetei | 235 |
A piacok kialakulása | 236 |
A kiskereskedelem sé az áruházak | 237 |
A tőzsde | 238 |
A szocialista kereskedelem | 239 |
A világkereskedelem | 240 |
A világpiac és a világkereskedelem kibontakozása | 240 |
A két világpiac kialakulása | 243 |
A világkereskedelem főbb árucikkei | 244 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.