Az ó-kor története/A középkor története

Előszó

»Vérfolyam, amely ködbevesző szikláibul a hajdannak ered ki és egyfolytában, szakadatlan jön le korunkig.« A történetet, amely valamennyi tudomány között a legközelebb áll talán a költőhöz, éppen költő : Petőfi Sándor határozta meg ilyen ridegen. Még pedig abban a korban, mikor a történetírók nagy része már hadat izent annak a felfogásnak, mely a történelemben nem látott mást, mint a háborús események összefüggő elbeszélését. Annál különösebb a nagy költőnek idézett meghatározása, mert ő maga, más helyen, a világ sorsát intéző, az ótestamentumban olyan fenséges szavakkal megrajzolt erős Isten iránt bizalomra intvén nemzetét, így szól : »Nézzetek belé a történet könyvébe: mindenütt meglátni vezér-nyomdokát.« Itt már ő sem véletlen eredetű és szabadjára ömlő folyamnak látja a történelmet, hanem az események olyan láncolatának, melyek egymásba kapcsolásában része van annak a hatalmas istenségnek, ki Dániel próféta, a történelem első bölcselője, szerint is »megváltoztatja az időket és az idő részeit. Leveri a királyokat és szerez királyokat«.
Íme az eseményeknek teológiai magyarázata ; és valóban, Petőfi nagy kortársa, Comte Ágost, az emberi szellem fejlődésének első fokául a teológiai gondolkozást jelölte meg, amely az élet és a történelem eseményeinek okát. természetfeletti hatalmakban keresi. Második foknak a metafizikai gondolkozást tartotta, amely a valóságot az ideákból, a dolgok lényegét tévő eszmékből akarja megmagyarázni. A gondolkozás fejlődésének harmadik foka a pozitivizmus, az, melynek maga a kiváló francia bölcselő volt a képviselője. Comte ugyanis azt hirdette, hogy Istenről és a földöntúli dolgokról egyáltalában nem lehet biztosat tudni. így tehát a történelemnek sem lehet más feladata, mint hogy a biztos, a pozitív adatokat dolgozza fel. De a tényeknek ilyen egymásba kapcsolása csak tudományos móddal és tudományos gondolkozás segítségével történhetik meg. Vagyis : a történelemnek éppen úgy, mint minden más tudománynak, az események torlódásában, olykor látszólagos rendszertelenségében: a törvényszerűséget kell keresnie. Vissza

Fülszöveg

Az ó-kor története
KÜLÖN MELLÉKLETEK JEGYZÉKE.
1. Barlanglakók a jégkorszakban. (Színes műmelléklet)
2. Boroszyánkő-faragványok a kőkorszakból és későbbi érctárgyak 26
3. Cölöpös falu a zürichi tónál a kőkorszakban. (Színes műmelléklet) 32 4. Bronz- és vasfegyverek. (Színes műmelléklet) 36
5. Vadászat barlangi medvére. (Színes műmelléklet) 42
6. Előázsia és Aegyptus. (Térkép) 52
7. Aranytartalmú kövek feldolgozása Egyiptomban. (Színes
műmelléklet) 80
8. II. Salmanasszár áldozata a Van-tó partján 104
9. Görögország és Kisázsia. (Térkép) 120
10. Perikles 162
11. Az athéni akropolis 168
12. Egy gazdag athéni ház főterme. (Színes műmelléklet) 170
13. Nagy Sándor és Dárius issosi csatája. (Színes műmelléklet)
14. Nagy Sándor 200
15. Italia. (Térkép) 252
16. Római ostromgép 264
17. A római birodalom Augustus korától a népvándorlásig.
(Térkép) 298
18. Augustus a szenátustól adott tölgykoszorúval 304
19. Traianus császár 336
20. A Forum Romanum a császárok korában 358
21. Ókori pénzek 368

A középkor története
1. Európa a népvándorlás korában. (Térkép) 396
2. Európa 750-től 1200-ig. (Térkép) 468
3. III. Leó pápa esküje Nagy Károly előtt 476
4. Nagy Károly megkoronáztatása 478
5. Kopasz Károly (840-877.) (Színes műmelléklet) 488
6. Bizánci egyházi régiségek 522
7. A keresztes hadjáratok korszaka. (Térkép) 544
8. Francia lakás belseje a XII. században 554
9. II. Henrik császár feleségének, Kunigundának tüzes vassal való próbája 582
10. Pénzek Krisztus születésétől fogva a középkor végéig 600
11. VII. Konstantinos Porphirogennetos (913-959.) (Színes műmelléklettel) 624 Vissza