A Fenyőfői Ősfenyves kétéltűi és hüllői

Előszó

A Fenyőfői ősfenyves herpetológiai vizsgálatával nemcsak az itt élő herptiliákat és ökológiai viszonyaikat kívántuk megismerni, de választ kerestünk a kérdésre, van-e egyedi vonása e különleges talaj- és klímaadottságokkal rendelkező, ősi növényzetű vidék amfibia-reptilia faunájának.
Kutatásunk eredményét csak egy későbbi időpontban - a Bakony hegység herpetológiai viszonyait összefoglaló tanulmány keretében - szándékoztunk publikálni. A táj gyors átalakulásának veszélye azonban - amely a bauxitbányászat kiterjesztésével a jövőben valószínűleg még fokozódik - arra késztetett bennünket, hogy adatainkat már most közreadjuk. Ezzel is hozzá kívánunk járulni e kistáj vertebratológiai ismereteinek gyarapításához és a természetvédelmi törekvések elősegítéséhez.
Hazai állattani irodalmunkban a Bakony hegységben, illetőleg környékén élő herptiliákkal igen kevés tanulmány foglalkozik. Az idevágó közleményeket egy előző munkánkban már felsoroltuk (MARIÁN-SZABÓ, 1968). A Fenyőfői Ősfenyves amfíbiáiról és reptiliáiról, tudomásunk szerint még nem jelent meg publikáció. Ez annál feltűnőbb, mert e vidék régtől fogva kedvelt területe a tudományos vizsgálatoknak, a Bakony-kutatásnak pedig egyik gyűjtési területe (TÓTH, 1973). PAPP JÓZSEF kimutatása szerint az elmúlt hét évtizedben 21, a gerinctelen állatokkal foglalkozó dolgozat jelent meg, de - a vadászati irodalmat leszámítva - a Vertebratákat tárgyaló egy sem (PAPP, 1971).
Kutatómunkánkat túlnyomó részben az 1966. és 1967. években bonyolítottuk le, 1977-ben néhány helyen megismételtük, így képet kaptunk a faunában és környezetében folyó változások irányáról is.
A vizsgálatot egyedek hálózásos gyűjtésével, részletes terepbejárással, megfigyeléssel végeztük. A gyűjtést, figyelemmel a fauna kímélésére és a természetvédelemre, a legszükségesebb mértékre korlátoztuk.
A gyűjtött anyagot Zircen, a Bakonyi Természettudományi Múzeum őrzi. Vissza