Előszó
Az Öntészeti szakrajz c. tankönyv az 58008 és a 28239 raktári számú tankönyvek anyagára épül és az ott tanult általános műszaki rajzi ismeretek kifogástalan tudását tételezi fel. Ezért az év eleji ismétlések során célszerűnek tartjuk a legáltalánosabb kérdések (pl. vetületi ábrázolás szabályai, axonometrikus ábrázolás fajtái stb.) alapos ismétlését, mert tankönyvünk a kérdéseket magyarázat nélkül alkalmazza.
Az Öntészeti szakrajzot a III. és a IV. osztályban sajátítják el a tanulók. Ennek megfelelően a könyv is két fő részre tagozódik: 1-6. és a 7-13. fejezetre.
Az első rész az öntvények tervezési sajátosságainak megismerését, valamint az öntvények kialakításának műszaki rajzi és technológiai előkészítési problémáit tárgyalja.
A második részben hangsúlyosan foglalkozunk a homoköntés szakrajzi sajátosságaival, ugyanakkor ismertetjük az egyes öntési technológiák tervezési feltételeit is, és végül olyan kapcsolódó kérdésekkel foglalkozunk (öntvények javíthatósága, öntödék telepítése), amelyek kapcsolódnak az öntészeti szakrajz témaköréhez.
Az öntészet a gépgyártás szerves része, annak fontos alapanyag és félkésztermék előállítója.
Az ábrázolás legfontosabb szabályait tekintve az öntészeti szakrajz megegyezik az alapismeretekben tanultakkal, ugyanakkor a munka jellegénél fogva, számos eltérés is mutatkozik. Külön is felhívom a figyelmet az öntészettel kapcsolatos műszaki rajz szabványára:
Öntvények rajzai MSZ 8269-79.
Ez a szabvány rögzíti azokat a műszaki rajzi sajátosságokat, amelyeket az öntött munkadarab tervezése és előírása megkövetel.
Természetesen az öntvények tervezésekor ennél sokkal több előírást kell figyelembe venni, amelyek ismertetésére a tankönyvben kitérek, a tankönyv végén pedig utalás található a vonatkozó Állami Szabványokra, ezzel is lehetőséget teremtve az elmélyültebb munkára.
Felhívom a tanulók figyelmét arra, hogy feladataik elvégzése és munkáik elkészítése során ügyeljenek a lehető leggazdaságosabb megoldás keresésére és a szabványok alkalmazására.
Vissza