Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga

Tartalom

1. AZ ALKOTMÁNY ÉS AZ ALKOTMÁNYOSSÁG FOGALMA 11
1.1. Az alkotmány fogalom történelmi kialakulása 11
1.2. Az alkotmányosság követelményei 18
1.3. Az alkotmányjog fogalma, helye a jogrendszerben 20
1.4. Az európai alkotmányfejlődés mai irányai 21
1.5. A szocialista alkotmányok 23
1.6. A magyar alkotmányfejlődés 27
2. A JOGFORRÁSOK 45
2.1. A jogforrás fogalma 45
2.2. A jogszabályok 47
2.3. Az állami irányítás egyéb jogi eszközei 56
2.4. A nemzetközi szerződések a jogforrások rendszerében 59
2.5. A szokásjogi jogalkotás, a bíró alkotta jog 61
2.6. A jogforrások érvényessége és hatálya 62
2.7. A jogszabályok kihirdetése, közzététele és nyilvántartása 67
2.8. Az önkormányzati rendelet 69
2.9. A jogalkotás alkotmányossága és törvényessége 71
3. A SZUVERENITÁS 75
3.1. A szuverenitás fogalma, a szuverenitáselméletek 75
3.2. A képviseleti és a közvetlen demokrácia
3.3. Az országos népszavazás és népi kezdeményezés
3.4. A helyi népszavazás és népi kezdeményezés
3.5. Az unitárius és a föderális állam
3.6. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai
3.7. Az államterület
3.8. Az állam felségjelvényei
4. AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG 103
4.1. Az állampolgárság fogalma 103
4.2. A magyar állampolgárság szabályozásának történeti vázlata 106
4.3. A magyar állampolgárság keletkezése és megszerzése 109
4.4. A magyar állampolgárság megszűnése és megszüntetése 110
4.5 . A kettős vagy többes állampolgárság 112
4.6. A külföldiek jogállása, a bevándorlók és a menekültek 114
5. AZ ÁLLAMPOLGÁROK ALAPVETŐ JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI.
A SZABADSÁGJOGOK. AZ EGYENJOGÚSÁG 121
5.1. Az emberi jogok eszmetörténete 121
5.2. Új tendenciák az állampolgári jogok megítélésében 127
5.3. Az emberi jogok nemzetközi joggá válása és nemzetközi védelme 130
5.4. Az állampolgári jogok csoportosítása, a jogok és kötelességek rendszere 133
5.5. A szabadságjogok 134
5.6. Az egyesülési és gyülekezési szabadság 136
5.7. A szólás- és sajtószabadság 140
5.8. A lelkiismereti és vallásszabadság 142
5.9. A személyi szabadságjogok 144
5.10. Az állampolgárok egyenjogúsága 147
5.11. Az állampolgári jogok védelme és az alkotmánybíráskodás 149
6. A GAZDASÁGI, SZOCIÁLIS, KULTURÁLIS JOGOK - A SZOCIÁLIS ÁLLAM 151
6.1. Alkotmány elméleti és történeti kiindulópontok 151
6.2. A szociális jogok 154
6.3. A munkához való jog 161
6.4. A művelődéshez való jog 169
6.5. A gazdasági, szociális, kulturális jogok nemzetközi összefüggései 179
6.6. A gazdasági, szociális, kulturális jogok érvényesülésének sajátosságai;
a biztosítékok 180
7. A TULAJDONHOZ VALÓ JOG ÉS A VÁLLALKOZÁS SZABADSÁGA 189
7.1. Általános alkotmány elméleti támpontok 189
7.2. A magyar alkotmányi szabályozás 190
7.3. A régi tulajdoni, illetve tulajdonjogi viszonyok lebontása: privatizáció
vagy reprivatizáció? 192
7.4. A tulajdonformák preferálásának, illetve diszkriminációjának tilalma 194
7.5. A tulajdon alkotmányjogi védelme 196
7.6. Az önkormányzati tulajdon 200
7.7. A vállalkozás joga és a gazdasági verseny szabadsága 203
8. A VÁLASZTÁSI RENDSZER 209
8.1. A választójog fogalma 209
8.2. A választási alapelvek 210
8.3. A magyar választási rendszer fejlődése és a hatályos választójog 214
8.4. A választójogosultság 216
8.5. A parlamenti választókerületi rendszerek 218
8.6. Az önkormányzati választókerületi rendszerek 222
8.7. A választási eljárás garanciális szabályai 227
9. ÁLLAMSZERVEZÉSI ELVEK ÉS ÉRTÉKEK: A HATALOMMEGOSZTÁS 233
9.1. Elméleti és történeti dimenziók 233
9.2. A hatalommegosztás a magyar politikai gondolkodásban 237
9.3. A hatalommegosztás mai értelme 239
10. KORMÁNYZÁS - KORMÁNYZATI RENDSZEREK - KORMÁNYFORMÁK 245
10.1. A kormány forma fogalma 245
10.2. Az alkotmányos monarchia 246
10.3. A parlamentarizmus 246
10.4. A prezidenciális kormányzati rendszer 248
10.5. A gaulleista parlamentarizmus 250
10.6. Svájc kormányformája 251
10.7. A szocialista kormányzati rendszerek 251
10.8. Magyarország kormányzati rendszerei 253
11. AZ ORSZÁGGYŰLÉS 257
11.1. Magyar közjogtörténeti támpontok 257
11.2. A parlament hatáskörének közjogi korlátai 260
11.3. A parlament fő funkciói, a törvényalkotás 262
11.4. A parlamenti ellenőrzés 268
11.5. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa
11.6. A közpénzügyek, az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank
11.7. A parlament egyéb funkciói, hatáskörei 278
11.8. Az Országgyűlés szervezete 280
11.9. Az Országgyűlés működési rendje 287
11.10. A képviselők jogállása 290
12. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK 297
12.1. A köztársasági elnök hatásköre 297
12.2. Az államfői tisztség keletkezése és megszűnése 303
12.3. Az államfő felelőssége 304
13. A KORMÁNY 307
13.1. A kormányzás fogalma, a Kormány szerepköre 307
13.2. Az országgyűlés és a Kormány viszonya, a Kormány legitimitása 309
13.3. A miniszterelnök 311
13.4. A miniszter, a minisztérium, az államtitkár 312
13.5. A miniszteri és az államtitkári felelősség 314
13.6. A Kormány és a közigazgatás. Az alkotmányjogi megítélés alapjai 318
14. A HELYI ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER 323
14.1. A települési és a területi önkormányzat eszméje 324
14.2. A magyar önkormányzatok történelmi típusai 326
14.3. A helyi önkormányzatokról szóló törvény megalkotása 328
14.4. A helyi önkormányzatok feladatai és hatásköre 329
14.5. Az önkormányzatok szervezete 332
14.6. Az önkormányzatok típusai 333
14.7. Az önkormányzati igazgatás 336
14.8. Az önkormányzati törvény a gyakorlatban 337
15. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 341
15.1. Az alkotmány bíráskodás fogalma 341
15.2. Az alkotmánybíráskodás kialakulása 342
15.3. Az európai alkotmánybíráskodás 343
15.4. Kísérletek alkotmányossági garanciák bevezetésére a magyar alkotmányban 348
15.5. Az alkotmánybíróság hatásköre 351
15.6. Az alkotmánybírósági eljárás 359
15.7. Az alkotmánybíróság szervezete 360
16. AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 371
16.1. Az igazságszolgáltatás fogalma 371
16.2. Az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei 374
16.3. A bírói függetlenség elve 376
16.4. Az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának elve; a kvázi bíróságok 383
16.5. Az igazságszolgáltatás egységének elve 386
16.6. A néprészvétel, a társasbíráskodás és a nyilvánosság elve 389
16.7. A védelemhez és a jogorvoslathoz való jog 392
16.8. A bírósági szervezet felépítése 396
16.9. Az ügyészség 399
16.10. Az ügyészi funkciókörök 401
16.11. Az ügyészi szervezet 404
1949. ÉVI XX. TÖRVÉNY. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 407

Témakörök